Fájdalomtípusok

Még mielőtt a fájdalom csillapításáról szó esne, fontos tudnunk, melyek azok a fájdalomtípusok, melyek jelentkezése esetén ajánlatos minél előbb orvoshoz fordulni, és nem az otthoni házi patikát végigpróbálni. Hirtelen kialakuló nagyon erős fejfájás, ha rendszeresen lép fel tarkótáji erős fájdalom éjjel is jelentkező lüktető fogfájás torokfájás, mely fulladással párosul mindenféle mellkasi fájdalom, mellkasi szúrás érzése ízületi fájdalmak, ha több ízületen egyszerre jelentkeznek szokatlan izomfájdalmak nem szűnő hasi fájdalom valamint altesti fájdalom vizelési problémákkal együtt jelez olyan kórformákat, melyek lehetősége miatt mindenképpen ajánlatos orvoshoz menni!

A fájdalom mérése

A fájdalom mérésére nincs elfogadható mértékegység. Minden egyed más-más mértékben éli meg a fájdalmat. E kifejezésből látszik, hogy a fájdalom nagyon szubjektív érzés. Ugyanaz a tűszúrás két emberben nem ugyanolyan érzést kelt. Ennek ellenére a fájdalom jellegének, idejének, helyének és kisugárzásának ismerete lényeges támpontot ad az orvosnak a betegség okára vonatkozóan.

Hasonlóképpen segíthet a fájdalom erősödésének és gyengülésének jelzése is. A fájdalomérzést több tényező is befolyásolja. A félelem növeli a fájdalom szubjektív érzését. Ha valakit gyermekkora óta az orvossal ijesztgetnek, félni fog az orvostól, és bármit is csináljon az vele nagyon fog fájni (és ez nem hisztéria: valóban olyan mértékben kellemetlen neki az inger, mint ahogyan mutatja!).

A tanulás mechanizmusára utal, hogy amelyik lánynak az édesanyja sokszor és részletekbe menően ecseteli pl. a szülés általa szubjektíve ténylegesen megélt szenvedéseit, annak a lánynak szinte esélye sem marad a fájdalommentes szülésre! Ennek a visszája is igaz: a normálisan felkészített kismama külső fájdalomcsillapítás nélkül is szülhet csaknem fájdalommentesen (itt kell már megjegyezni, hogy míg a fájdalom kóros állapot jelzése, a szülés körüli hasonló érzéseket fájásoknak nevezik, hogy ezzel is hangsúlyozzák annak normális jellegét!). Más inger egyidejű hatása is csökkenti az érzékelt fájdalom nagyságát: ha a farizomba adandó injekció előtt alaposan rácsapunk a jeles testrészre, az injekció okozta fájdalmat kisebbnek érezzük.

A fájdalomérző receptorok működése

A fájdalom a szervezet bizonyos receptorainak, a fájdalomérző receptoroknak működésén alapszik. Ha a szervezetet, a bőrt erős inger éri (legyen az hő, mechanikus vagy vegyi inger), a fájdalomérző receptorok információt küldenek a központi idegrendszerbe. Az első lépcsőben ez az információ eljut a gerincvelőbe, ahol már legtöbbször azonnali intézkedés történik (még mielőtt éreznénk a fájdalmat): a fájdalmat okozó ingertől el kell távolodni, és a fájdalmat csillapítani kell! Ennek megfelelően az izommozgás révén a károsító ingertől eltávolodik a test, miközben megindul a szervezet saját, belső fájdalomcsillapítóinak termelése. Ezalatt az információ tovább rohan az agyba, miközben intézkedések egész sorozata történik: az agy feldolgozza a fájdalomingert, tudatosul, hogy "az tényleg fáj", elraktározódik a memóriába, reakciók keletkeznek: grimasz, felkiáltás, stb.

A fájdalominger jelentősége

A fájdalom egy olyan kellemetlen (de biológiailag nagyon fontos) jelenség, melyben az idegrendszer több része is részt vesz. Ez a leggyakoribb tünet, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A fájdalom segíti a szervezetet a túlélésben: ha az élőlény nem érezné a fájdalmat, a károsító inger jelenlétét, hamar elpusztulna, kipusztulna. A fájdalomingernek ezáltal fontos szerepe van fajfenntartásban és az egyedfenntartásban egyaránt.

Belső fájdalomcsillapítás

A belső fájdalomcsillapítás lényege, hogy a szervezet termel egy, az általunk használthoz nagyon hasonló felépítésű anyagot (természetesen a szervezet termelte először, és a kutatók utánozták le a vegyületet), melynek fokozott termeltetésén alapul az akupunktúrás fájdalomcsillapítás. A belső fájdalomcsillapítás látványos jeleit figyelhetjük meg sporteseményeken, amikor komoly, fájdalmas sérülésekkel játszanak, versenyeznek tovább a játékosok. A harctéri sérülések egyik csoportjánál is megfigyelték, hogy a fájdalmas, de nem veszélyes sérüléseket a rohamozó katona nem is veszi észre: gyakran figyelmeztetni kellett őket, hogy véreznek, vagy lőtt sebet kaptak. A belső fájdalomcsillapító rendszer a stressz, izgalom hatására fokozottan működik. Ha a fájdalominger útját gyógyszeresen (vagy mechanikusan, sebészi úton) átvágjuk az agy fájdalomérző központjai előtt, nem érzékeljük a fájdalom kellemetlen jellegét: az inger, a mechanikus érintés, szúrás, nyomás érzése megmarad, de eltűnik a fájdalomhoz kapcsolt kellemetlen érzéskomponens. Ezen a hatáson alapulnak a fájdalomcsillapító készítmények.

Posztoperatív fájdalomcsillapításról link