Németország a 11-12. században

Németországban a 11. század a korábbi, erőteljes, Ottók által kiépített hatalom szétzilálódásával, belső viszályokkal és az egyház és világi hatalom harcával telt. Ekkor kezdődtek az invesztitúra-harcok, mely során a század második felében VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár többször kölcsönösen kiközösítették egymást. Ez az egyház és állam szétválásának kezdete volt, a pápa azt akarta elérni, hogy a püspök és pápaválasztás világi uralkodók beleszólásától és jóváhagyásától mentes legyen. Az invesztitúraharc túlnőtt VII. Gergelyen és IV. Henriken is, és kompromisszumok csak a 12. század első felében születtek. Németországnak a 12. század területi veszteségeket hozott, az addig, részben hozzá tartozó észak-itáliai tartományok fölötti uralma elveszett: I. (Barbarossa) Frigyes kénytelen volt a lombard városok önkormányzati jogát elismerni.