Az elmúlt évtizedkben egyre szaporodó rákfajta. A különböző anyagok belélegzése, a dohányzás, a kipufogó gázok és egyéb ipari szennyeződések belélegzése okozhatja. Rendszerint hosszú ideig tünetmentes. Sokszor kisebb vérköpések hívják fel rá a figyelmet. Röntgenvizsgálat segíthet a felismerésében.

A vastagbél daganatos megbetegedése. Magas kockázatot jelent a polypok (jóindulatú daganatok) a beteg előzményében, a vastagbél gyulladásos megbetegedései valamint az is, ha a családban már fordult elő vastagbél daganat. A panaszok jellege attól függ, hogy az elváltozás a vastagbél jobb vagy bal felében helyezkedik-e el. Mindkét esetben a székelési szokások tartós megváltozása jelentkezik. A jobb oldali vastagbélben a bélsár folyékony és a bél belső átmérője tág, szűkület okozta panaszok ritkábban fordulnak elő, mint a bal oldali daganatokban. Vérszegénység, fogyás, görcsös fájdalom hívhatja fel a figyelmet a daganat jelenlétére. A bal oldali vastagbelet érintő daganatos megbetegedésekben a szűkület kialakulása miatt leginkább a székrekedés áll előtérben. Rövid hasmenéses tünetek előfordulhatnak. Gyakori székletürítéskor kis mennyiségű friss piros vér távozása. Széklet vér vizsgálattal, vastagbél tükrözéssel szűrhető ki a betegség.

A rosszindulatú daganatok eltérnek az anyaszövet sejtjeitől, nem tisztelik a szövetek, szervek határait, belenőnek azokba, sőt a szervezet távoli helyein is megjelennek, ezek az úgynevezett áttétek. Gyorsan nőnek és a bennük zajló szövetpusztulás miatt felszabaduló anyagok mérgezik a szervezetet.

A jóindulatú daganatok sejtjei, szövetei hasonlítanak a szervezet alapszövetéhez. Növekedésükben tisztelik a szövetek, szervek határait, rendszerint élesen elkülönülnek környezetüktől. Ha túl nagyok, működési zavart okozhatnak, ezért eltávolításuk indokolt.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

Az élő szervezeteket felépítő formai, működési és fejlődési egység. Számos élőlény mindössze egyetlen sejtből áll. A sok sejtű szervezetek is egyetlen sejtből alakulnak ki fejlődésük során. A sejtek a soksejtű szervezetben bizonyos feladatok elvégzésére specializálódnak és különféle szöveteket képeznek.

A pubertástól kezdve az agyalapi mirigy folliculust érlelő hormont (FSH) termel, melynek hatására megindul a petefészekben a tüszőérés. A tüszők ösztrogén hormont termelnek, aminek hatására csökken az agyalapi miriy FSH termelése, de fokozódik a sárgatest érlelő hormonnak a termelődése. A sárgatest érlelő hormon a sárgatest érlelése mellett fokozza annak sárgatest hormon termelését is. A sárgatest hormon növekedése csökkenti az agyalapi mirigy sárgatest érlelő hormon termelését, ami viszont fokozott folliculus érlelő hormon termeléssel jár, így a ciklus kezdődik előről.

Az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakoribb megjelenési formája a fájdalmatlan, tömött, nem éles határú göb. Magasabb az előfordulási arány idős, először szülő nőkben, akiknek a családjában fordult már elő emlődaganat, vagy akik mellében már fordult elő más elváltozás. A daganat eleinte különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, kifejezetten kemény ellenállás. Később a bőr, vagy az emlőbimbó behúzódik, a hónaljárokban megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megnagyobbodik a mell is, bőrpír, fájdalmasság jelentkezik, a tumor a bőrrel, vagy a mellkasfallal is összekapaszkodik. Végső állapotban kifekélyesedés, nyirokcsomómegnagyobbodás, kardagadás egyéb távoli áttétek jelentkezhetnek. Az emlődaganat kiszűrhető ultrahangvizsgálattal vagy mammográfiával, ha ott valamilyen jellegű elváltozást fedeznek fel, abból szövettani mintát vesznek. Ha a rosszindulatú jelleg beigazolódik, elkezdik a megfelelő kezelést.

A daganat korai felfedezésére, valamint a daganatot megelőző rákmegelőző állapotok kimutatására szolgáló vizsgálat

A nyiroksejtek állomáshelyei a szervezetben mindenütt megtalálhatók nyirokcsomók formájában. Tapinthatók babnyi nagyságú, puha nyirokcsomók a bőr alatt (az állkapocs szöglete alatt, a hónaljban, a fejbiccentő izom mentén, a lágyékhajlatban, stb.), de belső szerveink környékén is megtalálhatók ugyanúgy, mint a garatban, ahol a kívülről levegővel és a táplálékkal bekerülő kórokozókkal veszik fel a küzdelmet. Ennek jele, hogy ilyenkor a nyirokcsomók megduzzadnak, mivel bennük felszaporodnak a "támadásra" induló nyiroksejtek. A duzzadt nyirokcsomókat mindig a fertőzés kapujához legközelebb találhatjuk meg. A nyirokcsomókat a nyirokerek gazdag hálózata köti össze egymással. Ezek behálózzák az egész szervezetet, majd egy nagy fő nyirokértörzsbe gyűlnek össze. A szív közelében ez a nagy nyirokér beleömlik a vérérhálózatba. A vérerekből aztán a nyiroksejtek kilépnek a szövetek közé "ellenőrző" őrjáratra. Majd visszatérve a nyirokcsomókba, nyirokerekbe, jelzik az esetleges fertőzést, végül kis pihenés után tovább haladnak a nyirokutakon. Ennek a körfolyamatnak segítségével a szervezet minden pontján értesülhetnek védelmi rendszer elemei a fertőzésről, és több sejt tárolhatja memóriájába az ellenséges behatolók azonosítójelét.

A bőrt kívűlről érő sokfajta és hosszan tartó ingerek idézhetik elő. Gyakran vegyi ingerek a felelősek kialakulásában, ilyen hatásúak a paraffin-, kátrány- származékok és arzénvegyületek. A hosszan tartó fizikai ingerek is rákra hajlamosítanak. A bőr rosszindulatú daganatai leggyakrabban az arcon fordulnak elő.

A hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. A rákon a köznyelv gyakran az összes rosszindulatú daganatot érti. Maga az elnevezés Galenustól származik, aki emlőrákkal kapcsolatban használta, minthogy előrehaladott szakban a központi nagyobb daganat és a nyirokutakon szertekúszó bőráttétek bizonyos mértékig a tarisznyarák testére és lábaira hasonlítanak.

Az orvostudománynak az immunfolyamatokkal foglalkozó ágazata.

A pajzsmirigy daganat tünetei: fájdalmatlan göb, kemény göb a megnagyobbodott pajzsmirigy mellett tapintható nyirokcsomók.

A daganat kialakulása a sejtek osztódásának meghibásodásából következik. A szervezetünk minden sejtje központi ellenőrzés alatt áll: bizonyos mértékig "engedélyezett" a sejtosztódás, pl. a károsodott szövetet kell pótolni. Ha valamelyik sejt kivonja magát a központi szabályozás alól, ellenőrzés nélkül képes osztódni. A keletkezett sejtek már nem végzik az eredeti sejt feladatait, csupán az osztódás lesz létük célja. Ha a szervezet védekező rendszere, a fehérvérsejtek hálózata észreveszi idejében a lázadó sejteket, többnyire képes elpusztítani ezeket. Nagyon sok daganat még a kezdeti stádiumában elpusztul a szervezet ép védekezőrendszerének köszönhetően. Nagyon sok kezdődő daganatot elpusztítanak a fehérvérsejtek, de sajnos egy-egy néha rejtve marad előlük: ezekből lehetnek a későbbi pusztító rákos sejtcsoportok. A rák keletkezésének elmélete ezzel

Sejtosztódás akkor következik be, amikor a sejt növekedése folyamán a sejtfelszín elégtelenné válik a sejt táplálására, vagy amikor a sejtre háruló feladatok növekednek. Gyorsan növekvő sejtek rövidebb időközökben, lassabban növekedők hosszabb idő múlva osztódnak. Kétféle sejtosztódást különböztetünk meg: direkt osztódás: differenciált, véglegesen meghatározott munkakörrel rendelkező sejtek osztódnak (izom, máj). A osztódás nem zavarja a sejt funkcióit. Először a magvacska, majd a mag megnyúlik, piskóta alakúvá válik, végül megkettőződik. A mag osztódásával párhuzamosan a protoplazma is kettéfűződik és kialakul a két új sejt. Ha a mag osztódását nem követi a plazma feleződése, többmagvú sejtek jönnek létre Az indirekt sejtosztódás több szakaszban zajlik le és a sejtműködés az osztódás ideje alatt szünetel