A gyomornedv egyik fő alkotórésze. A gyomor fedősejtjei termelik. Kb. 0,5 %-os sósavból és kis mennyiségben gyengébb szerves és szervetlen savakból áll. A gyomorsav gátolja a baktériumok növekedését. Fontos szerepe van a táplálék fehérjéinek emésztésében, duzzasztja a fehérjéket és aktíválja a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt pepszinogént. Kóros körülmények között a savtermelés lehet fokozott, vagy csökkent.

A torok és a garat gyulladásos betegsége. Ha a megbetegedés elsősorban a garat nyirokszöveteire korlátozódik, mandulagyulladásról beszélünk. Lehet heveny és idült. A heveny torokgyulladás oka legtöbbször a légutakat ért fertőzés, de lehet meghűlés, hideg ital, szennyezett levegő is. A legtöbb fertőző betegség jellemző torokgyulladással jár. A torokban kellemetlen szárazság, kaparó, szúró fájdalom érezhető. A fájdalom különösen üres nyeléskor erős és kisugározhat a fülbe, a fejbe. A torok és a garat nyálkahártyája vörös, esetleg váladékos és vizenyősen duzzadt. Az idült torokgyulladások főleg a szennyezett levegő, egyéni hajlam, szájlégzés, forró étel, ital stb. okozhatja.

A nyiroksejtek állomáshelyei a szervezetben mindenütt megtalálhatók nyirokcsomók formájában. Tapinthatók babnyi nagyságú, puha nyirokcsomók a bőr alatt (az állkapocs szöglete alatt, a hónaljban, a fejbiccentő izom mentén, a lágyékhajlatban, stb.), de belső szerveink környékén is megtalálhatók ugyanúgy, mint a garatban, ahol a kívülről levegővel és a táplálékkal bekerülő kórokozókkal veszik fel a küzdelmet. Ennek jele, hogy ilyenkor a nyirokcsomók megduzzadnak, mivel bennük felszaporodnak a "támadásra" induló nyiroksejtek. A duzzadt nyirokcsomókat mindig a fertőzés kapujához legközelebb találhatjuk meg. A nyirokcsomókat a nyirokerek gazdag hálózata köti össze egymással. Ezek behálózzák az egész szervezetet, majd egy nagy fő nyirokértörzsbe gyűlnek össze. A szív közelében ez a nagy nyirokér beleömlik a vérérhálózatba. A vérerekből aztán a nyiroksejtek kilépnek a szövetek közé "ellenőrző" őrjáratra. Majd visszatérve a nyirokcsomókba, nyirokerekbe, jelzik az esetleges fertőzést, végül kis pihenés után tovább haladnak a nyirokutakon. Ennek a körfolyamatnak segítségével a szervezet minden pontján értesülhetnek védelmi rendszer elemei a fertőzésről, és több sejt tárolhatja memóriájába az ellenséges behatolók azonosítójelét.

A serdülőkor előtt, ritkán később is az orrgarat tetején elhelyezkedő nyirokszerv. A serdülőkor előtt nagy, később megkisebbedik.

Beépített nyirokszervek, a nyálkahártyában elhelyezkedő nyiroktüsző halmazok. Felszínűket hám borítja, ahonnan mély járatok nyúlnak a mélyebb rétegek felé. A légutak útján terjedő fertőzések elleni védekezésben van fontos szerepük.

Nyiroksejtek tömegeit tartalmazó szervek, amelyeken a nyirok átszűrődik. Nyiroksejtek képződése és érése zajlik bennük, részt vesznek az immunrendszer működésében.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

Latin szó, jelentése méreg. Kórokozó, mely a baktériumoktól eltérően nem tekinthető élőlénynek. Egysége a virion, melynek leglényegesebb alkotórésze egyféle nukleinsav (DNS vagy RNS), amely fehérjéből álló jellegzetes kristályszerű tokba van bezárva. Egyes virionok tartalmaznak ugyan enzimet, de egyik sem olyat, amely a vírust önálló anyagcserére vagy éppen szaporodásra képessé tehetné. A virion addig fertőzőképes, amíg megvan a lehetősége arra, hogy nukleinsav tartalma változatlan állapotban az adott vírus iránt fogékony sejt belsejébe jusson. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és - lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsavkészletéhez tartozna - információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termelésére. Ellenállásuk hővel szemben változó.

A nyirokérrendszer a szövetrésekben nyirokhajszálerekkel kezdődik. A nyirokkapillárisok nagyobb nyirokerekké folynak össze. Az összefolyó nyirokerek végül a mellkasban a vénákba ömlő 4-5 mm átmérőjű fő nyirokértörzsbe folynak össze. A nyirokerek főtörzse a mellkasban fut, ceruzavastagságú és főképpen a hasüregből kiinduló nyirokhálózat táplálja. Ez a főtörzs a fő nyaki vénás törzsbe ömlik. Így a nyirokrendszerből összegyűjtött szövetnedvek lényegében mind a vénás keringésbe kerülnek.

Heveny fertőző megbetegedés. Lappangási ideje 1-8 napig terjed. Cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel terjed. A lappangási idő végén láz, fejfájás és hányás jelentkezik. Az orcák pirosak, a száj környéke halvány. A torok haragosvörös, a nyelv lepedékkel fedett, majd a szélektől kezdve málnaszerűen kipirosodik. Akiütés apró pontszerű elemekből áll, ezek a hónaljárokban, az alhas és a lágyék tájékán összefolynak. A második-harmadik héten a kéz- és a lábujjakon sokszor lemezes hámlás látható. Az általános állapot hamar megjavul.

Nyiroksejt. Kerek magvú, keskeny plazmájú, mozgásra képes sejtek.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Kb. 20 mikron nagyságú, nagy kerekded magú sejtek, amelyek amöboid mozgásra és fagocitózisra képesek. A fehérvérsejtek egyik csoportját alkotják. Számuk a szervezetet ért fertőzés következtében megszaporodhat.

A lép működése alapján egyrészt a nyirokszervekhez, másrészt a vérkeringési szervekhez tartozik. Kávébab alakú, sötétvörös szerv. A hasüregben bal oldalt, a gyomor mögött, a bordaívtől védetten helyezkedik el. Normál esetben nem tapintható, de kóros körülmények között megnagyobbodik és megkeményedik. A lépet a hashártya borítja. A tokkal körülvett szerv belül kötőszöveti alapállományba ágyazott nyirokszövetekből, nyiroktüszőkből álló fehér pulpából és vérrel, elsősorban vörösvértestekkel kitöltött vörös pulpából épül fel. Az elöregedett vörösvértestek a vörös pulpában bomlanak le. A lép fehér pulpája - mint nyirokszerv - részt vesz a limfociták képzésében. A lép fontos funkciói ellenére sem létfontosságú szerv. Indokolt esetben műtétileg eltávolítható. Működését a többi nyirokszerv és a reticuloendothelialis rendszer veszi át.

A fehérvérsejtek egyik csoportja. A fajlagos immunválasz kialakításában van szerepe. Két fő típusa a T- és a B-nyiroksejt.

A szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, amely felterjed a koponyaalapig,lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi.

A csecsemőmirigy az elülső gátorüreg felső részében foglal helyet. A szerv egyénenként és kor szerint változó nagyságú. Legnagyobb fejlettségét 11-15 éves korban éri el, ettől kezdve fokozatosan sorvad. Hormonja a fiatal szervezet növekedését, a csontfejlődést serkenti, de gátolja a nemi mirigyek működését. Ezzel összhangban áll, hogy visszafejlődése egybeesik a nemi érés idejével.

A mandulagyulladás köznapi értelemben a szájpadi mandulák duzzanata, pirosodása és fájdalma. Láz és fejfájás esetén baktériumok okozta fertőzésre kell gondolnunk, aminek leküzdésében az orvos által felírt antibiotikum segít. Ha a panaszok nem múlnak, és egy-két nap múlva piros pöttyök jelennek meg a testen (arcon nem), skarlátos megbetegedéssel állunk szemben (ez főleg gyermekkorban alakul ki aki egyszer átesett rajta, nem kapja meg többször) ugyanaz a kórokozó felelős a betegségekért.

A csontok üregrendszerében elhelyezkedő szövet. Két formája van, a vörös és a sárga csontvelő. A magzati életben mindenütt vörös csontvelőt találni, amely az élet folyamán mindinkább háttérbe szorul és felnőttnél már csak a laposcsontokban, a csigolyákban és a csövescsontok felső végeiben található. A vöröscsontvelő helyét a zsíros sárgacsontvelő foglalja el, amely zsírsejtekből és kötőszövetből áll. A vöröscsontvelő alapját kötőszövet alkotja, közötte helyezkedik el a vörös csontvelő, amelyben a vér sejtes elemei termelődnek. Itt találhatók a vörösvértestek ősi alakjai éppúgy, mint a fehérvérsejteké, valamint az érett vörösvértestek és fehérvérsejtek közötti különböző éretlen átmeneti sejtek, amelyekből a vérben keringő sejtek kialakulnak.

A csecsemőmirigy az elülső gátorüreg felső részében foglal helyet. A szerv egyénenként és kor szerint változó nagyságú. Legnagyobb fejlettségét 11-15 éves korban éri el, ettől kezdve fokozatosan sorvad. Hormonja a fiatal szervezet növekedését, a csontfejlődést serkenti, de gátolja a nemi mirigyek működését. Ezzel összhangban áll, hogy visszafejlődése egybeesik a nemi érés idejével.

Azonos szerkezetű, azonos működésű és azonos felépítésű sejtek csoportosulása. Az emberi szövetek több alaptípusra oszlanak. Hámszövet, kötőszövet, csontszövet és porcszövet, izomszövet és az idegszövet. A szervek rendszerint több szövetféleségből tevődnek össze.

A nyak középvonalában, elöl, csaknem a bőr alatt elhelyezkedő szerv. Hármas szerepe van. 1. Hangképzés. 2. A légutak alkotórésze. 3. Az alsó légutakat elzáródásával védi a káros behatások ellen.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Orvosi székfű. A fészkesvirágúak családjába tartozó, az ország minden táján megtalálható egyéves növény. A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést serkentő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélbajokat megszűntető hatású.

A serdülőkor előtt, ritkán később is az orrgarat tetején elhelyezkedő nyirokszerv. A serdülőkor előtt nagy, később megkisebbedik.

A vérkeringésből kilépett és a szövetközökben összegyűlt folyadék, a nyirok szállítására szolgáló ér.

A féregnyúlvány a vakbélnek kb. ceruzavastagságú csökevényes darabja, rendkívűl szűk keresztmetszetű és változó (általában 8 cm) hosszúságú. A féregnyúlvány nyirokszerv, a "hasüreg mandulája". Szerepe a hasüregi fertőzések kivédése, gyakori gyulladása is ezzel áll összefüggésben.

A hasüreg jobb felső részében, a rekeszizom kupolája alatt helyezkedik el. Felszíne sima, barnásvörös. A máj mikroszkópos szerkezete lebenykékből épül fel. A lebenykék az epét termelik. A máj a legsokoldalúbb működésű szerv. Fő funkciói: epeképzés, vérfesték átalakítása epefestékké, epefesték lebontása, epesavképzés, vérplazma-fehérjék képzése, méregtelenítés, szénhidrát anyagcsere és tárolás, aminosavak, húgysav, acetontestek képzése, zsírsavak, aminosavak lebontása, karbamidképzés, A vitamin képzése karotinból, vérképzés.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A fertőző betegségeknek az a módja, amikor a kórokozók (baktériumok, vírusok) beszéd, köhögés, tüsszentés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva jutnak tovább. A robbanásszerű légáramlat a kórokozókat tartalmazó részeket több méterre elsodorhatja. A kicsiny, porlasztott nyákcseppek a hozzájuk tapadó kórokozókkal órákig lebeghetnek a levegőben és így a cseppfertőzés a fertőző személy jelenléte nélkül, még órák múlva is bekövetkezhet.

Heveny fertőző megbetegedés. Lappangási ideje 1-8 napig terjed. Cseppfertőzéssel és közvetlen érintkezéssel terjed. A lappangási idő végén láz, fejfájás és hányás jelentkezik. Az orcák pirosak, a száj környéke halvány. A torok haragosvörös, a nyelv lepedékkel fedett, majd a szélektől kezdve málnaszerűen kipirosodik. Akiütés apró pontszerű elemekből áll, ezek a hónaljárokban, az alhas és a lágyék tájékán összefolynak. A második-harmadik héten a kéz- és a lábujjakon sokszor lemezes hámlás látható. Az általános állapot hamar megjavul.

Belélegeztetéses gyógyszerbevitel. Inhalálás alkalmával a gyógyszereket gázokkal, vízgőzös párásítással vagy porlasztással juttatják be. A nedves inhaláció legegyszerűbb formája a párolgó vízgőz belélegeztetése. Száraz inhalációban A folyadék porlasztását túlnyomásos levegővel vagy oxigénnel végzik.

Az orrkagylók csontos vázát nyálkahártya borítja, amelyben dús vénás hálózat található. Az erek az orrüreg gyulladásos megbetegedéseiben kitágulnak, az így beálló vérbőség, valamint a vizenyő folytán a kagylók nyálkahártyája megduzzad és beszűkíti a levegő útjául szolgáló járatokat.

Orvosi székfű. A fészkesvirágúak családjába tartozó, az ország minden táján megtalálható egyéves növény. A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést serkentő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélbajokat megszűntető hatású.

A könny vegyi összetételénél és bizonyos fokú baktériumölő képességénél fogva a szem védelmében fontos feladatot teljesít. A könnyet a könnymirigy termeli. Túlnyomórészt vízből és abban oldott szerves és szervetlen anyagokból áll. Összetétele alkalmassá teszi, hogy a szem külső részét állandóan védőleg bevonja, a szem és a szemhéjak közötti súrlódást észrevehetetlen finomságúvá tegye. A könnyet a pillacsapások az alsó és a felső szemhéj belső zugánál nyíló könnycsövecskék felé terelik és azokon keresztül a könny az orrba távozik.

Oldat formájában a orrnyálkahártyára alkalmazott gyógyszer.

Az alsó és felső szemhéj belső zugánál nyíló csövecskék, amelyeken keresztül a könny az orrba távozik.

A légzőrendszer része. Az orrüreg csontos és porcos részből áll. A csontos részhez elöl az orrporcok kapcsolódnak, amelyek az orr rugalmas, mozgatható részét képezik. Az orrüreg előrefelé a két orrnyílással nyílik. Az üreg alsó határát a szájüreg felé a kemény- és lágyszájpad képezi. Fölfelé a koponyaüregtől egy vékony átlyuggatott lemez, a rostalemez választja el, hátrafelé két nagy nyílással, a garat felső, orri szakaszába nyílik.

Csaknem mindenütt jelenlévő, lánc alakban elhelyezkedő gömb alakú kórokozó, amely a beszáradást elég jól tűri. A fertőzés forrása a beteg és a streptococcust hordozó ember. A fertőzést cseppfertőzés, tárgyak és élelmiszer közvetíthetik.

Az orrüregnek a legfelső részében elhelyezkedő, különleges, szagok iránt érzékeny érzősejteket tartalmazó szaglóhám. A szaglóhámba futó idegrostok a koponyaalapon fekvő szaglóideg végkészülékei.

Grippe. Az influenza vírus A, B és C típusa által okozott járványos fertőző betegség, amely főleg a légutak, néha a bél nyálkahártyáján okoz gyulladást. Cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje 1-2 nap. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőkben szaporodnak. Az influenza hirtelen kezdődik, hidegrázás, borzongás kíséretében láz jelentkezik, nagyfokú elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal. Szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, vérzéses agyvelőgyulladás, ideg- vagy szívizomgyulladás a leggyakoribbak.

Reflexes, erőteljes kilégzés jellegzetes sziszegő hang kíséretében, elsősorban az orron keresztül. A reflexmozgás mély belégzéssel kezdődik és az erőteljes kilégzés következtében - nyitott hangrés mellett- az orrnyíláson keresztül robbanásszerűen préselődik ki a levegő. Az orrnyálkahártya izgalma következtében bekövetkező reflexmozgást gyulladás, gázok, por, füst beszippantása vagy idegentest válthatja ki. Az orrnyálkahártya ereinek szűkülete (például lehülésnél) vagy tágulata (allergiás nyálkahártyaizgalomnál) egymás után többszörösen ismétlődő tüsszögési rohamokat válthat ki.

Az alsó légutakhoz tartozó, nyálkanyártyával bélelt csőrendszer. Falát porc, valamint kötőszövet, simaizomszövet és nyálkát termelő mirigyek alkotják. A légcső a mellüregben két főhörgőre oszlik, majd ezek a tüdőkapuban faágszerűen továbboszlanak, úgyhogy mindig kisebb és kisebb űrméretű ág keletkezik. A legkisebb hörgőkben sok a simaizom, ami görcsös összehúzódás esetén, például asztmás betegeknél nehezíti a légzést. A hörgők vége a tüdő alveolusrendszerében végződik, ahol a tulajdonképpeni gázcsere végbemegy. A hörgők csupán a levegő útját biztosítják a tüdő és a külvilág között. Faágszerű elágazódásaikkal a tüdő minden részében megtalálhatók. Egy-egy nagyobb hörgő a tüdőben egy-egy tüdőrészletet lát el. Ezeket a részeket tüdőszegmentumoknak nevezik.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

A gége gyulladásos megbetegedése A heveny gégegyulladás oka lehet fertőzés, mechanikai- és hőártalom és túlzott igénybevétel is. Legfőbb tünete a rekedtség, amelyhez láz, fájdalom, nyelési panasz, köhögés is járulhat. A gége gyulladása gyorsan elterjedhet a légcsőbe és száraz köhögéssel járó súlyos állapotot okozhat. Szennyezett levegőben dolgozóknál és hangjukat nagyon sokszor vagy helytelenül használóknál látható az idült gégegyulladás, ami nyálkahártyamegvastagodással, sorvadással, vagy bevérzéssel jár.

Hörghurut. A légutak részét képező hörgők gyulladása. A torok és a légcső megbetegedéseihez csatlakozik, sokszor viszont a tüdőgyulladás bevezetője vagy kísérőjeként észlelhető. Számos kórokozó kiválthatja. A megbetegedést köhögés, izzadás, láz jelzi. A váladékkal telt hörgőkben a levegő áramlása hangos zörejeket okoz, amit akár a külső környezet is hall. A tüdő fejlődési rendellenességei, hörgtágulatok, a hörgmirigyek veleszületett betegsége krónikus hörghurutot tartanak fenn. Az idült bronchitisz ma a lakosság nagy százalékát érinti, kialakulásában fontos szerepet játszik a káros anyagok belélegzése. Az idült bronchitiszek a szív megterhelésével másodlagosan a szívbetegségre jellemző tüneteket is okozhatnak.

Az orrüreggel összefüggő, csontos vázú üregrendszer, amelynek nyílásai az orrüreg különböző részeibe torkollanak. Az orrüreg nyálkahártyája a nyílásokon keresztül folytatódik az orrmelléküreget bélelő nyálkahártyában. Részei: az arcüreg, a rostasejtek, a homloküreg és az iküreg. A fejlődés folyamán az arckoponya nagy részét az orrüreggel összefüggő, légtartalmú üregrendszer tölti ki. Egy részük már születéskor kifejlődött, mások csak a későbbi életévekben fejlődnek ki.

Latin szó, jelentése méreg. Kórokozó, mely a baktériumoktól eltérően nem tekinthető élőlénynek. Egysége a virion, melynek leglényegesebb alkotórésze egyféle nukleinsav (DNS vagy RNS), amely fehérjéből álló jellegzetes kristályszerű tokba van bezárva. Egyes virionok tartalmaznak ugyan enzimet, de egyik sem olyat, amely a vírust önálló anyagcserére vagy éppen szaporodásra képessé tehetné. A virion addig fertőzőképes, amíg megvan a lehetősége arra, hogy nukleinsav tartalma változatlan állapotban az adott vírus iránt fogékony sejt belsejébe jusson. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és - lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsavkészletéhez tartozna - információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termelésére. Ellenállásuk hővel szemben változó.

A fennálló betegségnek olyan jellegű megváltozása, amely a betegség előre várható lefolyását és annak jellegzetességeit nem követi, a betegség időtartamát és kimenetelét megváltoztatja. Rendszerint a betegség súlyosbodását jelenti, más esetekben teljesen önálló betegségformát hoz létre. Szövődménynek számít a műtét közbeni vérzés stb.

A garat a szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, mely felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll a az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi. A garat nyálkahártyával bélelt cső. Hátsó fala a gerincoszlopon nyugszik. Hátsó és oldalsó falát erős izmok képezik, elöl fent az orrüreg, lejjebb a szájüreg nyílik bele.

A légzőrendszer része. A levegő a felső és alsó légutakon keresztül jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége, az alsó légutakhoz a légcső, a hörgőrendszer és mint légzőszerv a tüdő. A felső légutakban a levegő felmelegszik és párával telítődik.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A tüdőhólyagocskák gyulladásos megbetegedése, amikor üregüket gyulladásos váladék tölti ki. A tüdőgyulladások elkülöníthetők egymástól kiterjedésük alapján lebenyes és gócos tüdőgyulladásra.

Az ajakosvirágúak családjába tartozó, jellemző kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, szárazabb füves helyeken élő félcserje. Teáját szélbántalmak, étvágytalanság, köhögés és görcsök ellen használják.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

A nyak középvonalában, elöl, csaknem a bőr alatt elhelyezkedő szerv. Hármas szerepe van. 1. Hangképzés. 2. A légutak alkotórésze. 3. Az alsó légutakat elzáródásával védi a káros behatások ellen.

Orvosi székfű. A fészkesvirágúak családjába tartozó, az ország minden táján megtalálható egyéves növény. A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést serkentő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélbajokat megszűntető hatású.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

A gége belső felszínén, kétoldalt, egymással szemben elhelyezkedő redő, amelyet bonyolult izomrendszer egymáshoz közelít és megfeszít, hogy a tüdőből kiáramló levegő hatására a síphoz hasonlóan, rezgésbe jőve különböző magasságú hang jöjjön létre.

Az egyes szervek belső felszínét borító hámtakaró. Szerkezetét mindenkor a szerv működésének sajátossága szabja meg.

Az orrnyálkahártya és a garat vírusos eredetű gyulladása. A leggyakoribb heveny fertőző betegség. A nátha kezdetén feszítő jellegű fájdalom jelentkezik a homlok és az orr táján, majd ismételt tüsszentések után megindul a kezdetben híg és nagy mennyiségű váladékozás az orrból. A váladék sűrűbbé, majd 24-48 óra múlva gennyessé válik. Rendszerint láztalanul zajlik le és 4-5 nap alatt gyógyul.

A torok és a garat gyulladásos betegsége. Ha a megbetegedés elsősorban a garat nyirokszöveteire korlátozódik, mandulagyulladásról beszélünk. Lehet heveny és idült. A heveny torokgyulladás oka legtöbbször a légutakat ért fertőzés, de lehet meghűlés, hideg ital, szennyezett levegő is. A legtöbb fertőző betegség jellemző torokgyulladással jár. A torokban kellemetlen szárazság, kaparó, szúró fájdalom érezhető. A fájdalom különösen üres nyeléskor erős és kisugározhat a fülbe, a fejbe. A torok és a garat nyálkahártyája vörös, esetleg váladékos és vizenyősen duzzadt. Az idült torokgyulladások főleg a szennyezett levegő, egyéni hajlam, szájlégzés, forró étel, ital stb. okozhatja.

Fültőmirigy gyulladás. Vírus okozta, többnyire könnyű lefolyású, fertőző megbetegedés. A beteg nyálával, cseppinfekció révén terjed. Fertőzőképessége kismértékű. A tavaszi hónapokban járványszerű is lehet. Átvészelése egész életre szóló immunitást ad. A lappangási idő 14-21 nap között. Ennek végén kisebb-nagyobb hőemelkedés vagy láz kíséretében megdagad a fül előtti tájék, nyomásra érzékennyé válik a fültőmirigy. Sokszor a rágás is fájdalommal jár. A betegség többnyire kétoldali, de vannak végig egyoldali tünetekkel járó megbetegedések is. A kezelés tüneti, láz- és fájdalomcsillapítás.

Latin szó, jelentése méreg. Kórokozó, mely a baktériumoktól eltérően nem tekinthető élőlénynek. Egysége a virion, melynek leglényegesebb alkotórésze egyféle nukleinsav (DNS vagy RNS), amely fehérjéből álló jellegzetes kristályszerű tokba van bezárva. Egyes virionok tartalmaznak ugyan enzimet, de egyik sem olyat, amely a vírust önálló anyagcserére vagy éppen szaporodásra képessé tehetné. A virion addig fertőzőképes, amíg megvan a lehetősége arra, hogy nukleinsav tartalma változatlan állapotban az adott vírus iránt fogékony sejt belsejébe jusson. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és - lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsavkészletéhez tartozna - információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termelésére. Ellenállásuk hővel szemben változó.

Vírusos eredetű fertőzés, mely testnedvekkel terjed. A szerzett immunhiányos állapot egyik formája. Az AIDS-es betegek olyan fertőzésekre is fogékonyakká válnak, melyek az ép immunrendszerre nincsenek hatással.

A legnagyobb nyálmirigy. A fül szomszédságában fekszik, vele azonban semmiféle kapcsolatban nincs. Részben savós, részben nyákos anyagot termelnek és váladékukat a szájüregbe ürítik.

A fertőző betegségeknek az a módja, amikor a kórokozók (baktériumok, vírusok) beszéd, köhögés, tüsszentés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva jutnak tovább. A robbanásszerű légáramlat a kórokozókat tartalmazó részeket több méterre elsodorhatja. A kicsiny, porlasztott nyákcseppek a hozzájuk tapadó kórokozókkal órákig lebeghetnek a levegőben és így a cseppfertőzés a fertőző személy jelenléte nélkül, még órák múlva is bekövetkezhet.

A szájüreget bélelő nyálkahártya. Az ajkak és a pofák belső felszínéről a fogmedrekre terjedő rózsaszín réteg a foghús, amely tulajdonképpen nem hús, hanem nyálkahártya, amelynek a fogak rögzítésében van fontos szerepe.

Hepatitisz. A máj minden gyulladásos folyamatát e névvel illetik, bár újabban e meghatározás a vírusok által okozott májgyulladásra vonatkozik. Kialakulása több tényezőtől függ. Csatlakozhat bármilyen gennyes gyulladáshoz, így az epeutak fertőzése ráterjedhet a májra, vagy a hasüregben levő bármilyen gennyes folyamat gyulladást kelthet.

A lágyagyhártyák lobos folyamata. Keletkezésében vírusok és baktériumok játszanak szerepet. Tünetei: fejfájás, tarkómerevség, a fej mozgása közben jelentkező fájdalmak, magas láz, hányás. A diagnózis felállítására gerinccsapolást és a nyert folyadék laboratóriumi vizsgálatát szokták elvégezni. Különböző formái ismertek. A járványos agyhártyagyulladás kórokozója a meningokokkusz, mely az orr- és garatüregben betegség nélkül is gyakran kimutatható. Az általános tüneteken kívűl tudatzavar, eszméletlenség támadhat és súlyos esetekben néhány óra alatt halálos szövődmény alakulhat ki. A betegség légutakon át terjed. Az egyéb baktériumok által előidézett agyhártyagyulladás a közvetlen környék, a középfül, az orrmelléküregek gyulladásának terjedése, vagy a vér által tovasodort baktériumok útján keletkezhet. Különleges formája a tbc-s agyhártyagyulladás, látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik. A szerózus agyhártyagyulladást vírusok okozzák. Az agyvíz felszaporodásával járó, rendszerint jóindulatú, gyorsan lezajló betegség. Agyhártyagyulladás már a méhen belüli életben is támadhat, rendszerint agyvelőgyulladással szövődve.

Rubeola. Cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség. Lappangási ideje 2-3 hét. Ennek végén enyhe hurutos tünetek és hőemelkedés kíséretében megjelennek a kiütések. A rizsszemnyi, lencsényi rózsaszín, bőrfelszínből kiemelkedő jelenségek főleg a nyakat és a törzset borítják el. Jellemző rá még a tarkótájék és a nyaki nyirokcsomók mérsékelt duzzanata. A 2-4 napos kiütéses szak után pár nappal a beteg felgyógyul. Megelőzése és elkerülése a terhesség első harmadában fontos, ugyanis a magzat fejlődését a efnti időszakban súlyosan megzavarja, fejlődési rendellenességet hoz létre.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

Az elektronok sugártermészetét felhasználó nagyítóberendezés, mellyel a közönséges fénymikroszkópnál több mint százszor erősebb nagyítás érhető el. Fényforrás helyett elektronforrással van ellátva, üveglencsék helyett pedig mágnese vagy elektroszatikus lencsék nagyítják fel a tárgy képét. A tárgyat átvilágító elektronsugarat kondenzátorral párhuzamos nyalábbá formálják és 50-80 ezer voltos feszültséggel gyorsítják. Az optikai rendszer annyiban különbözik a fénymikroszkóptól, hogy a szemlencse helyett egy vetítőlencse alkot képet a lumineszkáló ernyőn vagy fényérzékeny lemezen.

Grippe. Az influenza vírus A, B és C típusa által okozott járványos fertőző betegség, amely főleg a légutak, néha a bél nyálkahártyáján okoz gyulladást. Cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje 1-2 nap. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőkben szaporodnak. Az influenza hirtelen kezdődik, hidegrázás, borzongás kíséretében láz jelentkezik, nagyfokú elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal. Szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, vérzéses agyvelőgyulladás, ideg- vagy szívizomgyulladás a leggyakoribbak.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

Bőrbetegség, melyet égő, viszkető érzéssel járó, sűrűn egymás mellett elhelyezkedő csoportos hólyagocskák jellemeznek. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmasak, de nem gennyednek el. Leggyakrabban az ajkon és a nemi szervek környékén fordul elő, de bárhol kifejlődhet a bőrön és a nyálkahártyán. Okozója ismert vírus, amely az egészséges egyének szájában és bőrén is megtalálható. Betegséget csak akkor okoz, ha a szervezet ellenállóereje valamilyen okból csökken.

Az emésztőrendszer tágult kezdeti szakasza. Két részre oszlik, a fogak előtti előcsarnokra és a tulajdonképpeni szájüregre. Az előcsarnokot előlről és oldalról az ajkak és a pofák, belülről a foghús és a fogak határolják.

Más nevén rózsahimlő. Vírusos, fertőző betegség, mely cseppfertőzés útján terjed. Tünetei: apró kiütések, hőemelkedés, nyirokcsomó-duzzanat.

Különböző kórokozók hozhatják létre. Nagy részük vírusfertőzés kapcsán fejlődik ki. A vírusok az orr-garat üregekből kerülnek az idegek mentén az agyvelőbe. Okozhatják a koponya üregrendszereiben kifejlődő gennyes folyamatok is, ilyenkor az agyhártyán keresztül vagy a véráram útján fertőződik az agyállomány és sok esetben agytályog is kialakul. Veszett kutya harapása, kullancscsípés és néha oltás után is támadhat. Előfordul, hogy az egész agyállomány érintett a gyulladásban, máskor viszont az agynak csak körülhatárolt területein jelentkezik. A gyulladás hatására az agy idegsejtjei elpusztulnak és az általuk végzett idegműködés károsodik vagy kiesik. A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenetele változó, gyakoriak a teljesen gyógyult esetek, máskor egész életre szóló bénulások, vagy más kiesési tünetek maradhatnak vissza.

A fennálló betegségnek olyan jellegű megváltozása, amely a betegség előre várható lefolyását és annak jellegzetességeit nem követi, a betegség időtartamát és kimenetelét megváltoztatja. Rendszerint a betegség súlyosbodását jelenti, más esetekben teljesen önálló betegségformát hoz létre. Szövődménynek számít a műtét közbeni vérzés stb.

Vírus okozta fertőzőbetegség. Nagyfokú ragályossága miatt már fiatal gyermekkorban átesik rajta a népesség nagy része és ezzel egy életre szóló védettséget szerez. Cseppfertőzés révén terjed, kontakt fertőzés nem ismeretes. Lappangási ideje 15 nap. Ezen időszak első 9 napjában bujkál a betegség, legfeljebb kedvetlenség, bágyadtság jelzi jövetelét, majd az utolsó 4-5 napján hőemelkedés, láz, ugató jellegű köhögés és erős hurutos tünetek jelentkeznek. Jellegzetes a kötőhártyák hurutja, a fénykerülés, a duzzadt arc, a szájnyálkahártyán pedig a Koplikról elnevezett fehér foltocskák az örlőfogak táján. A lappangás e második szakaszában már fertőzőképes a beteg és mire a kiütések is megjelentek, addigra környezetét már megfertőzte. A kanyarós kiütés a szokásos lázcsillapítókra nem reagáló, ismételt hőkiugrás után jelenik meg a 15. napon a fül mögött, majd a nyakon, arcon, törzsön és végül a végtagokon. A bőr szintjéből kiemelkedő lencsényi-fillérnyi élénkpiros foltok különállók, nem folynak össze, a megjelenés sorrendjében néhány nap alatt tűnnek el. A kiütés megjelenésével a láz leesik, a láz kiújulása szövődményt jelent.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás oka bakteriális fertőzés. A betegség hirtelen kezdődik, nagy hasi fájdalommal jár, magas láz kiséri. Pár nap múlva teljesen meggyógyul, máskor idült gyulladásba megy át. Az idült hasnyálmirigy gyulladás különösen epeköves betegeken, az epe- és a hasnyálmirigy - váladék kiürülésének akadálya, pangása esetén alakul ki. A hasnyálmirigy elpusztul és helyén nem működő kötőszövet szaporodik fel.

Az orrnyálkahártya és a garat vírusos eredetű gyulladása. A leggyakoribb heveny fertőző betegség. A nátha kezdetén feszítő jellegű fájdalom jelentkezik a homlok és az orr táján, majd ismételt tüsszentések után megindul a kezdetben híg és nagy mennyiségű váladékozás az orrból. A váladék sűrűbbé, majd 24-48 óra múlva gennyessé válik. Rendszerint láztalanul zajlik le és 4-5 nap alatt gyógyul.

Az övsömör (herpes zoster) a bárányhimlő (varicella zoster) vírusa által okozott fájdalmas bőrelváltozás, ami a bőrben futó idegek mentén terjed. Sávszerűen futó területeken jelentkezik apró, fájdalmas hólyagok formájában.

A külsőfül része, vázát rugalmas porc alkotja.

A vírus szaporodása érdekében a vírus egysége, a viron nukleinsav tartalmát változatlan állapotban az vírus iránt fogékony sejt belsejébe juttatja. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsav készletéhez tartozna, információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termeléséhez. Az erre "kényszerített" sejtet, amely a vírus szaporodásához szükséges enzimeket és fehérjéket termeli, gazdasejtnek nevezzük.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

Vírus okozta fertőzőbetegség. Nagyfokú ragályossága miatt már fiatal gyermekkorban átesik rajta a népesség nagy része és ezzel egy életre szóló védettséget szerez. Cseppfertőzés révén terjed, kontakt fertőzés nem ismeretes. Lappangási ideje 15 nap. Ezen időszak első 9 napjában bujkál a betegség, legfeljebb kedvetlenség, bágyadtság jelzi jövetelét, majd az utolsó 4-5 napján hőemelkedés, láz, ugató jellegű köhögés és erős hurutos tünetek jelentkeznek. Jellegzetes a kötőhártyák hurutja, a fénykerülés, a duzzadt arc, a szájnyálkahártyán pedig a Koplikról elnevezett fehér foltocskák az örlőfogak táján. A lappangás e második szakaszában már fertőzőképes a beteg és mire a kiütések is megjelentek, addigra környezetét már megfertőzte. A kanyarós kiütés a szokásos lázcsillapítókra nem reagáló, ismételt hőkiugrás után jelenik meg a 15. napon a fül mögött, majd a nyakon, arcon, törzsön és végül a végtagokon. A bőr szintjéből kiemelkedő lencsényi-fillérnyi élénkpiros foltok különállók, nem folynak össze, a megjelenés sorrendjében néhány nap alatt tűnnek el. A kiütés megjelenésével a láz leesik, a láz kiújulása szövődményt jelent.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

Rubeola. Cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség. Lappangási ideje 2-3 hét. Ennek végén enyhe hurutos tünetek és hőemelkedés kíséretében megjelennek a kiütések. A rizsszemnyi, lencsényi rózsaszín, bőrfelszínből kiemelkedő jelenségek főleg a nyakat és a törzset borítják el. Jellemző rá még a tarkótájék és a nyaki nyirokcsomók mérsékelt duzzanata. A 2-4 napos kiütéses szak után pár nappal a beteg felgyógyul. Megelőzése és elkerülése a terhesség első harmadában fontos, ugyanis a magzat fejlődését a efnti időszakban súlyosan megzavarja, fejlődési rendellenességet hoz létre.

A diftéria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Az orrnyálkahártya és a garat vírusos eredetű gyulladása. A leggyakoribb heveny fertőző betegség. A nátha kezdetén feszítő jellegű fájdalom jelentkezik a homlok és az orr táján, majd ismételt tüsszentések után megindul a kezdetben híg és nagy mennyiségű váladékozás az orrból. A váladék sűrűbbé, majd 24-48 óra múlva gennyessé válik. Rendszerint láztalanul zajlik le és 4-5 nap alatt gyógyul.

Fültőmirigy gyulladás. Vírus okozta, többnyire könnyű lefolyású, fertőző megbetegedés. A beteg nyálával, cseppinfekció révén terjed. Fertőzőképessége kismértékű. A tavaszi hónapokban járványszerű is lehet. Átvészelése egész életre szóló immunitást ad. A lappangási idő 14-21 nap között. Ennek végén kisebb-nagyobb hőemelkedés vagy láz kíséretében megdagad a fül előtti tájék, nyomásra érzékennyé válik a fültőmirigy. Sokszor a rágás is fájdalommal jár. A betegség többnyire kétoldali, de vannak végig egyoldali tünetekkel járó megbetegedések is. A kezelés tüneti, láz- és fájdalomcsillapítás.

Tbc, gümőkór. Okozója a tuberkulózisbaktérium, melyet Robert Koch fedezett fel. A baktériumnak különböző fajtái ismertek, melyek egyes állatfajokat betegítenek meg, de másik állatfajtára nem veszélyesek. Az ember fertőzését leginkább két típus: a humán (emberi) és bovin (szarvasmarha) típus idézi elő. A fertőzés különböző formákban terjed, leggyakoribb azonban a levegőn és a táplálékon keresztül. A beteg ember köhögése szétszórja a baktériumokat, amelyek néha órákig ott lebeghetnek a levegőben, így fertőzve meg másokat. A másik fertőzési út a szarvasmarha tuberkulózisa, mely rendszerint az állat tőgyében idéz elő betegséget és így fejés közben a tehéntejbe kerülnek a kórokozók. Ha a tejet nyersen, vagy pasztőrözés nélkül fogyasztják, és az igen ellenálló kórokozók a gyomorsavban nem pusztulnak el, a belekbe juthatnak, ahol betegséget idéznek elő. A tbc lappangási ideje több hét. A baktérium a szervezetbe jutva megtelepszik és maga körül kis gyulladást indít meg. Ez a gyulladás a baktérium mérgező hatására jellegzetes elhalást eredményez. A szervezet a baktérium anyagainak hatására ellenállással válaszol, ennek következtében as baktérium körül jellegzetes védekezési reakció indul meg. Ha a baktérium gyorsan szaporodik, a szervezet ellenállása pedig gyenge, akkor a baktérium továbbterjed és a folyamat egyre súlyosabbá válik. A szervezet erőteljes ellenállása esetén, ami a baktérium hatására még fokozódik, sikerül leküzdeni és kicsiny helyre lokalizálni a megbetegedést. Ha a szervezet nem is tudja elpusztítani a baktériumot, elhatárolja magától, néha meszes sáncot építve a baktérium köré. A baktériumok ezután évekig, évtizedekig megmaradhatnak a szervezetben ilyen betokolt állapotban. Ha a szervezet valamilyen oknál fogva legyengül, a szervezetbe zárt tbc-baktériumok ismét erőre kapnak és újabb támadást intéznek a szervezet ellen. Bekerülnek a vérkeringésbe és a szervezetben szétszóródva most már bármelyik szervet megbetegíthetik. Mivel a szervezet tbc baktériummal szembeni reakciója megváltozott, a szervekbe került baktériumok egy részét elpusztítja és a baktériumok egy részét elpusztítja és a baktériumok csak egy-egy szervben tudnak megtelepedni. E szervben azután fokozatosan elpusztítják a szerv állományát. Ha a szervezet védekezőképessége nem megfelelő, a baktériumok mindenütt megtapadhatnak és az úgynevezett miliáris tbc-t (kölesgümőkórt) hozzák létre.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Más nevén rózsahimlő. Vírusos, fertőző betegség, mely cseppfertőzés útján terjed. Tünetei: apró kiütések, hőemelkedés, nyirokcsomó-duzzanat.