Az élő szervezeteket felépítő formai, működési és fejlődési egység. Számos élőlény mindössze egyetlen sejtből áll. A sok sejtű szervezetek is egyetlen sejtből alakulnak ki fejlődésük során. A sejtek a soksejtű szervezetben bizonyos feladatok elvégzésére specializálódnak és különféle szöveteket képeznek.

Olyan hosszabbító, mely rendelkezik a megfelelő érintésvédelemmel és megakadályozza, hogy a vezetékek keresztül áramló elektromos töltés az árammal esetlegesen érintkező személy testén keresztül kerüljön elvezetése.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

Gyermekkorban nagyon gyakoriak a horzsolásos jellegű sebek, főleg a végtagokon, fejen. Számottevő vérzés nem kíséri ezeket a felületes sérüléseket, ugyanakkor a sebek szennyezettsége nagy. Ha a horzsolás nem járt a bőr teljes vastagságára kiterjedő szakadással és nem nagy felületű, megelégedhetünk otthoni sebkezeléssel

A balesetek nagy részében, mint a statisztikák is mutatják, szerepet kap az alkohol. Már az enyhe alkoholhatás is tompítja a reflexeket, a kicsit erősebb pedig a (remélhetőleg csak karikatúrákból) jól ismert egyensúlyzavarok kialakulásához vezethet. E két tényező nagyon fontos a közlekedésben résztvevők szempontjából. Ami a sajnálatos, ez az alkoholos befolyásoltság nem csak a kerékpárral közlekedőkre és gyalogosokra van hatással. Félelmetes belegondolni, hogy mi hiába tartunk be kínosan minden szabályt, ha egy szembe jövő vagy éppen minket előző autós, motoros méri fel rosszul a távolságot, nem kellő időben fékez, vagy átjön a menetirány szerinti másik oldalra. Nagyon sok ember halt már meg teljesen ártatlanul közúti balesetekben ilyenkor egészen mindegy, ki a hibás: aki meghalt, annak nem vígasz, hogy a másik a felelős, nem miatta történt.
Az alkoholos befolyásoltság alatt okozott baleseteket sokkal szigorúbban bírálják el. Éppen emiatt ajánlatos figyelni a következőkre. Az angol három D figyelmeztétésén túl (DON'T DRINK DRIVE! = ne vezess ittasan!) ha mégis baleset történt, annak bekövetkezte és a szondázás vagy véralkohol meghatározás között semmiképpen ne fogyasszunk szeszes italt "nyugtatás" céljából sem! Az alkoholos járművezető pedig hiába hivatkozik arra, hogy a baleset bekövetkezte után "éppen csak a nagy ijedelemre" itta meg a kimutatott alkoholt, pontos vizsgálatokkal, számításokkal meghatározható az alkoholfogyasztás ideje is.

Jogi kategória az okozott közlekedési baleseten a segítség nyújtása elmulasztásának, illetve a helszín azonalli elhagyásának leírására.

A sérülések után visszamaradt működészavarok, eltorzulások és szövethiányok műtéti kezelése. Továbbá a veleszületett vagy később kialakult, kozmetikai panaszokat okozó elváltozások korrekciója.

A vérben lévő alkohol mennyisége. A fogyasztott alkohol mennyisége és az alkoholfogyasztás ideje is meghatározható segítségével.

Az elektromos energia felhasználása során fellépő baleset. Lehet múló tünetekkel járó, vagy akár halálos kimenetelű. A feszültség mellett az áramerősségnek van nagyobb jelentősége. Az áram továbbhaladását a szervezetben megkönnyíti az ellenállás csökkenése. Nedves környezetben az áram jobban halad. Az egyes szerveknek is - a folyadéktartalomtól függően - különböző az ellenállása. Az áram érintkezési helyén, belépésnél a gyakran jellegzetes "áramjegy" látható. Kráterhez hasonló, szélei felhánytak, közepe behúzódott Tapintata tömöttebb. Súlyosabb esetben égési sérülés keletkezik, mely igen kiterjedt is lehet. Könnyebb esetben az áramütés után fejfájás, szédülés, átmeneti légzési nehézség támad. Halálos áramütésnél szívremegés, légzőközpontbénulás a halál oka.

Ultra Rövid Hullámú frekvenciatartomány, zárt láncú rádiós kommunikációra használják.

A vesék a vízben oldható hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik belőle a vizeletet. A bomlástermékek fő tömege a húgyszerveken keresztül vizelet alakjában hagyja el a szervezetet. Két sötét, bab alakú szerv a hasüreg felső-hátsó részében, az ágyéki gerincoszlop két oldalán, a hashártya mögött, a hátulsó hasfalhoz rögzítve.

Töltéssel rendelkező részecskék áramlása.

Az áram mennyiségi mérésére szolgáló fizikai SI alapegység. Mértékegysége az amper.

A fejet ért nagy erőbehatásra keletkezik. A koponyacsont vonalas, benyomatos, darabos törés formájában sérül. Mivel a koponyatöréshez rendszerint az agy állományának sérülése is társul, mindenképpen szükséges orvosi beavatkozás.

Zárt láncú, rövidhullámon történő közvetlen kommunikációra alkalmazott hordozható készülék.

A hasüreg jobb felső részében, a rekeszizom kupolája alatt helyezkedik el. Felszíne sima, barnásvörös. A máj mikroszkópos szerkezete lebenykékből épül fel. A lebenykék az epét termelik. A máj a legsokoldalúbb működésű szerv. Fő funkciói: epeképzés, vérfesték átalakítása epefestékké, epefesték lebontása, epesavképzés, vérplazma-fehérjék képzése, méregtelenítés, szénhidrát anyagcsere és tárolás, aminosavak, húgysav, acetontestek képzése, zsírsavak, aminosavak lebontása, karbamidképzés, A vitamin képzése karotinból, vérképzés.

A mellüreg alsó határát alkotó rekeszizomtól lefelé a kismedencei szervekig terjedő testüreg a has. Elülső és oldalsó falát a hasizmok zárják körül, amelyeket a hasüreg felé a hashártya fali lemeze bélel. A hasüreg hátulsó falát részint a gerincoszlop, ennek két oldalát pedig az erős, fejlett ágyéki izomzat alkotja.

Szakember kezében szinte bármilyen szerkezet alkalmas lehet a tűzoltásra a legáltalánosabban használt tűzoltó készülékek nagy nyomással töltött széndioxiddal, porral, vagy vízzel működnek.

Egyensúlyzavar esetén nem tudunk fej- és testhelyzetünkről megfelelő benyomást szerezni, nem vagyunk képesek magunkat egyensúlyozni, továbbá rendszerint szédülésről panaszkodunk. Egyensúlyzavarra vezethetnek a központi és a környéki idegrendszer, a keringés, az emésztés szerveinek betegségei, mozgásszervi megbetegedések és az egyensúlyszerv kóros elváltozásai. A belsőfülben lezajló lobos folyamatok, vérellátási zavar, bevérzés, a belső fül folyadékának nyomásváltozása, az egyensúlyideg vagy környezetének betegsége, központjainak és pályáinak megzavart működése esetén rendszerint egyensúlyzavar lép fel.

Fémből, gumiból, műanyagból vagy viasszal impregnált selyemből készült mérőeszköz. Alkoholszondával mérik a véralkoholszintet.

Az Országos mentőszolgálat által működtetett, szakápolóval és mentőtiszttel a rosszullétekhez és balesetek helyszínére kivezényelhető mentőegység, mely minden esetben rendelkezik URH rádióadóval, megkülönböztető jelzéssel és egészségügyi alapfelszereléssel. Nem azonos a rohamkocsival.

A csontok között kifeszülő kötőszöveti kötegek.

A szervezet kihűlés elleni védekező mechanizmusa, melynek során a test izmai remegni kezdenek, hogy hőt termeljenek.

Azonos szerkezetű, azonos működésű és azonos felépítésű sejtek csoportosulása. Az emberi szövetek több alaptípusra oszlanak. Hámszövet, kötőszövet, csontszövet és porcszövet, izomszövet és az idegszövet. A szervek rendszerint több szövetféleségből tevődnek össze.

Egyes testrészek rögzítésére, nyugalomba helyezésére használatos. A gipszet rendszerint finomra őrölt alakban, mullpólyára szórva és a pólyát tekercs alakúra göngyölítve tárolják. Felhasználás alkalmával vízbe merítik, majd az átázott pólyát a rögzítendő testrészre csavarva, vagy arra megfelelő alakban ráterítve alkalmazzák.

Fizikai behatásra létrejövő csonttörés. Végtagok törése esetén gyakran feltűnő a tört csontok elcsúszásából származó kóros alaki elváltozás. Rendszerint a törés környéke perceken belül duzzadni kezd. Törés esetén a tört csontokat össze kell illeszteni, majd mozdulatlanul rögzíteni kell azokat.

A szervezet hőmérsékletének kritikus csökkenése, amely akár halálhoz is vezethet.

Az egymással izületi összeköttetésben lévő csontrészeket ízvégeknek nevezzük. Leggyakrabban az egyik domború, a másik ennek megfelelően homorú idom. A domború ízvéget ízfejnek, a homorút ízvápának nevezzük.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

A szívverések szabályos időközben követik egymást. Ha ez az időköz szabálytalanná válik, vagyis a szív egyes ütései között egyszer rövidebb, másszor hosszabb a szünet, ritmuszavar keletkezik. Oka lehet, hogy az ingerképző rendszerben szabálytalanul keletkezik az inger, vagy az ingerületvezető kötegekben támad időnként akadály, ami miatt egy vagy több szívverés kimarad.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

Az élő szervezeteket felépítő formai, működési és fejlődési egység. Számos élőlény mindössze egyetlen sejtből áll. A sok sejtű szervezetek is egyetlen sejtből alakulnak ki fejlődésük során. A sejtek a soksejtű szervezetben bizonyos feladatok elvégzésére specializálódnak és különféle szöveteket képeznek.

A különböző balesetek gyakran csak kisebb, de fájdalmas zúzódás okat okoznak. Ezeket a bőr-, izomsérüléseket pihentetéssel, óvatos mozgatással, borogatással kezeljük. Bőr alatti bevérzések (a kék, zöld foltok) kb. egy hét alatt elmúlnak a kiterjedéstől függően. Borogatás javasolt, ha erős fájdalommal jár az orvos rögzítheti, be is gipszelheti. Orvosi javaslatra gyógykrémes bedörzsölés, masszázs gyorsíthatja a vérömleny felszívódását. A terhelést rugalmas pólya, bokaszorító zokni védelmében kezdjük el.

A szívmegállás leggyakoribb oka a kamrai idegrostok hirtelen összehúzódása, amit általában kamrai szapora szívverés előz meg, és a szív ingerületképző szerveinek megbetegedése okozhatja még.

A kínafa kérgéből kivont hatóanyag, mely egyike a legrégibb gyógyszereknek, amelyet az elmúlt századokban főképp lázcsillapítóként és magzatelhajtásra alkalmaztak. 1867-ben fedezték fel, hogy a malária kórokozóit is elpusztítja és ettől az időtől kezdve alkalmazása csaknem kizárólag e betegség gyógyítására szorítkozik. Ma kismértékben, nálunk elsősorban lázcsillapítós kombinációs készítmények alkotórésze.

A napsugárzás összetett, különböző hullámhosszúságú sugárzásokból összeálló, élethez elengedhetetlen energiaforrás.

Olyan állapot, amelyben a beteg úgy érzi, nem kap elég levegőt, és ezért fokozottan, erőltetetten kell lélegeznie. Egészséges embereknél is előfordul megerőltető testi munka után vagy magaslaton.

A látható fényhez közelebb álló ultraibolya sugárzás. A bőr mélyebb rétegeit érinti, emiatt hatása is összetettebb. Felelős a bőr barnulásáért, de évek alatt sok más, többnyire káros hatásuk is megjelenhet.

Az UV-C 280 nm hullámhossz alatti sugarak. Általában tapasztalt jelenség, hogy huzamosabb napozás után a bőr kipirul: ez főleg az UV-B sugarak 290-300 nm közötti spektrumának hatása, de az UV-C is szerepet játszik benne

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú és nagyobb energiájú sugárzás az ultraibolya sugárzás.

A meleg nyári napon átmelegedett test erei, de főként a bőrerek kitágulnak, pihennek. A napsugárzás mikrohullámú sugarai miatt érzett melegség érzés csökkentésére sok ember a közeli hidegvizes medencét, szabad vizet választja. A fokozatos beleereszkedés esetén a szervezetnek jut ideje a (fokozatosan növekvő, vízbe merülő) bőrfelületről származó ingerek feldolgozására, a bőrerek összehúzására. A hirtelen hideginger, mely a teljes bőrfelületen egyszerre hat, szerencsétlen esetben azonnali halált okozhat reflexes szívmegállás miatt.

A látható fénynél rövidebb hullámhosszú és nagyobb energiájú sugárzás az ultraibolya, más néven ibolyántúli sugárzás.

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

Bélfertőzést okozó baktérium. Kórokozó tulajdonságuk alapján két csoportba osztjuk a szalmonellákat: az elsőbe tartoznak a súlyos elesettséggel járó, magas lázzal járó betegséget okozó törzsek, amelyek a bélből a vérpályába is betörnek és általános fertőzést okoznak. Ezek kizárólag emberi kórokozók. A második csoportba tartozóak jóval enyhébb tüneteket okoznak és lázas gyomor-bél hurut képében zajlanak le. A folyamat a bélfalon belül marad és gyógyulás után nem szokott tartós baktériumürítés visszamaradni.

Az infravörös sugarak szemmel nem láthatóak, ezek közül azokat használják gyógyászati célokra, amelyeknek hullámhossza rövidebb és amelyek a bőrön át mélyre hatolnak a szervezetbe. Gyógyító tulajdonságuk erélyes hőhatásukon alapszik. Ahol a sugarak a bőrt érik, az erek kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, a bőr meleg lesz, kipirul. A fokozott vérkeringés nagyobb mennyiségben juttat védőanyagokat a betegség helyére és gyorsabban szállítja el onnan a káros anyagokat. Az infravörös sugár izgatja a bőr verejtékmirigyeit, ezért a besugárzott területen erős izzadás indul meg, nyugtatja az érzőidegeket, így fájdalomcsillapító hatású. Jól bevált kezelési mód reumás betegségek, izom- és idegzsábák, orr és melléküregeinek gyulladásos betegségei esetén.

A bőr felhámját alkotó többrétegű elszarusodó laphám sejtjeinek rosszindulatú, rákos elváltozása. A kóros osztódás miatt sejtburjánzás alakul ki.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Rövidebb hullámhosszú sugárzás. A bőr felső rétegeiben elnyelődnek, a napégésért felelősek.

A tulajdonképpeni légzés, azaz az oxigénnek a belégzett levegőből való felvétele a vérbe, illetve a vér széndioxid tartalmának leadása a levegőbe a tüdők alveolusaiban játszódik le. A gázcsere az össz-alveolus-fal felszínén megy végbe. Ez kb. 80-100 négyzetméter felület, amelynek elhelyezkedését a tüdő mirigyszerű felépítése teszi lehetővé. A két tüdő nagy kiterjedésű, szivacsos tapintatú rugalmas szerv. A mellkas üregében, a szív által elválasztva helyezkednek el. A tüdők alsó, szélesebb része homorú és a rekeszizmon nyugszik. A felső süvegszerűen keskenyedő rész felnyúlik a kulcscsont feletti térségbe. Bordáinak felszíne domború, rajta a bordák benyomatai láthatók. A gátor felé tekintő felszínen a szív okoz benyomatot. A tüdő gyermekkorban rózsaszínű, később a lerakódott por és koromszemcsék folytán palaszürkévé válik.

A tápanyagok bonyolult felépítésű molekulák, amelyeket a szervezet csak úgy tud felhasználni, ha azokat lebontja és a sejtek által felszívható és falhasználható anyagokká alakítja. Ez a folyamat az emésztés, amely a tápcsatornában megy végbe az emésztőfermentumok (enzimek) segítségével. Az emésztést a táplálék mechanikai felaprózása, a rágás előzi meg, amelynek folyamán a felaprózott táplálék a szájban a nyállal keveredik. A nyál szerepe kettős, a táplálékot megnedvesíti és így a nyelésre alkalmassá teszi, a benne lévő szénhidrátbontó fermentum pedig a keményítő lebontását kezdi meg. Az emésztés tehát már a szájban megkezdődik.

A napsugárzás szemmel nem látható hullámtartományba sorolható elemie, ilyen többek között az ultraibolya sugárzás, illetve a röngen, illetve gamma sugárzás.

Az ember bőre festékanyagot, pigmentet képez, ennek neve melanin. Ez a szervezet egyik védőeszköze a túlzott ibolyántúli sugárzás ellen. A melanin finom szemcsékből áll és külön sejtféleség, a melanocita termeli. Ezek az idegeredetű sejtek főképp a hám- és az irharéteg határán találhatók. A bőrszínt nem a melanociták száma, hanem ezek nagysága, működőképessége szabja meg, ez viszont veleszületett sajátosság.

A koponyaalapot alkotó egyik csont, az ékcsont nyereg alakú bemélyedésében, a koponyaüregen belül elhelyezkedő belső elválasztású mirigy. Két különböző szerv egyesüléséből keletkezett. Az elülső lebenye a növekedést, a nemi fejlődést és a szervezet anyagcserefolyamatait szabályozza. Hatását nem közvetlenül fejti ki a szövetekre, hanem közvetve, más belső elválasztású mirigyeken keresztül. A hátsó lebeny a vizeletkiválasztást szabályozó hormon tárolási helye. Szerepet játszik a szoptatásnál, a tej kiürítésében is.

Ibolyántúli sugarak mesterségesen is előállíthatók, erre szolgál a kvarclámpa. Ebben az ívfényt a higanygőz közvetíti és az így keletkező ibolyántúli sugarak a lámpa falán áthatolnak, mivel az nem közönséges üveg, hanem kvarcüvegből készül, mivel a közönséges ablaküveg nem engedi át az ibolyántúli sugarakat. A kvarcolás elősegíti a bőrben a D vitamin képzést, így egyik eszköze az angolkór megelőzésének. Az UV sugarak csíraölő hatásúak, így fertőtlenítésre is alkalmazhatók. Számos betegségben fontos kezelési eljárás, például súlyosabb bőrproblémáknál alkalmazzák.

A hámrétegen belül különböző sejtsorokat különböztetünk meg. A legalsó alapréteg sejtjeinek állandó oszlása termeli a felette lévő tüskésréteget. A tüskésréteg több sejtsorból áll. A sejtek a felszín felé haladva fokozatosan elszarusodnak, alakjuk laposabbá válik, majd szarulemezek formájában a természetes hámlás következtében eltávoznak.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

Sérülések helyén, vagy ott, ahol a szövetek egyes gyulladások kapcsán elpusztultak vérzés keletkezik. A megalvadt vér és az elhalt szövetek keveréke együttesen képezi a vart, mely a gyógyulás idejére fedi a sérült szövetrészt és védi a fertőzésektől. A var barnásvörhenyes, tömött, száraz képlet, nagysága a seb nagyságától függ. Gyógyuláskor a var magától leesik.

84 % gyapot és 16 % viszkóza szálból készül, a géznél sűrűbb szövésű kötözőanyag.

A szájban található, normális körülmények között megbetegedést nem okozó baktériumok.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

Merevgörcs. A tetanus a Clostridium tetani által termelt neurotoxin okozta heveny mérgezés. A kórokozó spórái a talajban mindenütt előfordulnak. A sebbe jutva a spórák fejlődésnek indulhatnak. A baktérium vegetatív formája toxint termel, az úgynevezett tetanospasmint, mely a gerincvelői szinapszisok gátló mediátorainak hatását blokkolják. Ezen hatás következtében a legkisebb ingerek is alig szűnő görcsöket okoznak és a reflexek jelentősen fokozódnak. A lappangási idő 5 nap és 15 hét között van, átlagosan 8-12 nap. Az első panasz olykor a fájdalom és a bizsergés a fertőződés helyén, később pedig a környező izmok görcsössé válnak és más tünet nincs is. Gyakoribb azonban, hogy az első panasz az álkapocs és a nyak merevsége, a nyelési képtelenség. Később alakul ki a reflexek fokozódása, a rágóizmok vagy az arcizmok görcse és a has, a nyak, valamint a hát izmainak görcse és merevsége. Gyakoriak az igen csekély ingerek által kiváltott fájdalmas tónusos görcsök. A beteg a betegség lefolyása során mindvégig tiszta tudatú és éber.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

Kisebb sebek, horzsolásos sérülések felszínére használható por.

Artéria. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

Kémiai elem. A szervezetnek kis mennyiségben ugyan, de fontos alkotórésze. Acélkék színű kristályokat alkot. Számos gyógyszer része. Tengervíz, illetve tengeri növények nagy mennyiségben tartalmaznak jódot.

A vér önmagába visszatérő, zárt edényrendszerben kering. Ha az edényrendszer megsérül, vagyis folytonossági hiány keletkezik, akár az artériákon, akár a vénákon a vér kilép a vérpályából. Ez a jelenség a vérzés. A vérzés következtében a vér bekerülhet a szövetek közé, vagy bőr alá és betörhet az izületekbe. Ilyenkor ez a terület a jelentkező vérömleny következtében megnagyobbodik. Más esetekben az érpályából kilépő vér testüregekbe juthat. Vérzés nemcsak az erek külső behatás által történő sérülése folytán jöhet létre, hanem az erek különböző megbetegedéseiben azok spontán is berepedhetnek. A vérzés időtartama és a vérveszteség foka függ a sérült ér és a sérülés nagyságától, a véralvadás idejétől, valamint attól, hogy artéria, vagy véna károsodott-e.

Esetenként meghatározott kórokozó mikroorganizmus elpusztítása a szervezeten kívűl.

Azok az idegrostkötegek, amelyek az agyból kilépve vagy a gerincvelőt elhagyva továbbra is együtt haladnak. Az előbbieket agyidegeknek, az utóbbiakat környéki idegeknek nevezik. Az idegrostok telefonkábelhez hasonlóan csoportosan rendeződnek és külső hüvely zárja össze őket. Ezek a rostcsoportok alkotják együttesen az idegeket. A legtöbb idegben érző- és mozgatórostok egyaránt találhatók.

A felső szemhéjat a homlok felé a szőrzettel borított szemöldök határolja, amely a belesugárzó izmok révén az arcmimikában játszik fontos szerepet.

Kollagénrostos kötőszövet. Az ínszövetet képező sejtek a kötőszöveti sejtekkel azonosak. Az ín rostjai egymás mellett szorosan helyezkednek el, így közöttük a sejtek összenyomódnak és ezért a metszéslapon csillag alakot mutatnak. Az izmok eredésénél és tapadásánál az izmot a csonthoz rögzíti. Az ín mindig vékonyabb, mint a hozzá tartozó izom.

A test kültakarójának mechanikus úton létrejött megszakítása. A mechanikus behatáson kívűl a seb létrejöttében nagy szerepet játszik a szövetek rugalmassága és ellenállása. Létrejöhetnek külső behatásra, vagy szándékosan, műtéttel is. A sérülés fokától függően vannak egyszerű sebek, amelyek csak a bőr felületes rétegeire terjednek ki, míg a szövődő sérüléseknél a mélyebb rétegek is megsérülnek. A sérülést okozó tárgyak vagy eszközök szerint különböző sebek jönnek létre, melyeknek legjellemzőbb formái a szúrt, a metszett, a vágott, a szakított, a repesztett, a harapott és a lőtt sebek.

Azonos szerkezetű, azonos működésű és azonos felépítésű sejtek csoportosulása. Az emberi szövetek több alaptípusra oszlanak. Hámszövet, kötőszövet, csontszövet és porcszövet, izomszövet és az idegszövet. A szervek rendszerint több szövetféleségből tevődnek össze.

A belső vérzésnek az a veszélye, hogy a beteg környezetében lévő emberek nem is veszik észre, hogy belső vérzés is lehet a fokozódó rosszullét hátterében. Pedig elvérezni nemcsak a külvilág felé lehet: például a hasüregbe, de akár a comb laza szövetei közé is eltűnhet a vér! A légutakba (tüdőbe) folyó vér fulladáshoz vezethet, a szív környéki vérzések pedig a szív mechanikai működését, pumpafunkcióját akadályozhatják, és ez is okozhatja a sérült halálát (tamponád). A légutakba és a szív külső burkába folyó vérből már nagyon kis mennyiség (körülbelül 1-3 dl) is elegendő a tragédiához.

A szív kúp alakú, izmos falú üreges szerv, amely a két tüdő között, a mellüreg elülső részében fekszik. A szív felnőttben a szívsövény által kettéosztva, két egymással nem közlekedő jobb és bal szívfélből áll. A két szívfél szívó-nyomó pumpához hasonlóan működik. Az izomzat összehúzódása a szisztolé, elernyedése a diasztolé. A vér áramlásának irányát a billentyűk szabályozzák. A szívet egy körbefutó barázda két részre, pitvarokra és kamrákra osztja. A kamrákat egymástól egy elülső és egy hátsó barázda különíti el. A körkörös és hosszanti barázdákban a szív saját erei, a koszorúserek futnak. A szív izomzatának ritmusos összehúzódása és elernyedése állandó mozgásban tartja a vért.

A vér sejtből és sejtközötti állományból áll, a vérben a sejtközötti állomány folyékony. A vér zárt edényrendszerben kering. Feladata egyrészt, hogy a szövetek sejtjeinek táplálékot és oxigént szállítson, másrészt, hogy az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat a kiválasztó szervekhez szállítsa. Az összes vérmennyiség a testsúlynak kb. 1/11 része.

Az artériás vérzés ritkábban fordul elő, ám igen veszélyes lehet. Verőér sérülése esetén a sebből élénkpiros vér spriccel lüktetve kifelé, az ér nagyságától függően vastag vagy vékony sugárban. A szakaszos lüktető vérzés a szív összehúzódásából adódik. A vérzés rendszerint erős, önmagától nehezen csillapodik. Főleg mély sebeknél alakulhat ki, de néhány helyen (például a csuklónál) a felületes sebzések is artériás vérzést okozhatnak.

Az érrendszernek három szakasza van. 1. A verőerek a szív felől szállítják a vért a periféria felé. Faluk rugalmas, rajtuk a lüktetés tapintható. 2. A hajszálerek. Az érrendszer legtágabb szakaszát alkotják. Falukon keresztül történik a gázcsere, a tápanyagok felvétele és a salakanyagok leadása. 3. Gyűjtőerek. A szív felé szállítják a vért. Faluk vékonyabb mint a verőereké. Az erek falának három alaprétege van, belső, középső és külső réteg. A három alaprétegen kívűl a nagyobb erek falában még elasztikus rostokból álló külön rétegek, lemezek is találhatók.

Bizonyos betegségekben a beteg gyógyulása, esetleg életben tartása érdekében szükségessé válhat, hogy a keringő vérmennyiséget pótolják vagy kiegészítsék kívülről a szervezetbe juttatott vérrel. Ezt a ténykedést nevezik transzfúziónak.

Az erekben vérrög, trombus keletkezik, mely az érpályában a keringést akadályozza. A thrombózis kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Az érhálózat legfinomabb szerkezeti része, az artériák és a vénák átmeneti szakaszán található. A vér és a szövetek közötti anyagcsere a hajszálerek területén bonyolódik le. A vér útján szállított oxigén és tápanyagok a hajszálérből a szövetek felé, a bomlástermékek és a széndioxid a szövetekből a hajszálér felé áramlanak. A hajszálerek hálózata összmennyiségben óriási, ezért mindig csak azon a területen nyílnak meg és működnek, ahol a szervezet számára szükséges anyagcsere-folyamatok mennek végbe.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

A vér önmagába visszatérő, zárt edényrendszerben kering. Ha az edényrendszer megsérül, vagyis folytonossági hiány keletkezik, akár az artériákon, akár a vénákon a vér kilép a vérpályából. Ez a jelenség a vérzés. A vérzés következtében a vér bekerülhet a szövetek közé, vagy bőr alá és betörhet az izületekbe. Ilyenkor ez a terület a jelentkező vérömleny következtében megnagyobbodik. Más esetekben az érpályából kilépő vér testüregekbe juthat. Vérzés nemcsak az erek külső behatás által történő sérülése folytán jöhet létre, hanem az erek különböző megbetegedéseiben azok spontán is berepedhetnek. A vérzés időtartama és a vérveszteség foka függ a sérült ér és a sérülés nagyságától, a véralvadás idejétől, valamint attól, hogy artéria, vagy véna károsodott-e.

Humán immundeficiencia vírus. Átviteli módja hasonló a hepatitis B víruséhoz, különös tekintettel a szexuális, gyomor-bél rendszeren kívüli átvitelre. Az analis (végbélen keresztüli) közösülés jelenti a legnagyobb veszélyt. Számos HIV fertőzött személy éveken át tünetmentes marad. Ha tünetek jelentkeznek, azok igen sokfélék és nem specifikusak. Gyakoriak az általános panaszok, mint súlyvesztés, lázas állapotok, éjszakai izzadás. Fájdalmas nyelés, gombás fertőzések is jelentkeznek. Megváltozik a bélműködés, elsősorban hasmenések jelentkeznek. Központi idegrendszeri tünetek közé tartozik a depresszió, személyiségváltozás, összpontosítási nehézség, nyilvánvaló zavartság. Bőrtünetek is gyakoriak. Mivel gyakorlatilag fenti elváltozások mindegyike egyéb betegségekben is előfordul, a panaszok kombinációja jellegzetesebb a HIV-fertőzésre, mint bármelyik tünet önmagában.

Szoros mull- vagy rugalmas pólya kötés helyi vérzéscsillapításra.

Kőolajból frakcionált, desztillálással előállított és finomított, telített szénhidrogének elegye. Hashajtóként alkalmazzák.

Légköri nyomáson gáz halmazállapotú vegyület. Képlete: CO2. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (350 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is. A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gázzá válik, azaz szublimál.

A kénhidrogén a ciánnal azonos erejű mérgező gáz, jellegzetes záptojás szagáról hamar felismerhető. Vegyjele: H2S. Kis mértékben számos termálvízben megtalálható.

A növényvédő szereket a mezőgazdaság alkalmazza a kultúrnövények gomba- és rovarkártevőinek, valamint a gyomnövények elpusztítására. Magyarországon jelenleg kb. 500-féle növényvédő szer van forgalomban, ezeknek csaknem fele gyomirtó, negyede gombairtó, újabb negyede pedig rovarirtó szer. Ezek a növényekről vegyszerek bejutnak a talajba, majd a talajvízbe, és megjelenhetnek a kutak vizében is. A talajból felveszik őket a növények, majd a táplálkozási láncon keresztül bejutnak az állatokba és végül az emberbe is. A szervezetben felhalmozódva a növényvédő szerek anyagcsere-zavarokat okozhatnak, és vannak olyanok is, amelyek rákkeltő hatásúak. Ez utóbbiakat ugyan kivonták már a forgalomból, de egyes fajtáik a lassú lebomlás miatt még sokáig szennyezik környezetünket.

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz, melyet a kilégzett levegő 4-5 %-ban tartalmaz. Bányákban, silókban, csatornákban, szerves anyag erjedésekor felszaporodva csökkenti a levegő O2 tartalmát és így fulladást okoz. A szervezet kizárólag a tüdőn át veszi fel. Kisebb töménységben a légzőközpontot izgatja, 8-10 %-os koncentrációban légszomj, szapora pulzus, a bőrön melegérzés, fejfájás, nyugtalanság, gyengeség, eszméletvesztés jelentkezik. 20 %-os töménységben másodpercek alatt légzésbénulást, halált okozhat.

Az élőlények azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy a külvilág ingereit felfogják, feldolgozzák, a szerzett információkat egymással összekapcsolják és olyan válaszreakciókat hoznak létre, melyek biztosítják a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást, a létfenntartást. E feladatok ellátására speciálisan differenciálódott szövet-szervrendszer szolgál, az idegszövetből felépülő idegrendszer.

A vér hemoglobint tartalmazó alakos eleme. A vörösvértestek felnőtt emberben a csontvelőben képződnek. Az ősi sejtalak, amiből a vörösvértest származik, nagy, magvas sejt.

Fosszilis energiahordozókból, leginkább kőolajból finomítással kinyerhető üzemanyag.

A hordó kénezésekor kéndioxid fejlődik, melynek belégzése a klórmérgezéshez hasonló tüneteket okoz. Súlyossága a belélegzett gáz töménységétől függ. Nagy töménységben perceken belül hörgőgörcs miatt halál következhet be. Hígabb esetben görcsös köhögés, marú orr-, nyálfolyás, fulladásérzés könnyezés, mellkasi fájdalom jelentkezik

Rendeltetése a szervezet anyagcserefolyamataihoz szükséges oxigén vérkeringésbe juttatása és a szervezetben képződő széndioxid eltávolítása. A levegő a felső és alsó légutakon jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, szájüreg, garat és a gége, az alsó légutakhoz tartozik a légcső, a hörgőrendszer és a tüdő.

A gyomortartalom gyors és teljes kiürítése szonda segítségével. Gyomoröblítést végeznek étel-, vagy gyógyszermérgezés esetén a méreg továbbjutásának és felszívódásának meggátlására, valamint a kórosan felhalmozódott több liternyi gyomortartalom kiürítésére, ha a gyomortartalom gyomorkapu szűkület miatt a nyombl felé nem ürülhet ki. A beavatkozást a gyomormosó készülékkel végzik, amely gyomorszondából és ehhez csőtoldalékkal illeszthető üvegtölcsérből áll. A szondán először a gyomortartalmat bocsátják le, majd az üvegtölcséren át ismételten langyos vizet juttatnak a gyomorba. Az egy-egy alkalommal bevitt folyadékmennyiséget azonnal kiürítik. Az eljárást addig folytatják, amíg a mosófolyadék színe és tartalma már nem változik. A beavatkozás befejezése előtt feloldott orvosi szenet vagy hashajtót juttathatnak a gyomorba.

Aktív szén. Állati vérből, csontból készített fekete színű, igen finom szemcséjű, szagtalan és íztelen anyag. A baktériumokat és mérgeket, továbbá a gázokat felületén megköti, a bélfalat bevonja. E hatásai alapján mérgezésekben, gyomor-bél fertőzésekben, különböző eredetű puffadással járó gyomor-bél betegségekben széles körben alkalmazzák. Mérgezettek gyomormosó folyadékába célszerű tenni, hogy megkösse a gyomorfalra tapadó mérget, amelyet vízzel nem lehetne eltávolítani.

Méregnek tarthatunk minden olyan anyagot, mely a szervezetünkbe bejutva hirtelen vagy hosszabb idő alatt a szervezet normális működését károsan változtatja meg. A méreg tehát lehet folyadék, gáz, por vagy bármilyen más elegy. Ebből következik viszont, hogy mindegyik máshol fog behatolni a szervezetbe.

20% sósavtartalmú fertőtlenítésű hatású háztartási tisztítószer.

A nem ehető gombafajták fogyasztásából fakadó megbetegedés. Tünetei igen különbözőek. A lappangási idő pár perctől 24 óráig terjedhet. A hosszú lappangási idő veszélyesebb, mert a mérgező anyag már kifejtette hatását és a beteg megmentésére kisebb a lehetőség. Enyhébb esetben hányinger, hányás, hasmenés, pupillaszűkület, pulzuslassúbbodás, vérnyomásesés után a gyógyulás gyorsan bekövetkezik. Súlyosabb esetben az előbbi tünetekhez májgyulladás, sárgaság, eszméletvesztés társulhat, mely gyakran halállal végződik.

Vízben jól oldható, erős, kétértékű ásványi sav. A kénsav a kémiai ipar egyik legfontosabb vegyülete, a legnagyobb mennyiségben előállított anyag. 2001-ben 165 millió tonnát gyártottak belőle. Legnagyobb arányban a műtrágyaipar hasznosítja, de szinte minden vegyipari ágazat alapanyagként hasznosítja. Vegyjele: H2SO4.

A szájüreget bélelő nyálkahártya. Az ajkak és a pofák belső felszínéről a fogmedrekre terjedő rózsaszín réteg a foghús, amely tulajdonképpen nem hús, hanem nyálkahártya, amelynek a fogak rögzítésében van fontos szerepe.

Vegyület (nátrium-bikarbonát), amelyet gyengén lúgos vegyhatásánál fogva fehér por alakban gyomorsavtúltengés, gyomorégés ellen háziszerként szednek.

Érzékeny, vékony hártya, amely beborítja a szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó elülső oldalát a cornea kivételével. Elnevezése is összekötő jellegéből származik. A kötőhártyába ágyazottan járulékos könnymirigyeket találunk, amelyek nyugalmi állapotban nedvesen tartják a szemgolyó elülső, szabad felszínét.

Szűkebb értelemben lúgoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyek elektrolitikus disszociációja során pozitív fémionok és negatív hidroxil-ionok keletkeznek. A lúgmérgezésre a házi szappanfőzés szolgáltatta a legnagyobb lehetőséget. Napjainkban a lúgokat kiszorítják a mosószerek. A lúg a bőrön és a nyálkahártyán barnás pörkös felmaródásokat hoz létre, amelyek környezete duzzadt, vörös és igen fájdalmas. Emellett öklendezés és erős nyálfolyás is tapasztalható. A hányadék és később a széklet is véres, nyákos, sikamlós, lúgos, és a mérgezett kínzó, égető torok- és gyomorfájdalmakat jelez. Legfőbb veszély a hangrésvizenyő és a fulladás, a nyelőcső vagy a gyomor átfúródása következményes gátor és hashártyagyulladással, a sokk és a súlyos vérzés. A lúgmérgezés felismerésekor tej, tojás, olaj, esetleg híg ecet, savanyú bor, vagy citromlé adható.

Szilárd és folyékony paraffint különböztetünk meg. A szilárd paraffin telített szilárd szénhidrogéneknek kőolajból vagy barnaszénkátrányból előállított, tisztított keveréke. A folyékony paraffin kőolajból frakcionált, desztillálással előállított és finomított, telített szénhidrogének elegye. A szilárd paraffint kenőcsalapanyagként, a folyékonyt pedig hashajtóként alkalmazzák.

Mezőgazdasági termelésben az élősködők, illetve károkat okozó rovarok ellen használatos kémia anyagok.

A benzin minősége és fajtája szerint különböző jellegű és eltérő tünetekkel járó mérgezéseket hoz létre. A könnyű heveny mérgezésekben kellemes ittasságérzés után szédülés, fejfájás, tudatzavar, gyakran émelygés, hányás jelentkezik, de gyorsan el is tűnik. Súlyosabb esetekben tartós légzési zavar, reflexkiesések, izomgörcsök, akaratlan széklet-, vizeletürítés, szívpanaszok mutatkoznak. Az eszméletlenség a halálig húzódik el.

Antivitamin. A K vitamin ellenvitaminján írták le, amely a K vitamin működésével ellentétesen a véralvadás mechanizmusát gátolja, vérzéseket okoz. Felhasználható a véralvadás fokozódása esetén kialakuló különböző trombózissal járó veszélyes betegségek gyógyításában.

A gyomor az emésztőcsatorna tömlőszerű, legtágabb része, amely közvetlenül a rekeszizom és a máj alatt, nagy részében a középvonaltól balra fekszik. A gyomor alakja és helyzete az életkortól, a teltségi állapottól és a testhelyzettől függ. A Működése kettős, a gyomornedv termelésével az emésztésben vesz részt, míg hullámszerű mozgása a gyomortartalomnak a belek felé való továbbításában játszik szerepet.

Testünk egészét kívűlről bőr borítja. A bőr nagyobb kiterjedésű érzékszerv. A másik fontos funkciója védő szerepe. Szerkezetileg megkülönböztetünk egy külső réteget, az alatta fekvő kötőszövetes irharéteget és a bőr alatti kötőszövetet. Az első két réteg közös névvel a tulajdonképpeni bőr. A bőr tömött, de egyben rugalmas elemekből áll. A mechanikai igénybevétellel szemben ellenálló. A legtöbb oldott vagy gáz alakú anyaggal továbbá baktériumokkal szemben átjárhatatlan. A bőr mirigyeinek savas vegyhatású váladéka kémiai védőburkot képez mindennemű fertőző anyag áthatolása ellen. A bőrnek fontos szerepe van a hőszabályozásban is. A bőr mirigyrendszere révén kiválasztószerv is, és ezzel a működésével a vese munkáját támogatja.

A tápcsatorna része, amely a garat alsó részétől a gyomorig tart. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt cső, nagyjából egyenes lefutású. Nyaki része rövid, közvetlenül a gerincoszlop és a légcső között található. Leghosszabb szakasza a mellüregben van, ahol a tüdőgyökér mögött és a gerincoszlop előtt fut lefelé. A rekeszt átfúrja, majd a gyomorszájnál a gyomorba megy át. A nyelőcsőben nincs emésztés, működése kizárólag a táplálék gyomorba juttatását szolgálja, ezt a feladatot izimos falának perisztaltikus mozgása, valamint a nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek biztosítják.

A savak a vegyületek egyik csoportját alkotják, fő jellemzőjük, hogy vízben savgyökre és hidrogénionra disszociálnak. A savmérgezés a savak kiterjedt alkalmazása folytán még ma is gyakori például üzemi baleset, öngyilkosság vagy bosszú következtében. Tömény, erős savak felmaródásokat okoznak a bőrön, a nyálkahártyákon és helyükön szilárd pörkök keletkeznek. A torokba, nyelőcsőbe jutott sav kínzó öklendezést, nagy fájdalmakat és ismétlődő hányást okoznak. A hányadék kávéaljszerű, erősen savanyú. A légcsőbe öntött, vagy öklendezett sav köhögést, nehézlégzést, esetleg hangrésvizenyőt és ezzel fulladást okozhat. Ugyancsak halálhoz vezetnek a felmaródások következtében előtörő vérzések, a gyomorátfúródást követő hashártyagyulladás, vagy sokk később pedig az úgynevezett acidózisos kóma, a testnedvek sav irányú eltolódása. A heveny veszély elmúlásával a pörkök leválásakor újabb vérzések támadhatnak, a hegesen gyógyuló fekélyek helyén pedig szűkületek képződhetnek a tápcsatornán.

Patkányokkal ellen alkalmazott vérzékenységet okozó, minden emlősre veszélyes, mérgező kémia anyag.

Az elemi kén savas kémhatású vegyülete. A borászatban fertőtlenítőszerként használják. A kén elégetésekor keletkezik, szúrós szagú mérgező gáz. Nyomással cseppfolyósítható. Vegyjele: SO2

A 20%-os ecetsav megivásakor nemcsak helyi felmaródások, elhalások keletkeznek, de felszívódva súlyos vörösvértest-károsodást és a szervezet elsavasodását okozza. A felszívódás megelőzésére a "mérgezés" bekövetkezte után gyorsan tejet vagy vizet itatunk a beteggel a méreg felhígítására. A mentők kiérkezéséig, mivel otthon a fájdalmat csillapítani kellőképpen nem tudjuk, a betegre vigyázunk, állapotának változásait figyeljük

Mentési feladatokat koordináló országos állami szervezet.

A megállt szív újbóli megindítása. Az emberi szervezet halála végső fokon a szívműködés és a légzés megszűnésével következik be. A kettő létrejöhet egyszerre, vagy egyik követi a másikat. A klinikai halálnak nevezett állapot bekövetkezhet az élettel egyébként sem összeegyeztethető betegség, vagy sérülés kapcsán, de létrejöhet hirtelen ért behatásra.

Az Országos Mentőszolgálat által működtetett rendkívül súlyos, életveszélyes balesetek, rosszullétek helyszínére kiérkező, mentő szakorvossal szolgálatot teljesítő, mentőknél jobban felszerelt speciális esetkocsi.

Tüdőbetegség következtében létrejövő szívelégtelenség.

A verőerek a szív felől szállítják a vért a periféria felé. Faluk rugalmas, rajtuk lüktetés, pulzus tapintható.

A szív hirtelen leállása miatt bekövetkező halál, amely általában jól vagy stabil állapotban lévő betegeknél váratlanul áll be.

Érverés. A verőereknek a szívveréssel egyezően fellépő periodikus lüktetése. A verőeres lüktetést az a hullám okozza, amelyet a szív összehúzódása alkalmával kilökött vér indít meg.

Az életjelenségek, a vérkeringés, a légzés, a reflextevékenység megszűnése. A sejtek és a szövetek még egy ideig tovább élnek.

A szív mellkason keresztüli nyomása. Akkor alkalmazzák, ha leáll a szívműködés.