Bassano család: Eredetileg dal Ponte névvel. 1. Francesco dal Ponte, il Vecchio (1470 k. – 1540 k.) oltárfestő volt Bassano del Grappa környékén, Montagna és Cima de Conegliano voltak rá hatással. 2. Jacopo dal Ponte, szülőhelye után később Jacopo Bassano (1510 k.– 1592) idősebbik Francesco fia, a család legkiválóbb festője volt. Bassano környékén és Velence vonzáskörzetében számos oltárképet festett. Velencében Bonifacio de Pitati (Bonifacio Veronese) volt a mestere, ismerte Tiziano és Lorenzo Lotto munkáit, korai műveire ők voltak hatással. Munkásságra igen jellemzőek a biblikus életképek, a pásztorjelenetként felfogott ószövetségi témák. Több változatban megfestett témái: Menekülés Egyiptomba, Pihenés az Egyiptomba menekülés közben, Híradás a pásztoroknak, Pásztorok imádása, Irgalmas szamaritánus, Mózes, Ábrahám és Jákob életének jelenetei stb. 1540–1550-es években készült munkái expresszívebbek, színkezelése a manierista festők hatását mutatja (Keresztvitel, Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1550-5 k.), de a hatvanas években visszatért a higgadtabb stílushoz. Kortársai kiváló koloristának tartották, fénykezelését csodálták, már életében a „cose pastorali”, a pásztorjelenetek festőjének nevezték. Négy fia közül Francesco, Leandro és Gerolamo a műhelyében dolgozott a Jacopo által kialakított mozdulatsémákból összeállított kompozíciókon. Francesco egy időre Velencében nyitott műhelyt. A bottega a 17. századig működött, sok változatban festettek évszak és hónap képeket, és bibliai témákat életképként ábrázolva.. A 18. századig igen népszerűek voltak műveik, majd minden nagy európai és amerikai gyűjteményben megtaláljuk őket.
Bosch, Hieronymus (1450 körül – 1516) Németalföldi festő, a késő középkori festészet egyik legkülönösebb, vizionárius mestere. Nevét 1474-től jegyezték fel s’Hertogenbosch városi levéltárában, és a Miasszonyunk testvériség irataiban, amely közösségnek 1486-1516 között tagja volt. A fentieken kívül kevés adatunk van életéről, nem ismerjük a mesterét, utazásait; festményeit sem tudjuk pontosan datálni. Formanyelve és tematikája meglehetősen egyedülálló, nehezen illeszkedik kora németalföldi festészetébe. Családi neve van Aeken volt, a Bosch művésznév. ’sHertogenboschban született és élte le életét. A város előkelői közé tartozott. Bosch legismertebb festményei korai időszakából a Hét főbűn (1480 körül, Madrid, Prado) és a Kőoperáció(1490 körül, Madrid, Prado). Középső, érett korszakában kedvelte a triptichon-formát, ezek közül fő művei a Szénásszekér(1485-1500 körül, Madrid, Prado), a Gyönyörök kertje(1500-1505 körül, Madrid, Prado), az Utolsó ítélet triptichonok(1485-1500 körül, Bécs, Gemäldegalerie der Akademie der Bildenten Künste). Bosch művészete nagy hatással volt a németalföldi festészetre, különösen id. Pieter Brueghelre.