A sírkamrák

A keletről érkező misztériumvallások hamar elérték Pannoniát, és benne Sopianae városát. A pécsi székesegyház közelében Mithrasnak, a Győzhetetlen Napnak (Sol Invictus) állított oltárkövet találtak a 2. századból. Azonban e városban is a kereszténység vált a legnépszerűbb keleti vallássá: a legutóbbi kutatások szerint az egyetlen, jelenleg ismert pécsi római kori temető alapján a késő-római (4. század) Pécs lakossága keresztény volt. Ezen adatnak az ismerete különösen indokolttá tes z egy virtuális sétát az ókeresztény emlékek között. Előbb néhány sírkamrát járunk be, majd megtekintjük a kápolnákat is. A sírkamrák elsőségét az a tény is indokolja, hogy 2000-ben felkerültek a világörökségi listára. Jelenleg 13 sírkamrát ismerünk, bár ezek közül több még feltáratlan.

Az I. sír kamrát 1780-ban találták meg. Eredetileg kétszintes építmény volt: a sírkamra fölé az általános gyakorlatnak megfelelően kápolnát emeltek. A földalatti rész egy előtérből és egy kamrából állt, melynek hátsó falába kis félköríves fülkét mélyítettek. Az előtér falát is festették, de csak egy kandeláber lábazata maradt meg. A dongaboltozatos, téglából épített kamra mennyezetén középen Krisztus monogramja áll, körülötte egy kör alakú keretben, virágfüzértől és a halhatatlan lelket jelképező páváktól övezve két szakállas férfi és két ifjú, talán a négy evangélista látható. A hátsó falra, az ablaknyílás fölé szintén a Krisztus-monogramot festették, az ablak két oldalán álló Péter és Pál apostolok e szimbólumra mutatnak. Az ablak alatti falrész kertábrázolása a keresztény értelmezés szerint a Paradicsomra utal. A két oldalfalon 3-3 kép található. Az egyik oldalon belülről kifelé haladva a bűnbeesés, a Jó Pásztor, és Jónás tengerbe dobásának és partra vetésének jeleneteit ábráz olták (érdekesség, hogy cethal helyett a gonoszt megtestesítő sárkány nyeli el a prófétát), a másikon Noét, a trónon ülő Máriát és Jézust, illetve a háromkirályokat jelenítették meg. E festett kamrába valószínűleg két sírt helyeztek el; a kamra mellett több kisebb, festetlen helyiséget is találtak.

A II. sírkamra feltárása 1939-ben történt, noha már a 19. században rábukkantak. A sír fölé épített kápolna nyomait itt is felfedezték. Az egyhelyiséges építménybe egy boltíves ajtón át léphetünk be. A dongaboltozatos mennyezet tetejét a nyomok alapján feltehetőleg geometrikus minták díszítették. A falakat vé gig kétsávos festményekkel dekorálták, a színes, széles elválasztó sávok több helyen megőrződtek. A bejárati fal két oldalán és az oldalfalak elején is kerítésminta kapott helyet, ismét csak a Paradicsomra utalva. Az oldalfalak hátsó részének festése elpusztult. A hátsó falon a 4. századi római szokást követve márvány borítást utánzó festés kapott helyet. Az itt is megtalálható kis félköríves fülke alsó részén az áldozást jelképező korsó és pohár látható, a felső részre szőlőindákat, Jézus egyik jelképét festették.

Az V. sírkamrában jelenleg is folynak az ásatások. A maradványok alapján elképzelhető, hogy eredetileg nem sírkamra volt, noha találtak benne beépített sírhelyet is. A nyolcszögű, boltozatos építmény talán martürion lehetett. A XIII. sírkamrát pedig a későbbiekben alakították át: valószínűleg a halottakra emlékező szertartások helyszíne lehetett ez a kápolna. Ez utóbbi épület tájolásában is eltér a többitől: az északi vagy keleti tájolású kápolnák, sírkamrák mellett ez kamra az egyetlen északkeleti irányú. Sem itt, sem az V. kamrában nem találtak festésnyomokat.