Fürdés evés után
A felnőttek nem engedik a gyerekeket teli hassal vízbe menni, és általában a gyerekek nem értik, miért nem szabad. A belegondolunk az emésztés, a táplálék feldolgozásának folyamatába, beláthatjuk, hogy az emésztés során a belek körüli véráramlás felfokozott. Ez azt jelenti más szóval, hogy pl. az agy, az izmok kevesebb vérhez jutnak. Egy bőséges ebéd után elpilled az ember, néha kicsit szunyókál is: ez azt jelenti, hogy az agy vérellátása kicsit lecsökkent. Ugyanez következik be az izmoknál is: csökken a vérellátás, csökken az izomerő, gyorsabban kifáradnak az izmok. Ez a vízben végzetes lehet!
Fürdés felhevült testtel
A nyár balesetei közül említést érdemelnek a vízparti balesetek, a vízi balesetek, a szezonális étkezéssel, italfogyasztással összefüggő állapotok. A nyári balesetek nagy része a felhevült testtel történő vízbeugrásból származik. A meleg nyári napon átmelegedett test erei, de főként a bőrerek kitágulnak, pihennek. A napsugárzás mikrohullámú sugarai miatt érzett melegség érzés csökkentésére sok ember a közeli hideg vizes medencét, szabad vizet választja. A fokozatos beleereszkedés esetén a szervezetnek jut ideje a (fokozatosan növekvő, vízbe merülő) bőrfelületről származó ingerek feldolgozására, a bőrerek összehúzására. A hirtelen hideg inger, mely a teljes bőrfelületen egyszerre hat, szerencsétlen esetben azonnali halált okozhat reflexes szívmegállás miatt. De ez abban az esetben is bekövetkezik, ha a vízen gumimatracon napozva játékos társunk beleborít a vízbe: nemcsak kellemetlen, de életveszélyes játék. Hasonlóképpen járhat, aki elalszik a vízen úszó gumimatracon. Lényeges ilyenkor, hogy ne azonnal merüljünk a vízbe: célszerű a partra evezni, és onnan szépen fokozatosan a vízbe ereszkedni. Mély bányagödrök, téglagyári tavak fürdésre nem használhatók a következők miatt. A nagy mélység miatt csak a felszíni 5-10 cm-es réteg melegszik át kellemesen. Amikor beledugja valaki a lábát, kezét, ezt a hőmérsékletet érzi. Ezután kellő magabiztossággal ugrik bele a kellemesen melegnek érzett vízbe, aminek azonban a nagy mélység miatt a 15 cm alatti részei már kifejezetten hidegek. Az illető ebbe a hideg zónába fog alámerülni, és a fentiekben leírtaknak megfelelően reflexes szívmegállás veszélye fenyegeti. Természetes vízparton legyünk tekintettel az esetleges csúszásveszélyre, ami főleg az agyagos területre jellemző. A meredek homokos partot a folyó víz sodrása, de az állóvíz hullámzása is alámoshatja, ami szintén hirtelen vízbeeséshez, reflexes szívmegállással járó elmerüléshez, halálhoz vezet. Figyeljünk ezekre a természeti jelenségekre saját érdekünkben! A vízi játékok is csak bizonyos határok közt veszélytelenek, mindenkinek vigyáznia kell a vízben lévő másik emberre is!
Vízbefulladás
A reflexes szívhalál nem megfulladás! Akármennyire is borzasztóan hangzik, előbb hal meg a reflexes szívmegállás miatt az illető, mint megfulladna. Vízbefulladáskor a légszomj miatti erőteljes légzőmozgások megmaradnak egy ideig, ezért telik meg a tüdő vízzel. A vízbefulladás folyamat, orvosilag több, jól elkülöníthető szakasza van, ellenben a reflexes szívmegállással. A vízbefulladásos balesetek több okra vezethetők vissza. A kevésbé jól úszók hirtelen ijedtsége pl. vízben úszó hínár, halak érintése miatt, pánikhoz vezethet a vízben. A tapasztalatlan úszók kifáradása, az úszni tudás felesleges bizonyítása sokszor okozott már tragédiákat. Főleg, amikor nagyobb távok, pl. folyók átúszására vállalkoznak versengő fiatalok. A tapasztalatlan, kellő vízi jártassággal nem rendelkező, de mindenáron bizonyítani akaró fiúk közül többen nem tudtak kijutni a partra. A folyóvízi örvények gyakran nem feltűnőek: hidak lábainál, vízbe nyúló partvédelmi művek környékén, folyók találkozásánál, a torkolat környékén, a folyó mélységének hirtelen megváltozása, az egyenletes folyás megváltozása mind örvénylések kialakulásához vezet, ami az úszókat megzavarhatja, de a víz alá is húzhatja. Nagyobb vízi járművek, hajók, motorcsónakok környékén lehet számítani arra, hogy az úszót berántja a hajótest alá-mögé, a hajócsavarhoz az áramlás. Ugyancsak pánikhoz vezethet a tapasztalatlan úszóknál a végtagok görcse. Ez gyakran hideg vízben, kimerüléshez közeli állapotban fordul elő, és az utolsó jelzés, hogy a partra ússzon az illető, amennyiben lehetséges. Nagyon gyakori, hogy erősen ittas állapotú vagy alkoholos személy ugrik vízbe, hogy az alkohol által felfokozott vakmerőségét ismerősei körében bizonyítsa. Alkoholos befolyásoltság alatt egyáltalán nem ajánlott vízbe menni. Pillanatnyi zavar elegendő a pánik kialakulásához, ami a koordinált úszás megszűnéséhez, elmerüléshez vezethet. Ugyanez ok miatt nem szabad alkoholos befolyásoltság alatt vízi járművet vezetni: csónakázni. A nagyobb valószínűséggel bekövetkező vízbe borulást követően ugyanis mind az önmentés, mind a csónak utasainak mentése akadályozott!
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
