84 % gyapot és 16 % viszkóza szálból készül, a géznél sűrűbb szövésű kötözőanyag.

Az opium egyik alkaloidja. Fehér színű, kristályos anyag. A gyógyászatban elsősorban vízoldékony sóit használják. A simaizmok tónusát csökkenti, görcsét oldja, értágító, enyhe vérnyomáscsökkentő hatású. A központi idegrendszer tevékenységét nem befolyásolja. Fájdalomcsillapító hatása alig van, de fájdalomcsillapítókkal együtt adva hatásukat fokozza. A hozzászokás veszélyével nem kell számolni. Adagjait gyomor-bél görcsök, az epe és a húgyutak görcseinek oldására, asztmás roham és koszorúérgörcs esetén is alkalmazzák.

Életvegytan. A biológia és a kémia határterületén kialakult tudomány, amely az élő anyag kémiai szerkezetét és a benne végbemenő kémiai változásokat vizsgálja. Célja, hogy megállapítsa, az életjelenségek hogyan függnek össze az élő anyag tulajdonságaival és törvényszerűségeivel.

Recept nélkül kapható, enyhe fájdalomcsillapító, legtöbbször fogfájás esetén alkalmazzák.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Egyes gyógyszerek kiszerelési formája. Apró műanyag "tokba" helyezik a hatóanyagot tartalmazó port, ezzel meggátolva annak a gyomorban történő felszívódását.

Görcsoldó hatású gyógyszer.

Görcsoldó hatású gyógyszer.

Égési sérülésekre használatos gyógykészítmény.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Hatékony lázcsillapító. Kétféle található meg a gyógyszertárak polcain: a gyermekeknek szánt, alacsony (0,1 g-os) hatóanyagtartalmú, és a felnőtt, nagyobb adag (0,3 g-os). Recept nélkül kaphatók, de alkalmazásuk veszélyes is lehet, ezért orvos tudjon róla, gyermekek esetén mindenképpen! Tartós alkalmazása - ugyanúgy, mint az előző gyógyszerekenek - nem ajánlott. Szokásos dózisa felnőtteknek napi 3x1 tabletta étkezés előtt a 0,3 g-os készítményből. De vigyázzunk: hatásosan és erősen csökkenti a lázat, emiatt a gyógyszer alkalmazása során rendszeresen mérni kell a testhőt, és a kellő hatás elérése után az adagolást szüntessük meg: ezzel a készítménnyel figyelmetlenségből alaposan lecsökkenthetjük az ember testhőmérsékletét. Ezen kívül a nagyobb adagok görcsöket is okozhatnak! Huzamosabb ideig alkalmazva gátolják a fehérvérsejtek termelődését, ami súlyos következményekkel járhat!

Aktív szén. Állati vérből, csontból készített fekete színű, igen finom szemcséjű, szagtalan és íztelen anyag. A baktériumokat és mérgeket, továbbá a gázokat felületén megköti, a bélfalat bevonja. E hatásai alapján mérgezésekben, gyomor-bél fertőzésekben, különböző eredetű puffadással járó gyomor-bél betegségekben széles körben alkalmazzák. Mérgezettek gyomormosó folyadékába célszerű tenni, hogy megkösse a gyomorfalra tapadó mérget, amelyet vízzel nem lehetne eltávolítani.

Az orvos írásbeli utasítása a gyógyszerészhez, amelyen előírja, hogy a gyógyszerész milyen gyógyszert adjon a betegnek. A recept nyelve latin. Az orvos előírja a gyógyszereket, meghatározza azok mennyiségét, esetleges elkészítési módjukat, megszabja a gyógyzser alakját és végül a gyógyszer adagolását.

A sebek fertőtlenítésére szolgáló folyadék.

Enyhe fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer.

A testhőmérséklet mérésére szolgáló eszköz. Zárt kapilláris cső, melynek kiöblösödő végébe leforrasztás előtt higanyt helyeznek.

Megbetegedések kezelésére használt készítmények. Különböző formái vannak: tabletta, infuzió, por, kúp.

A kórházak és más egészségügyi intézmények gyógyszer- és egészségügyi segédeszköz raktára, mely az intézményben gyógyítás alatt álló betegek rendelkezésére áll. Házipatikának szokás még nevezni a háznál előforduló, kisebb balesetek ellátására és egyes betegségi tünetek átmeneti megszűntetésére használatos gyógyszerek és kötszerek összességét.

Enyhe fájdalomcsillapító hatású, vény nélkül kapható gyógyszer. Hatóanyaga a metamizol natrium.

Meddő, baktériummentes, hiábavaló

Ezek a készítmények a végbélben alkalmazott, a testhő hatására ott megolvadó, feloldódó gyógyszerek. Előnyös az alkalmazásuk, amikor szájon át nem lehet valami miatt gyógyszert adni a betegnek és nincs szakember a közelben, aki injekciót adjon neki. Hasznos a végbélkúp hányás ill. megelőzése esetén is, de olyankor is, amikor a gyomrot kímélni akarjuk. Mert azért a tabletták igen intenzív gyomorfal izgató hatással bírnak. Végbélkúpot használunk, ha a nyelés valami miatt fájdalmas, vagy lehetetlen. Májbetegségek, speciális végbélbetegségek (aranyér) esetén is használatos. Csecsemőgyógyászatban, gyermekgyógyászatban is szeretettel alkalmazzák, amikor a rossz ízű rossz szagú gyógyszert kell valahogyan megetetni a gyermekkel. Kellemetlen hátrányai vannak: nem szívesen nyúlkál az ember a végbelében, főleg nem úgy, hogy számíthat egy gyors hasmenéses visszafolyásra. Bizonyos helyzetekben nem lehet felhelyezni a végbélkúpot (társaság, utazás). Amiatt, hogy ott van a végbélben, a bélfal nyomásával, irritálásával kellemetlen székelési ingert idéz elő. A végbél záróizom megfelelő tónusa mellett nem csoroghat ki a megolvadt kúp a végbélből, de azért ilyenkor maradjunk fekve utána. A kúpokat kisgyermekeknek félig oldalt fekvő helyzetben, vagy háton fekve, mindkét lábat felhúzva, felemelve helyezzük be. A kúp felhelyezése előtt ajánlatos megmosakodni: különösen a végbélnyílás tájékát tisztítsuk meg. A kúp felhelyezése után pedig mindenképpen alaposan mossunk kezet! A végbélkúpokat legfeljebb +5-15oC között tároljuk, hűtőszekrényben.

A tápanyagok bonyolult felépítésű molekulák, amelyeket a szervezet csak úgy tud felhasználni, ha azokat lebontja és a sejtek által felszívható és falhasználható anyagokká alakítja. Ez a folyamat az emésztés, amely a tápcsatornában megy végbe az emésztőfermentumok (enzimek) segítségével. Az emésztést a táplálék mechanikai felaprózása, a rágás előzi meg, amelynek folyamán a felaprózott táplálék a szájban a nyállal keveredik. A nyál szerepe kettős, a táplálékot megnedvesíti és így a nyelésre alkalmassá teszi, a benne lévő szénhidrátbontó fermentum pedig a keményítő lebontását kezdi meg. Az emésztés tehát már a szájban megkezdődik.

A gyomor fala négyrétegű. Kívűl savós hártya, a hashártya zsigeri lemeze borítja. Ennek szalagos nyúlványai rögzítik a gyomrot a harántvastagbélhez, a májhoz a léphez és a rekeszizomhoz.

Préseléssel előállított korong alakú szilárd gyógyszerforma.

Két egymással nem elegyedő folyadékból álló rendszer.

Izmos falú cső, hossza átlag 8-10 cm, amely a bemenettől a boltozatig terjed. A hüvely a ni nemi szervek közvetítő része, felfelé a hüvelyboltozatban végződik, amelyet a méh hüvelyi része egy mellső rövidebb, egy hátsó hosszabb és két oldalsó falra oszt. Nemi életet még nem kezdett, nem szült, illetve többször szült nők hüvelyének tágassága különbözik egymástól. Nem szült nőknél a hüvely mellső és hátsó fala egymáshoz simul. Egészséges állapotban a hüvely váladékot tartalmaz. Ez savanyú vegyhatású, amelyet a hüvely normális baktériumai (Döderlein - bacillusok) tartanak fenn. A hüvely alsó vége a szeméremrésbe nyílik. Nyílását szüzeken vékony nyálkahártyaredő, a szűzhártya szűkíti. A szűzhártya az első közösülés alkalmával több részre szakad.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait az enzimek irányítják. Minden enzim fehérje természetű anyag, amely a tulajdonképpeni hatékony aktíváló részből, az enzimfehérjéből és egy nem fehérjetermészetű anyagból áll. Az enzimek neve részben speciális név, részben az általuk elbontott anyag nevéhez -áz képződés hozzáillesztésével képezzük. Az enzimek fő tulajdonsága, hogy csak bizonyos anyagra hatnak, és annak csak bizonyos átalakulását katalizálják. Az enzimek csak nekik megfelelő hőmérsékleten és vegyhatású közegben működnek. Az enzimek a kémiai reakciókat olyan módon gyorsítják meg, hogy a kiindulási termékkel reakcióba lépnek, majd a folyamat során abból kilépve, újra visszaképződnek. A folyamat végén változatlan formában vannak jelen és újabb molekulák átalakítására képesek. Így elméletileg nem fogynak el, és rendkívűl kis mennyiségük is nagy mennyiségű szubsztrátum átalakulását katalizálja. Vannak szénhidrátokra, fehérjékre ható enzimek, valamint a zsírok anyagcseréjében részt vevők.

Steril gyógyszeres oldatok bevitele a szervezetbe tűvel, fecskendővel. Injekciózáskor a gyógyszereket az emésztőrendszer megkerülésével viszik be a szervezetbe. Az adagolás így pontosabb, a hatás biztosabb és gyorsabb, mert a bélből történő felszívódás körülményei nem befolyásolják. Az injekciókkal a gyógyszereket a bőr rétegeibe, a bőr alá, az izomzatba és a gyüjtőérbe adhatják. Leglassabban a bőr alá bevitt gyógyszerek szívódnak fel. A leggyorsabb hatás a szívbe, illetve az erekbe adott injekciókkal érhető el.

Speciális gyógyszerforma, mely a hatóanyagot sűrített, vízben oldható formában tartalmazza.

Levegőben különböző mennyiségben megtalálható, szemmel nem látható, szilárd halmazállapotú szennyező anyagok.

Szuszpenziónak nevezik az egymással nem elegyedő szilárd és folyékony alkotókat tartalmazó készítményt. A szilárd szemcsék összerázás után a folyadékban egyenletesen eloszlanak, de egy kis idő múlva az üveg alján összegyűlve különülnek el. Összerázással bármikor újra használatra alkalmassá tehetők. A szuszpenziókat is hűvös helyen kell tartani, és használat előtt alaposan fel kell rázni.

A hüvelykúpok a végbélkúpokhoz hasonló, hengeres vagy lapított formájú. A hüvelykúpok alkalmazásának leggyakoribb területe a hüvelyi folyások kezelése, melyet a legkülönfélébb tényezők okozhatnak. Lehet a hüvelyi folyás oka helyi hatóanyagú fogamzásgátló szer, dezodorok, higiénés szeres, gombák, élősködők okozta betegségek, nemi betegségek. Használatukra vonatkozik, hogy ajánlott általában egy darab hüvelykúpot este, lefekvéskor, alapos tisztálkodás után felvezetni mélyen a hüvelybe. A kúp felolvadását követően célszerű, ha fekve marad az illető. A kúpok tárolását hűvös, sötét helyen ajánlatos megoldani

Azonos szerkezetű, azonos működésű és azonos felépítésű sejtek csoportosulása. Az emberi szövetek több alaptípusra oszlanak. Hámszövet, kötőszövet, csontszövet és porcszövet, izomszövet és az idegszövet. A szervek rendszerint több szövetféleségből tevődnek össze.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

1 vagy több ml űrtartalmú, leforrasztott üvegedényke, amelyben a rendszerint befecskendezésre szolgáló gyógyszeres oldat csíramentesen tartható. A fecskendőbe való felszívás előtt az ampullát reszelővel feltörik, vagy a gumiburkot felszúrják.

Többféle gombafaj létezik, ismerünk ehető és mérgező gombákat. Tulajdonképpen a gomba termőtestét fogyasztjuk el, ezekben fejlődnek a gomba szaporodásához szükséges spórák.

A végbélnyílás körüli visszeres hálózat kitágulása. Idősebb korban a legtöbb embernek van aranyere, anélkül, hogy panaszt okoznak. A végbélnyílás körüli visszerek kitágulását alkati sajátosság, tartós székrekedés és ülőfoglalkozás okozhatja. Ilyenkor a végbélnyílásban kékesen áttűnő, puha és fájdalmatlan értágulatok láthatók. Panaszokat csak a szövődmények okoznak. Ezek a szövődmények: gyulladás, vérzés, valamint a csomók kifekélyesedése és elhalása. Ha visszértágulat a végbélnyílás záróizmán kívűl helyezkedik el, babnyi-mogyorónyi kemény csomó is tapintható, ezt nevezik külső aranyérnek. A belső aranyér csak orvosi vizsgálattal észlelhető.

Szabad szemmel nem látható, általában egysejtű vagy csak kisebb sejthalmazokba tömörült, de szövetekké még nem differnciálódott lények. Mikrobának tartjuk a még önálló anyagcserével nem rendelkező, sejtszintig nem fejlődött vírusokat is, amelyek az élő és élettelen világ határán állnak. Több közülük a sejtekben parazita módon szaporodik, sejten kívűl kikristályosítható.

A vastagbél utolsó szakasza, a keresztcsont árkában fekszik. A végbél hossza kb. 15-20 cm. Végződését végbélnyílásnak nevezzük. Felső szakasza ampullaszerűen tágult. A nyálkahártya rajzolata jellegzetes, eltér a többi bélszakaszétól. Rajta hosszanti irányú nyálkahártyaredők és közöttük bemélyedések vannak. A végbélnyílás fölött közvetlenül sima a nyálkahártya. E helyen a nyálkahártya alatt erős vénás fonat helyezkedik el. E gyűrű vénái pangás esetén kitágulnak és kidomborítják a nyálkahártyát (aranyér). A végbélfal körkörös simaizmai az végbélnyílás felett a belső záróizmot alkotják. Ez az izom akaratunktól független működésű. Az akaratunktól függő záróizom a végbélnyílást kívülről veszi körül.

Magasvérnyomás. Olyan kóros állapot, amelyben a nagyvérkörben uralkodó verőeres nyomás értékei nagyobbak, mint amennyi az adott egyén korának megfelel. Keletkezésében az idegrendszernek van nagy szerepe. Elsősorban zaklatott, állandó idegfeszültséggel jár

Szabad szemmel nem látható, általában egysejtű vagy csak kisebb sejthalmazokba tömörült, de szövetekké még nem differnciálódott lények. Mikrobának tartjuk a még önálló anyagcserével nem rendelkező, sejtszintig nem fejlődött vírusokat is, amelyek az élő és élettelen világ határán állnak. Több közülük a sejtekben parazita módon szaporodik, sejten kívűl kikristályosítható.

Mesterségesen, kémiai úton előállított.

A bélben mikroorganizmusok élnek. Az újszülött csecsemő bélcsatornája gyakorlatilag még steril. Az élet első napjaiban azonban kialakul a szopós csecsemő bélcsatornájában az ún. bifiduszflóra, melyet az anyatejes táplálás tart fenn. Ez gátolja meg minden más baktérium elszaporodását. Helyét néhány hónapos korban fokozatosan átadja a vegyes bélflórának, mely a mesterséges táplálás és a vegyes táplálkozás következménye. A vegyes bélflórában normális körülmények között a kóli csoport tagjai dominálnak, szerepük a B és a K vitamin képzésében nélkülözhetetlen. Kóros körülmények között megjelenhetnek a szalmonella csoport tagjai: hastífusz, paratífusz, A,B,C.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Kis molekulatömegű, szerves vegyület. Nagy szerepe van a szervezet anyagcsere-folyamataiban. Felhalmozódva betegséget is okozhat.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Az endorfin elnevezés az endogén morfin szavak összevonásával keletkezett. Az agyon belül termelődő anyagok, melyek az opiát - kötőhelyekre tudnak kapcsolódni. Az endorfinoknak fájdalomcsillapító hatásuk van, mely meghaladja a morfinét.

Recept nélkül kapható, enyhe fájdalomcsillapító, legtöbbször fogfájás esetén alkalmazzák.

Kínzó érzés, mely erős külső ingerekből vagy egyes megbetegedett szervek felől kiinduló, kóros ingerekből ered

Enyhe fájdalomcsillapító hatású, vény nélkül kapható gyógyszer. Hatóanyaga a metamizol natrium.

A fájdalominger felvételére szolgáló idegvégkészülék.

Fájdalomcsillapító hatású gyógyszer.

A külső és belső környezet ingereinek (változásainak) felvételére kialakult, különleges érzősejt. Az egyes receptorok a különböző ingerekre nem egyformán érzékenyek.

A központi idegrendszer gerinccsatornában elhelyezkedő része. A koponya öreglikától a második ágyékcsigolyáig terjed. Ujjnyi vastag agyszövet, amelyben az idegsejtek a H alakú, úgynevezett szürkeállományban csoportosulnak, az idegrostok pedig ekörül helyezkednek el. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat alkotnak. E központok idegrostok útján összeköttetésben állnak magasabb rendű agyi központokkal, illetve a belőlük eredő úgynevezett ideggyökerek a gerinccsatornán kívül a szervezet idegeit képezik. A gerincvelői központok működését az agyvelő és az agytörzs magasabb rendű központjai szabályozzák. A gericnvelő szelvényes felépítettségű. A szelvényhez tartozik a gerincvelő egyik szakasza, mely hozzávetőlegesen azonos egy csigolya magasságával, valamint azok az ideggyökerek, amelyek ezen a szakaszon a gerincvelőt elhagyják (mozgató), illetve a gerincvelőbe érkeznek (érzőidegek). A gerincvelőben két állomány különül el, a belső szürkeállomány és egy külső fehérállomány, amely az előbbit körülveszi. A szürkeállomány mellső, vaskosabb része az elülső szarv, hátsó karcsúbb része a hátsó szarv, a mellkasi szakaszon az elülső és hátsó szarv között még oldalfelé kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb oldalszarv. A szerv elnevezés csak a keresztmetszeti képre érvényes, ezek valójában a gerincvelő egész hosszában tekintve szürke oszlopok. A kétoldali szürkeállományt a központi szürkeállomány kapcsolja össze, mely egyúttal magában foglalja a gerincvelő egész hosszában végighúzódó központi csatornát. A szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok, úgynevezett pályák építik fel. Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, szabályozó központot, a fehérállomány az ingerületvezető rendszert jelenti. Az elülső szarvban kizárólag motoros sejtek találhatóak, a hátsó szarvban peidg érző sejtek helyezkednek el. Az oldalszarvban vegetatív sejteket találunk.

A fajok egyes egyedeinek, saját maguk fenntartására irányuló ösztönös tevékenysége.

A nyugati orvoslás a 70-es években figyelt fel az akupunktúrára, mint a fájdalomcsillapítás lehetőségére. Szegeden szívműtétet hajtottak végre akupunktúrás érzéstelenítéssel. A WHO a 70-es években hivatalos gyógymódnak ismerte el az akupunktúrát. Magyarországon 1989-ben hivatalos akupunktúrás tudományos társaság alakult.

Masszázs végzésekor a kéz mechanikai hatást gyakorol a testre. Céljai szerint háromféle masszázst különböztetünk meg. A higiénikus masszázs célja az egészség megőrzése, az edzés. A sportmasszázs az erőnlét fokozása, a fáradtság megszűntetése. A gyógymasszázs a betegek kezelése. A masszázskor meghatározott fogásokat alkalmaznak. A váltakozó nyomást két kézzel végzik a szív felé haladva. Áttapintják a kezelt testrészt, tájékozódnak a fájdalmas helyekről, a bőr alatti csomókról. Hatására kiürülnek a visszerek, csökken a testrészben esetleg felhalmozódott folyadék. A simítás enyhe fogás, többnyire lapos tenyérrel és nagyobb testfelületen történik. Erélyes és mélyreható fogás a gyúrás, lényege a mélyen fekvő izmok kiemelése, egymással szembeni eltolása és lazítása. Dörzsölés közben egyidejű nyomás mellett a bőrt mozgatjál el alapja felett. Az ütögetés különböző erősségű lehet a kezelt testrész kopogtatásával, paskolásával. A masszázs a kezelt testrészben helyi és az egész szervezetben általános hatásokat vált ki. A masszírozott területen vérbőség következik be. A gyúrás hatására a méyl izomrétegekben megnyílnak azok a hajszálerek, amelyek különben nem működnek. A vérkeringés növekedése kapcsán több tápanyagot kap a bőr alatti kötőszövet és az izomzat, meggyorsul a káros anyagcseretermékek elszállítása. Az izmokban olyan anyagok képződnek, amelyek fokozzák a teljesítőképességet. Csökken a beteg izmok kóros feszülése, fellazulnak a kötőszövetben és a izmokban lévő csomók. Ingert gyakorol a finom bőridegekre és hajszálerek idegeire. Az idegek ezt az ingert a központi idegrendszerhez vezetik és annak útján váltják ki a masszázs kedvező távoli és általános hatásait.

A gerincesekben az agy és a gerincvelő.

Az egyes egyedek a faj, mint egész, fenntartására irányuló ösztönös tevékenysége.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Az élőlények azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a külvilág ingereit felfogják, feldolgozzák, a szerzett információkat egymással összekapcsolják és olyan válaszreakciókat hoznak létre, melyek biztosítják a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, a létfenntartást. E feladatok ellátására speciálisan differenciálódott szövet-szervrendszer szolgál, az idegszövetből felépülő idegrendszer.

A kiütéses tífusz a fertőzött ruhatetű terjeszti, nem zárható ki azonban a fejtetű és a lapostetű szerepe sem. A tetű a beteg emberből szívott vérrel fertőződve maga is megbetegszik, majd a székletével a bőrre ürített kórokozót az ember vakarja be a bőrébe. A megbetegedés kb. 10-14 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, elesettséggel kezdődik, amit a mellen és a háton megjelenő halványrózsaszínű kiütések és egyre zavartabb öntudat követ. Másik típusa a hastífusz, mely a Salmonella typhi által okozott súlyos bélfertőzés. A fertőzés mindig szájon át következik be fertőzött kéz, élelmiszer vagy ivóvíz útján. A lappangási ideje 14-18 nap. A szervezetbe került kórokozó a bélből felszívódva a vérbe kerül és ott elszaporodik. A vérből a máj az epével választja ki és így ismét a vékonybélbe, onnen a székletbe kerül. A vérből a vese által kiválasztott kórokozó a vizeletet fertőzi. A betegség bizonytalan, hullámzó lázmenettel kezdődik, amely később magas, állandó lázba megy át. A beteg ilyenkor igen gyenge, zavart, ködös tudatállapotban van.

Életvegytan. A biológia és a kémia határterületén kialakult tudomány, amely az élő anyag kémiai szerkezetét és a benne végbemenő kémiai változásokat vizsgálja. Célja, hogy megállapítsa, az életjelenségek hogyan függnek össze az élő anyag tulajdonságaival és törvényszerűségeivel.

A gerincesekben az agy és a gerincvelő.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Fájdalomcsillapító hatású gyógyszer.

A testhőmérsékletnek 38 Celsius fok fölé emelkedése Ha növekszik a hőtermelés és cökken a hőleadás, akkor a vér hőfoka emelkedik és a beteg lázas lesz. Az egyensúlyzavar oka az agyban lévő központ izgalma, amely kórokozó fertőzések, fajidegen fehérjék, szövetszéteséskor keletkező mérgező anyagok hatására jön létre. A gyors hőtermelést fokozott izommunka biztosítja és ez jellegzetes tünetekkel jár borzongás, remegés, fogvacogás, ez a hidegrázás.

Az élő szervezet hőfoka, amelyet az anyagcsere folyamatok során a szervezetben keletkező hő tart fenn.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Az élő szervezetnek az a képessége, melynek révén a testhőmérsékletet környezete hőmérsékletétől függetlenül állandó szinten tudja tartani. A hőszabályozással rendelkező állatokat melegvérűeknek, a nem rendelkezőket hidegvérűeknek nevezik.

Drogok fogyasztásával fellépő szenvedélybetegség.

Bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése az azokhoz való hozzászokást eredményezi. A gyógyszer szedésének elhagyásakor elvonási tünetek jelentkezhetnek.

A kábítószerek a kellemetlen testi és szellemi érzések megszüntetésével jó közérzetet, kellemes hangulatot, a gondolatok csapongását, káprázatos álmokat, érzéki hallucinációkat hoznak létre. Általában tű alakú, kristályokból álló, keserű ízű, növényi eredetű anyagok. A legismertebb a kokain, a morfium, az opium és a hasis. Ma már szintetikus úton is elő tudják állítani őket. Az agykérgi fájdalomérző területeket bénítják.

Faeces, széklet. Emberi ürülék. Felszívódásra alkalmatlan anyag.

A bélmozgások élettani megindítója az, hogy a béltartalom bizonyos mennyisége feszítőleg hat a bélfalra. Ekkor reflexes úton megindul a bél összehúzódása, aminek következményeként a széklet kiürül.

A bélmozgások élettani megindítója az, hogy a béltartalom bizonyos mennyisége feszítőleg hat a bélfalra. Ekkor reflexes úton megindul a bél összehúzódása, aminek következményeként a széklet kiürül.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

A végbél rosszindulatú daganata. Megváltozik a bélműködés, leginkább a székrekedés fordul elő és a végbélből élénkpiros vér ürül. Általában ujjal is tapintható elváltozás.

Az ernyős virágzatúak családjába tartozó, a Földközi-Tenger mellékéről szármaó, nálunk is termesztett, évelő növény. Teája nyálakoldó, szélhajtó, féregüző, étvágyjavító hatású.

A végbélnyílás körüli visszeres hálózat kitágulása. Idősebb korban a legtöbb embernek van aranyere, anélkül, hogy panaszt okoznak. A végbélnyílás körüli visszerek kitágulását alkati sajátosság, tartós székrekedés és ülőfoglalkozás okozhatja. Ilyenkor a végbélnyílásban kékesen áttűnő, puha és fájdalmatlan értágulatok láthatók. Panaszokat csak a szövődmények okoznak. Ezek a szövődmények: gyulladás, vérzés, valamint a csomók kifekélyesedése és elhalása. Ha visszértágulat a végbélnyílás záróizmán kívűl helyezkedik el, babnyi-mogyorónyi kemény csomó is tapintható, ezt nevezik külső aranyérnek. A belső aranyér csak orvosi vizsgálattal észlelhető.

Orvosi székfű. A fészkesvirágúak családjába tartozó, az ország minden táján megtalálható egyéves növény. A kamillavirág egyik legfontosabb, legkeresettebb gyógynövényünk. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést serkentő, izzasztó, fertőtlenítő, gyomor- és bélbajokat megszűntető hatású.

Faeces, széklet. Emberi ürülék. Felszívódásra alkalmatlan salakanyag.

Kelet-Indiában termesztett bokor. Levele és hüvelytermése az anyalevél a világ egyik legáltalánosabban használt növényi hashajtója.

A tápcsatorna része. A vastagbél a vakbélből kiindulva a hasüregben keretszerűen először felfelé, majd haránt halad, illetve leszáll és a végbélben folytatódik