Manierista építészet: Giulio Romano

A manierista építészet legtipikusabb és egyben legmeghökkentőbb példája a mantovai Palazzo del Té. A Gonzaga nagyherceg Raffaello tanítványát, Giulio Romanót bízta meg a palota terveinek elkészítésével. Giulio azonban nem csak építészként dolgozott itt, hanem a felépült palota belső termeit falképekkel is díszítette. Ezek az alkotások, elsősorban a Gigászok bukása-freskó tipikus manierista műnek tekinthető: az illúzionisztikus freskó azt a benyomást kelti, mintha a fejünkre szakadna a terem boltozata. Az épület kialakításánál hasonló játékhoz folyamodott Giulio Romano.

Manierista építészet: Giorgio Vasari

Giorgio Vasari az utókor számára elsősorban művészeti íróként ismert. Először 1550-ben, majd kibővítve, 1568-ban megírt művészéletrajzaiban összefoglalta a 14-16. század művészetét. A második kiadásban már saját magáról is megemlékezett, és ebben részletesen beszámol építészeti és festészeti tevékenységéről. Legismertebb alkotása a firenzei Uffizi épülete volt, amelyet I. Cosimo de Medici nagyherceg megbízásából tervezett, hogy a nagyhercegi állami adminisztráció számára megfelelő épület szolgáljon. A két hosszú traktusból álló, U alaprajzú épület a Palazzo Vecchio és az Arno partja között emelkedik. Szűk, hosszúkás udvart foglal magába, amely a perspektivikus hatást fokozza.

Giulio Romano: Palazzo del Té, részlet.

Giorgio Vasari: Gli Uffizi