A műalkotásban, mint a világ valamennyi jelenségében az ellentétek egysége, az egységbe foglalt kontraszt valósága érvényesül. E kontrasztnak végtelen sok változata van. Mi csak a legfontosabbakat vizsgáljuk.
A fényviszonytól függ, hogy miképpen látjuk a formát. Mivel „a színek a fény gyermekei”, ezért az is fontos számunkra, hogy a látott színárnyalatok mennyi fényt tartalmaznak. A természetes fényviszonyok megszabják közérzetünket, hangulatunkat, jelenlétünket, emlékeinket s lehetséges álmainkat.
A sötét-világos kontraszt a festészetben nem csupán fény-árnyék ellentét. A derítés és tompítás már az elemi színértékekben is jelen van. A sárga világos, a kék sötét, a vörös középértékű. Fehérrel és feketével kombinálva végtelen sok érték jön létre.
További képek:
