A munka
A munka emberformáló szerepe vitathatatlan. A munkában, legyen az szellemi vagy fizikai, az egész ember részt vesz, tehát mozgósítja a pszichés erőket is. Az érzékelés, észlelés mellett fejleszti a figyelmet, az emlékezetet, gondolkodást. Fejleszti az emberi jellemet, hiszen kitartónak kell lenni, pontosnak, lelkiismeretesnek, ha valamit tisztességesen el akarunk végezni. A munka lehetőséget ad arra is, hogy az ember kipróbálja, mire képes. Az önértékeléshez elengedhetetlen, hiszen ha tevékenységének gyümölcsét nem hasonlítja össze azzal, amit mások elérnek, nem látja mit ér másokhoz képest. A munka alapvető emberi szükséglet. Az embert meghatározza, milyen munkát végez, és itt természetesen nem csak arról van szó, hogy mivel keresi a pénzét. Munkának kell tekinteni minden olyan tevékenységet, aminek végzéséhez emberi erő, akarat, tudás, kitartás szükséges. A társadalom azáltal értékeli az embert, hogy milyen munkát végez, mennyire törekszik a minőségre. A munka lehet örömforrás is. Sokszor előfordul, hogy negatív hatások érnek bennünket, akár a magánéletünk is romokban heverhet, ekkor nyugalmat, kárpótlást találhatunk a munkában. A munka a felnőtté válás legfőbb iskolája, hiszen az ember munkája révén épül be a társadalomba, alkotó taggá válik, s nem csak a maga eltartására dolgozik, hanem a család és a társadalom számára is képes értékeket létrehozni.
A munka, mint pénzkereset
Az ember magánéletét is nagyban befolyásolja a munkahelye. Itt tölti idejének nagy részét, emberekkel érintkezik, sok esetben barátságok is szövődnek. A munkahelyi közösségek a legjobb helyek arra, hogy az ember tanuljon kapcsolatot teremteni, alkalmazkodni, csapatban dolgozni, egy szóval szocializálódni. Vannak, akik csak azért dolgoznak egy munkahelyen, hogy megkeressék azt a pénzt, amivel fenn tudják tartani magukat, és a családjukat. Mások próbálják megtalálni a számukra legmegfelelőbb helyet, ahol a munkához való viszony élményeik középpontjába kerül, a munkahely lesz tapasztalataik fő forrása, tulajdonságaik alakítója. A tökéletes munkahely tökéletessé attól válhat, hogy a munkatársak, a munkakörülmények a legmegfelelőbben az egyén számára. A másik lehetőség, amikor valakinek hivatása, nem csak munkája van. Az ő számára az élet egyik tartóoszlopa az, amit dolgozik, hiányában nem is lenne ugyanaz az ember. Vannak munkahelyek, melyek egyáltalán nem adnak lehetőséget a kreativitásra, ez rombolólag hathat az egész személyiségre. Ezeken a helyeken az ember mintegy szalagmunkát végez, az egész gépezet egyetlen fogaskereke, a munkavégzés monoton, mechanikus jelleget vesz fel.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
