A táplálkozás tervezés tudománya
A táplálkozástervezés tudományos részében foglalkoznak azokkal a speciális étrendekkel, amelyeket bizonyos betegségek kapcsán kell betartani, hogy a betegség ne fejlődjön ki, vagy ne rosszabbodjon. Az előírt diéták pontos betartása a beteget gyorsabb javuláshoz segíti, sőt a jól megválasztott diéták időben alkalmazva a betegség kialakulását is kivédhetik. Ismerjünk meg néhány olyan étrendmintát, melyeket a leggyakoribb betegségcsoportokban alkalmaznak.
Epebetegek diétája
Az epebetegek gyógyításában jelentős szerepet játszik a diétás kezelés. A görcsroham szinte mindig kiadós, zsíros étkezés után jelentkezik: ezután az étkezéstípus után húzódik össze a legerősebben az epehólyag a fájdalmakat az okozza, hogy az epehólyag ilyenkor erősen ráhúzódik az epekőre. Ezt a görcsöt hányinger, hányás kísérheti. Ha a bőséges étkezés görcsrohamot okoz, a gyakoribb, de kevesebb tápanyagot tartalmazó étkezéssel ez kivédhető. Természetesen függ a roham kialakulása a táplálék minőségétől is. A második korlátozás az energiaszegény étkezés, mivel a epeköves betegek legnagyobb része elhízott (az elhízáshoz vezető táplálkozási minta is felelős az epekövek kialakulásáért). Ezért csökkenteni kell a zsír, vaj, tejszín, tejföl, krémes sütemények fogyasztását. Előnyben kell részesíteni a teflon edényeket (ezekben minimális margarinnal, olajjal lehet sütni) A tojás fogyasztható, de ésszerűen, zsír nélkül elkészítve (pl. főtt lágytojásként). Cukorfélék erős korlátozással fogyaszthatók csak (elhízás!). Helyette nyersen vagy cukormentesen elkészített gyümölcsöket ajánlhatunk. A zöldségekben, főzelékekben, burgonyában, rizsben lévő keményítő nem okoz görcsöt, csak ha jó zsírosan készítik el. A rostszegény (tök, spenót) kevésbé puffasztanak, a puffasztó hatású rostos (karalábé, karfiol, kelkáposzta) zöldségeket nyitott, fedő nélküli lábosban készíthetjük el: így elillannak a puffadást okozó anyagok. Lényeges tehát, hogy a panaszokat a zsíros ételek okozzák: kerüljük a rakott, töltött ételek fogyasztását, melyek könnyebben okoznak görcsöt.
Fekélybetegek diétája
A fekélybetegek esetén a betegség aktív időszakában (amikor a betegnek panasza van, pl. gyomorfájás) a diéta célja a gyomor kímélete, ami rost- és fűszerszegény, de energia-, fehérje- és vitamindús ételeket jelent. A rostszegény táplálék csak a betegség kiújulásakor fontos, egyebekben a széklet rendezése szempontjából előnyös a rostdús, zöldségfélékben, gyümölcsökben gazdag étkezés. Az ételeket a diétától függetlenül is jól meg kell rágni. Az étkezési szabályok legfontosabbika: többször enni, és egyszerre keveset kezdetben akár 2 óránként tejet, kekszet, kétszersültet. Elalvás előtt is feltétlenül egyen valamit, esetleg még éjjel is. De mindenképpen figyelemmel kell lenni az egyéni tűrőképességre, ízlésre is! A gyomor ürülését is figyelembe kell venni: a gyorsan ürülő folyadékok mellett lassabban ürülő szilárd táplálékot is fogyasztani kell. Fontos tudni, hogy a fehérjék fokozzák, a zsírok (mivel a legtovább maradnak a gyomorban) gátolják a gyomorsav képződését (aminek a betegség kialakulásában döntő szerepe van), a szénhidrátok (gabonafélék főleg) jól közömbösítik a fokozott mennyiségű gyomorsavat. Ennek ellenére a fehérjék fogyasztása is ajánlott, csak korlátozott mértékben, hiszen minden életkorban szüksége van bizonyos mennyiségű fehérjére, építőanyagra a szervezetnek. A zsírok közül a növényi forma (hidegen sajtolt napraforgó olaj, margarinok) ajánlott, bár az állati eredetű zsíroknak is hasonló hatása van, egyéb tulajdonságaik miatt nem kívánatosak. Panaszmentes időben az étkezések száma csökkenthető (de 3 óránként akkor is ajánlatos!), és az étrend bővíthető. Gyakorlatilag mindent ehet a beteg, ami nem okoz panaszt de a paradicsomkonzervet és az alkoholféléket ekkor is kerülnie kell. Ne legyen a fekélybeteg étrendjében: sült tészta, fűszerezett, zsíros, füstölt hentesáru, savanyított tejkészítmények, füstölt sajtok erős rostozatú főzelékfélék (káposzta, bab, borsó, lencse) narancs, málna, eper, egres, körte, meggy, ribizke csípős paprika, torma, hagyma, mustár. Tartózkodjon a fekélybeteg a dohányzástól, alkoholtól, feketekávétól, erős teától (tejjel lehet inni) és a szénsavas üdítőitaloktól. A tiltás gyakran felesleges: a beteg önmaga is elhagyja ezeket, hiszen fájdalmai fokozódnak ezekre az ételekre, italokra. Fontos a nyugodt étkezés biztosítása (alapos rágás, nem gyors evés), valamint elegendő pihenés és alvás.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
