Az Alföld peremvidékein a pásztorok és cigányok által őrzött Kelet-európai fegyveres-botos pásztortáncok legrégiesebb és legépebb típusa.

A legényes táncok egyszerű formakincsű típusa.

A cigányok által kitalált, létrehozott tánc.

A magyar néptánc egyik legismertebb és legnépszerűbb fajtája.

Az erdélyi legényes tánc egyszerűbb formája, formailag közel áll az ugrós fejlettebb fajtáihoz.

Délkelet-Európában honos táncolási szokások, táncfajták.

Áldomástánc, az ugrós egyik fejlettebb formája.

Erdélyi közösségi tánc.

A toborzótánc erdélyi verziója.

Olyan pársztortánc, amely táncolásakor a táncos valamilyen eszközt, pl. boto használ.

Az oláhos tánc egyszerűbb alaptípusa.

Elsősorban a hajdúk fegyveres pásztori-katonai táncát jelenteti, de tágabb értelemben a korszak általános, népies táncstílusát is jelöli.

A hcsárdás két nővel és egy férfival járt változata.

A pásztortánccsalád egyetlen mozzanatra korlátozódó, önállósult ága: két, földön keresztezett bot (vagy más eszköz) körül járt fegyvertánc-eredetű – pásztortánc.

A csárdás alkalmi, újabb keletű változata.

Csoportosan járt verbunk.

Közép-Európában honos táncfajták, táncmódszerek.

Olyan táncok, amelyeket főleg lakodalmak alkalmával táncoltak az emberek.

A csárdás tánc lassabb formája.

A régi és új férfitáncok átmeneti formája.

A mezőségi lassú magyar fogalma több műfajt foglal magába: szóló- és csoportos férfitáncot, páros táncot (páros táncok) és vegyes körtáncot.

A tiszai táncdialektus egyik jellemző fajtája.

A régi táncforma maradványa; tavasszal a leányok által járt termékenységi körtánc.

A legényes az a tánc, amelyet – mint a neve is mutatja – fiatal férfiak járnak

Ősi magyar néptánc.

A mezőségi lassú magyar fogalma több műfajt foglal magába: szóló- és csoportos férfitáncot, páros táncot és vegyes körtáncot.