Az antibiotikumok olyan élő baktériumok, gombák és magasabb rendű élőlények kémiailag tisztított anyagcseretermékei, melyek egyes kórokozó baktériumok és nagyobb vírusok, gombák stb. szaporodását, valamint életfontosságú anyagcserefolyamatait gátolják, felfüggesztik. Az antibiotikum-kezelés célja, hogy a betegséget előidéző kórokozó életfeltételeit biztosan megszüntesse, gyorsan és hatásvesztés nélkül kerüljön a szervezetbe, a kezelési időtartam alatt a hatásos gyógyszermennyiség ne csökkenjék a vérben és a kezelés időtartama ne a tünetek javulásáig, hanem a szervi elváltozások gyógyulásáig tartson. Az antibiotikumok képesek a gyomor-bél rendszer baktériumainak egyensúlyát megbontani, súlyos bélgyulladáshoz vezethetnek, károsíthatják a csontvelő működését és májkárosítóak lehetnek, emiatt orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatóak !

A mellüreg alsó határát alkotó rekeszizomtól lefelé a kismedencei szervekig terjedő testüreg. A hasüregben a zsigerek, nagyerek és idegek helyezkednek el. Itt található a tápcsatorna legnagyobb része a nagy emésztőmirigyekkel, valamint a lép, a vese és a mellékvese, a főverőér, a nagyvénák, nyirokerek és a nyirokcsomók, legvégül a vegetatív idegrendszer dúcai és fonatai.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Művesekezelés. A vesebetegségek egy részében a vizeletelválasztás minden kezelés ellenére sem indul meg, vagy ha igen, úgy annak napi mennyisége kisfokú, nem kielégítő. Ennek következtében a sejtekben, a szövetekben és a vérben méreganyagok szaporodnak fel, a beteg életveszélyes állapotba kerülhet. Ilyenkor csak méregtelenítő beavatkozások segíthetnek, melyek közül a leghatásosabb a művesekezelés, vagy haemodialízis. A betegből kifolyó, mérgező anyagokkal telt vér nagy felületű cellofán csövön vagy cellofán lapok között halad át, melyeken keresztül a mérgező anyagok legnagyobb része az ozmózis és a diffuzió törvényei szerint kilép a vérből, majd a megtisztult vér visszafolyik a betegbe. A mérgek a cellofán apró pórusain távozvnak a cellofánt körülvevő mosófolyadékba. A vérből a fehérjék és a sejtek nem lépnek ki. A mosófolyadék összetétele olyan, hogy a vér oldott alkotórészei közül azok távoznak a vérből, amelyek ott normálisnál nagyobb koncentrációban vanna és így a szervezetben súlyos zavarokat okozhatnak, ezzel szemben a mosófolyadékból a vérbe kerülnek azok, amelyek a vérben a betegség alatt megcsökkentek.

A vesék a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik belőle a vizeletet. A bomlástermékek fő tömege a húgyszerveken keresztül vizelet alakjában hagyja el a szervezetet. Két sötét, bab alakú szerv a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerincoszlop két oldalán, a hashártya mögött, a hátulsó hasfalhoz rögzítve.

A hasüreg belső felszínét, valamint az abban levő szervek felszínét borító savós hártya. Felülete a test felszínének felel meg. Fali és zsigeri lemezét különböztetjük meg. A hashártya élettani szerepe a hasi szervek védelmén kívűl az, hogy kevés savós váladékot termel és így a belek mozgásait megkönnyíti. A hashártya ezenkívűl nagy mennyiségű váladék termelésére és ugyancsak jelentős folyadékmennyiségek felszívására is képes.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Reflexfolyamat,amely az agykéreg ellenőrzése alatt áll. A hólyag telődése a hólyagfal egyre fokozódó feszülésével, a receptorok egyre fokozódó ingerlésével jár. Az ingerület egyrészt a gerincvelői központba, másrészt az agykéregbe kerül. Ezáltal az inger tudatosul, vizelési inger jelentkezik. A hólyag kiürítése a hólyagizomzat összehúzódása és a húgycső belső nyílását zárva tartó izom ellazulása következtében jön létre. Ezáltal a vizelet a húgycsőbe kerül. A vizeletürítés kapcsán megfeszülnek a hasizmok, a rekeszizom leszáll, fokozódik a hasüri nyomás amely elősegíti a hólyag teljes ürülését.

A vesebetegségek egy részében a vizeletelválasztás minden kezelés ellenére sem indul meg, vagy ha igen, úgy annak napi mennyisége kisfokú, nem kielégítő. Ennek következtében a sejtekben, a szövetekben és a vérben méreganyagok szaporodnak fel, a beteg életveszélyes állapotba kerülhet. Ilyenkor csak méregtelenítő beavatkozások segíthetnek, melyek közül a leghatásosabb a művesekezelés, vagy haemodialízis. A betegből kifolyó, mérgező anyagokkal telt vér nagy felületű cellofán csövön vagy cellofán lapok között halad át, melyeken keresztül a mérgező anyagok legnagyobb része az ozmózis és a diffuzió törvényei szerint kilép a vérből, majd a megtisztult vér visszafolyik a betegbe. A mérgek a cellofán apró pórusain távozvnak a cellofánt körülvevő mosófolyadékba. A vérből a fehérjék és a sejtek nem lépnek ki. A mosófolyadék összetétele olyan, hogy a vér oldott alkotórészei közül azok távoznak a vérből, amelyek ott normálisnál nagyobb koncentrációban vanna és így a szervezetben súlyos zavarokat okozhatnak, ezzel szemben a mosófolyadékból a vérbe kerülnek azok, amelyek a vérben a betegség alatt megcsökkentek.

A húgyhólyag kiürítése a hólyagizomzat összehúzódása és a húgycső belső nyílását zárva tartó izom ellazulása következtében jön létre. Ezáltal a vizelet a húgycsőbe kerül. A vizeletürítés kapcsán megfeszülnek a hasizmok, a rekeszizom leszáll, fokozódik a hasüri nyomás amely elősegíti a hólyag teljes ürülését.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

Hosszúkás mirigy, mely emésztőnedvet termel. Váladékát a kivezetőcsöveken keresztül a nyombélbe üríti. Az emésztőnedveken kívűl cukoranyagcserét szabályozó hormont is termel, ezért a belső elválasztású mirigyek közé is számítjuk. A termelt hormon közvetlenül a vérkeringésbe jut.

A belső elválasztású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak.

Az élőlények azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a külvilág ingereit felfogják, feldolgozzák, a szerzett információkat egymással összekapcsolják és olyan válaszreakciókat hoznak létre, melyek biztosítják a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, a létfenntartást. E feladatok ellátására speciálisan differenciálódott szövet-szervrendszer szolgál, az idegszövetből felépülő idegrendszer.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

Szőlőcukor. Fehér, kristályos por, amely vízben könnyen oldódik. Vizes oldata édes ízű, semleges kémhatású. Nevezik dextróznak is, mert a sarkított fény síkját jobbra forgatja. Csaknem minden édes gyümölcsben megtalálható. Részt vesz az összetett cukrok felépítésében. Az emberi vér is tartalmaz 0,1 % glükózt, a szövetnedvek érbe áramlását fokozzák, ezzel a tüdő- és agyvizenyő kifejlődését gátolják és csökkentik az agyűri folyadék nyomását. Mint értékes kalóriaforrást alkalmazzák mesterséges táplálásnál.

Az élő szervezeteket felépítő formai, működési és fejlődési egység. Számos élőlény mindössze egyetlen sejtből áll. A sok sejtű szervezetek is egyetlen sejtből alakulnak ki fejlődésük során. A sejtek a soksejtű szervezetben bizonyos feladatok elvégzésére specializálódnak és különféle szöveteket képeznek.

Inzulinfüggő cukorbetegség. Leggyakrabban fiatal korban kezdődik, de előfordul felnőtteken is, főleg nem kövéreken. A keringő inzulin gyakorlatilag hiányzik, ezért szükséges az inzulin adása. Tünetei a fokozott vizeletürítés, szomjúságérzés, normális, vagy fokozott étvágy ellenére bekövetkező fogyás.

Anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak részben képes értékesíteni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben. A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizelet nem tartalmaz cukrot. A cukor oldásához folyadékra van szükség. Minél több cukrot választ ki a vese, annál több a cukor oldásához szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyiségének feltűnő megszaporodása. A cukor elégése és felhasználása bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésében is nagy jelentősége van az inzulin hiányának. A cukorbetegségnek nem csak az inzulin hiánya lehet az oka, hanem az agyalapi mirigy rendellenes működése és az anyagcserefolyamatok lefolyásának egyéb rendellenessége. A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat.

A vérben található cukor. Ennek emelkedése diabetes mellitusbanban, azaz cukorbetegségben jellemző leginkább.

A II. típusú cukorbetegség esetében a magas vércukorszint fokozatosan alakul ki, a beteg kezdetben viszonylag panaszmentes. Ez különösen igaz elhízott betegekre. Mivel a hosszú panaszmentesség miatt a betegség már a diagnózis felállítása előtt lappangva fennállhat, így a betegségnek már sok esetben idegrendszeri és keringési szövődményei is vannak. Gyakori a bőrfertőzés. Nőkben II. típusú cukorbetegség gyanúját kelti a makacs gombás fertőzés és a nagy súlyú újszülött világra hozatala.

Vegyjele Ca. Meghatározott mennyiségben található a felnőtt ember szervezetében. A szervekben rendszerint sók alakjában van jelen. Legnagyobb része a csontokban található. A kalcium tartalomtól függ a csontok keménysége. A felnőtt ember kalciumszükséglete napi 800 mg, gyermekek, terhes nők szükséglete 1000-1200 mg-ra növekszik. A legelőnyösebb és legkönnyebben beszerezhető kalciumforrás a tej és a tejtermékek. Jelentős kalciumforrásaink még a zöldségek. Csökkenti azonban a kalciumfelszívódást a táplálékban levő oxálsav, valamint a gabonaneműek fitátjai, azáltal, hogy a kalciummal vízben oldhatatlan vegyületet képeznek. Kalciumhiány esetén a csontképződés zavara, illetőleg a csontok kalciumtartalmának csökkenése, valamint a vérben lévő kalciumszint csökkenése következtében izomgörcsök, véralvadási zavarok jelentkezhetnek.

A gyomorfal által termelt anyag, amely közömbösíti a gyomorsavat.

A gyomornedv egyik fő alkotórésze. A gyomor fedősejtjei termelik. Kb. 0,5 %-os sósavból és kis mennyiségben gyengébb szerves és szervetlen savakból áll. A gyomorsav gátolja a baktériumok növekedését. Fontos szerepe van a táplálék fehérjéinek emésztésében, duzzasztja a fehérjéket és aktíválja a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt pepszinogént. Kóros körülmények között a savtermelés lehet fokozott, vagy csökkent.

A gyomor az emésztőcsatorna tömlőszerű, legtágabb része, amely közvetlenül a rekeszizom és a máj alatt, nagy részében a középvonaltól balra fekszik. A gyomor alakja és helyzete az életkortól, a teltségi állapottól és a testhelyzettől függ. A Működése kettős, a gyomornedv termelésével az emésztésben vesz részt, míg hullámszerű mozgása a gyomortartalomnak a belek felé való továbbításában játszik szerepet.

Kerek szövethiány a nyombél nyálkahártyáján. Az akaratunktól független, vegetatív idegrendszer egyensúlyi zavarának következménye. Létrejöttében jelentős szerepet játszik a szabadsósav-termelés, mely a nyálkahártya önemésztését okozza akkor, ha idegrendszeri elváltozás miaítt érvényesülhet a szabad sósav szövetkárosító hatása. A nyombélfekélyes betegek az étkezés után kb. 1-2 óra múlva éreznek fájdalmat. A fájdalmak időszakosak, főként tavasszal és ősszel jelentkeznek. Szövődménye lehet vérzés, átfúródás.

Vegyjele Mg. A sejtek fontos alkotórésze, sok enzimben megtalálható. A felnőtt emberek napi szükséglet 350 mg. A gyógyászatban a magnéziumszulfátot szájon át adva hashajtóként, oldatát központi idegrendszert befolyásoló hatása révén a visszérrendszerbe fecskendezve altatóként használják.

Gyomortükrözés. A gyomor üregének közvetett megtekintése fényforrással ellátott, vagy száloptikás eszközzel.

A hüvely elülső fala a húgycsővel, hátsó fala a végbéllel érintkezik. A hüvely nyálkahártyája redőzött, el nem szarusodó többrétegű laphám borítja.

A húgyhólyag gyűjti össze a vese által kiválasztott vizeletet. Tojásded alakú szerv, nőknél a méh és a szeméremcsont, férfiaknál a végbél és a szeméremcsont között, a medencében helyezkedik el. Felülről a hashártya borítja. Telt állapotban a medence üregéből a hasüregbe emelkedik. Vizelési inger akkor keletkezik, ha a húgyhólyag megtelik és fala feszül.

Az epilepszia szervi agybetegséghez társuló idegrendszeri bántalom, amelyet már az ókorban is ismertek. Periodikusan és rohamszerűen jelentkező, meghatározott tünetegyüttesből áll. Az epilepszia oka lehet a koponyát ért sérülés, agydaganat, vérzés, valamint veleszületett vagy szerzett fokozott görcskészség. Az epilepsziás tünetek jelentkezhetnek mint eszméletvesztéssel járó görcsök vagy tudat- és érzészavarok, ritkábban mint vegetatív zavarok, vagy a fenti tünetek különböző kombinációi. Az úgynevezett típusos epilepsziás nagyroham vagy "grand mal" lefolyásában szakaszok különböztethetőek meg. Az első szakban, mely a tulajdonképpeni görcsrohamot órákkal vagy napokkal megelőzheti, a betegek nyugtalanok, ingerlékenyek, fejük fáj, szédülnek, esetleg émelyegnek, hánynak. Ebben a stádiumban rendszerint gátolt a gondolkodás és a cselekvőkészség. A következő stádium közvetlenül megelőzi a rohamot, egy-két percig tart, ilyenkor az érzékszevekben jelentkeznek kóros érzések, majd bekövetkezik a roham, amelynek során a beteg eszméletét veszti, az izomzatban hirtelen elernyedés, majd izom-összehúzódás és izommerevedés támad, ez utóbbit nevezik görcsnek. A görcsöket alvás követi, mely rövidebb-hosszabb ideig tarthat, majd ébredés után a beteg a rohamra rendszerint nem emlékezik és fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Régebben a görcsrohamot a néphit vallásos megszállottsági állapotnak vélte, ezért nevezték szent betegségnek.

A vizeleti rendszer részei: a vizelet kiválasztó szerv, a vese. A vizelet gyüjtő szerv, a húgyhólyag és a vizelet elvezető szervek, a húgyvezeték és a húgycső.

A bélmozgások élettani megindítója az, hogy a béltartalom bizonyos mennyisége feszítőleg hat a bélfalra. Ekkor reflexes úton megindul a bél összehúzódása, aminek következményeként a széklet kiürül.

A vizeletürítés akaratlagos szabályozása, amely az első életévben fejlődik ki. Ezután a magasabb központok ellenőrző hatása érvényesül a gerincvelői központok fölött. E központok egyrészt hatásuk alatt tartják a feltétlenreflex - központokat, másrészt akaratlagosan szabályozzák őket.

A mellékvesevelő hormonja. Fokozza a szívösszehúzódások számát és erejét és növeli a vérnyomást. Szűkíti a bőr és a belső szervek ereit, ugyanakkor tágítja a szív és a vázizomzat ereit. Ezáltal megváltoztatja a keringő vérmennyiség eloszlását a szervek között, a szív és az izomzat több, a bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak. A mellékvese nyugalomban egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségű adrenalint termel, elválasztása a szervezet fokozott megterhelése, nagyobb igénybevétele esetén, úgynevezett vészhelyzetekben emelkedik. Fontos szerepet játszik ilyenkor a szervezet gyors és hatásos alkalmazkodásában.

A fehérvérsejtek egyik típusa. A lebenyezett magvú sejtek. kisméretű idegen szemcsék bekebelezésére képes.

Az érhálózat legfinomabb szerkezeti része, az artériák és a vénák átmeneti szakaszán található. A vér és a szövetek közötti anyagcsere a hajszálerek területén bonyolódik le. A vér útján szállított oxigén és tápanyagok a hajszálérből a szövetek felé, a bomlástermékek és a széndioxid a szövetekből a hajszálér felé áramlanak. A hajszálerek hálózata összmennyiségben óriási, ezért mindig csak azon a területen nyílnak meg és működnek, ahol a szervezet számára szükséges anyagcsere-folyamatok mennek végbe.

Az artériás vérnyomást közvetett úton a Riva-Rocci féle vérnyomásmérővel mérhetjük. A felkari verőeret gumimandzsettával elszorítjuk addig, amíg az ér lüktetése már nem tapintható, majd miután a mandzsettát lassan felengedjük, a vele összekötött higanyos manométeren figyeljük a higanyoszlop állását. Az első pulzuslökés tapintásakor leolvasott érték adja higanymilliméterben azt a nyomást, amely szisztolé alkalmával a felkari verőérben uralkodik. Hallgatódzással a könyökhajlat felett a diasztolést nyomást is meghatározhatjuk. A gumimandzsetta szorításának lassú felengedésekor hallható első hanggal egyidőben leolvasott érték a szisztolés nyomásnak, a hallható lüktetés eltűnésekor leolvasott érték a diasztolés nyomásnak felel meg.

A lép működése alapján egyrészt a nyirokszervekhez, másrészt a vérkeringési szervekhez tartozik. Kávébab alakú, sötétvörös szerv. A hasüregben bal oldalt, a gyomor mögött, a bordaívtől védetten helyezkedik el. Normál esetben nem tapintható, de kóros körülmények között megnagyobbodik és megkeményedik. A lépet a hashártya borítja. A tokkal körülvett szerv belül kötőszöveti alapállományba ágyazott nyirokszövetekből, nyiroktüszőkből álló fehér pulpából és vérrel, elsősorban vörösvértestekkel kitöltött vörös pulpából épül fel. Az elöregedett vörösvértestek a vörös pulpában bomlanak le. A lép fehér pulpája - mint nyirokszerv - részt vesz a limfociták képzésében. A lép fontos funkciói ellenére sem létfontosságú szerv. Indokolt esetben műtétileg eltávolítható. Működését a többi nyirokszerv és a reticuloendothelialis rendszer veszi át.

A fehérvérsejt egyik fajtája. Magjuk kétlebenyű, pápaszem alakú. Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedésekben növekszik.

Magasvérnyomás. Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel járó életmódot folytató egyének betegsége. Kezdetben a vérnyomás csak ingadozik, izgalom, fizikai megterhelés hatására magasra emelkedik, majd lecsökken. Később azonban ezek állandósulnak. Gyakori fejfájás, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés jelentkezhet. Ha hosszabb ideig fennáll, megterheli a szivet is. A szív megnagyobbodik, üregei kitágulnak. A magas vérnyomás hatására az erek elmeszesednek, könnyen megrepednek. Kórosan magas vérnyomás különböző betegségek tünete lehet, ilyenkor azonban a betegség más tünetei is tapasztalhatók, ilyen betegségek például a vesegyulladás, belső elválasztású mirigyek kóros működése.

Az ereken belül lévő nyomás, amelynek nagyságát több tényező szabja meg. 1. A szív által kilökött vér mennyisége. 2. Az erek falának rugalmassága. 3. Az ellenállás, amelyet a vérnek le kell küzdenie. 4. A vér súrlódása. A vérnyomás nagysága szerint változik, hogy milyen érszakaszban mérik. A legmagasabb az ütőérben, akkor, amikr a szív vért lök az érrendszerbe. Amikor a szív elernyed, tehát nem kerül vér az érpályába, az ütőerekben levő nyomás esik.

A vérnyomásmérő készülék része, amivel a felkari verőeret elszorítják mindaddig, amíg az ér lüktetése már nem tapintható, majd miután a mandzsettát lassan felengedjük, a vele összekötött higanyos manométeren figyeljük a higanyoszlop állását.

A szívizomzat ritmusos elernyedése, ezen stádiumban a szív vérrel telődik.

A csontok üregrendszerében elhelyezkedő szövet. Két formája van, a vörös és a sárga csontvelő. A magzati életben mindenütt vörös csontvelőt találni, amely az élet folyamán mindinkább háttérbe szorul és felnőttnél már csak a laposcsontokban, a csigolyákban és a csövescsontok felső végeiben található. A vöröscsontvelő helyét a zsíros sárgacsontvelő foglalja el, amely zsírsejtekből és kötőszövetből áll. A vöröscsontvelő alapját kötőszövet alkotja, közötte helyezkedik el a vörös csontvelő, amelyben a vér sejtes elemei termelődnek. Itt találhatók a vörösvértestek ősi alakjai éppúgy, mint a fehérvérsejteké, valamint az érett vörösvértestek és fehérvérsejtek közötti különböző éretlen átmeneti sejtek, amelyekből a vérben keringő sejtek kialakulnak.

Oxygenium, nem fémes elem, amely vegyületeiben mindig mint két vegyértékű negatív gyök szerepel; kémiai jele O, atomsúlya 15. 96. valamennyi eddig ismert elemi test között a legnagyobb mennyiségben található és a legelterjedtebb; előfordul szabad állapotban a levegőben, amelynek kerek számban 1/6 részét teszi; ezenkívül alkotó része a víznek, amelyben 88. 8% O. van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az állati és a növényi organizmusnak.

Légköri nyomáson gáz halmazállapotú vegyület. Képlete: CO2. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (350 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is. A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gázzá válik, azaz szublimál.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

A szervek működése közben létrejött hangjelenségek észlelésére használatos eszköz.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

Az erekből kibocsátott vér rövid időn belül megalvad és kocsonyaszerű masszává alakul. A véralvadék vázát fehérjetermészetű anyag, a fibrin alkotja, melynek hézagaiban a vér sejtes elemei foglalnak helyet.

A vérnek a véralvadásban fontos szerepet játszó alakos elemei. A trombocitában több olyan anyag található, amelynek szerepe van a véralvadásban és a vérzéscsillapításban. Ezek az anyagok a trombocita szétesése révén szabadulnak fel és fejtik ki hatásukat. Az erek sérülésekor a trombociták a sérült érfalhoz tapadnak, alakjuk megváltozik, felbomlanak és a véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel. A széteső trombocitából érösszehúzó hatású anyag is felszabadul, ami szintén vérzéscsillapítóan hat. Trombocita hiányában a véralvadék laza.

A szív izomzatának ritmusos összehúzódása.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

Optikai eszköz a szabad szemmel nem látható tárgyak vizsgálatára.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

A keringő vérben, az érpályán belül megalvadt vérrög keletkezhet. Létrejöhet a vénákban, az artériákban és a szív üregeiben. Szerkezete különböző lehet, attól függően, hogy a vér alkotóelemeinek milyen részét tartalmazza. A vérrög néha csak az ér falához tapadó vékony lemez, más esetekben az ér egész űrterét elzárhatja. Kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Ingerület, környezeti hatás kiváltotta érzet. A receptorok az érzékszervekben, izmokban, a bőrben és az izületekben lévő speciális sejtek, melyek érzékelik, majd átalakítják idegimpulzusokká a különböző fizikai és kémiai változásokat.

A belső elválasztású mirigyek váladékai, melyek közvetlenül a vérbe jutva számos élettani funkciót, anyagcserefolyamatot befolyásolnak.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Egyes szervekben különösen nagy mennyiségben fordul elő. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. A koleszterint a szervezet állítja elő, főleg a májban. Az epével kiválasztódó koleszterin egy része a belekből ismét felszívódik. A vér koleszterintartalma cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. Csökken a koleszterinszint májbetegségek, fertőző betegségek esetén. A koleszterin-anyagcsere rendellenessége fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában.

Az agyban keletkezett vérzés. Roncsoló hatása attól függ, az agy mely részében következik be az elváltozás. A vér fel is szívódhat, tehát fel is lehet gyógyulni.

A koleszterin egy viaszos jellegű, máj által termelt vegyület. Minél több állati eredetű táplálékot fogyaszt valaki, annál több koleszterin termelődik a májban, amely idővel az erek falán lerakódva elzárhatja a véráramlást. Ennek következményeként csökken a szívbe áramló vér mennyisége, ami akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

Olyan szövet, mely az állati szervezet sejtekből és sejt közötti állományából áll. Vannak kocsonyás-, recés-, lazarostos-, és tömöttrostos kötőszövetek is.

Az erekből kibocsátott vér rövid időn belül megalvad és kocsonyaszerű masszává alakul. A véralvadék vázát fehérjetermészetű anyag, a fibrin alkotja, melynek hézagaiban a vér sejtes elemei foglalnak helyet.

Szívizomelhalás oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

Kenyérbélvirág, gyűrűvirág. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény. Pártájuk a citromsárgától a narancsvörös színig terjednek. Forrázatát belsőleg gyomor és bélfekély ellen, külsőleg pedig nehezen gyógyuló fekélyek, sebek borogatására használják. Színanyagával gyógyszereket és élelmiszereket festenek.

Élő szervezetben ép körülmények között a vérkeringésben csak a vér alkotóelemei keringenek. Minden olyan esetben, ha a vérpályába a vértől eltérő anyagok kerülnek, vagy a keringésen belül a vér megalvad és az alvadék elsodródik, embólia jön létre.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

A vérnek a véralvadásban fontos szerepet játszó alakos elemei. A trombocitában több olyan anyag található, amelynek szerepe van a véralvadásban és a vérzéscsillapításban. Ezek az anyagok a trombocita szétesése révén szabadulnak fel és fejtik ki hatásukat. Az erek sérülésekor a trombociták a sérült érfalhoz tapadnak, alakjuk megváltozik, felbomlanak és a véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel. A széteső trombocitából érösszehúzó hatású anyag is felszabadul, ami szintén vérzéscsillapítóan hat. Trombocita hiányában a véralvadék laza.

Az erek falának 3 rétege van. A belső réteg az intima, endothel sejtek alkotják. Középső réteg a media, az egyes értípusokban felépítése változó. Az artériákban ez a legvastagabb réteg, sok simaizomsejtet és rugalmas rostot tartalmaz. A külső réteg az adventitia, erenként és testtájonként változó vastagságú. Általában laza kötőszövetből épül fel és benne futnak az erek falát tápláló erek. A három alaprétegen kívűl a nagyobb erek falában még elasztikus rostokból álló külön rétegek, lemezek is láthatók.