Ókori, Népvándorlás-kori és kora középkori művek; Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas

Kr. e. 4. század

A tárgyat aranylemezből alakították ki, trébeléssel, majd az elő oldalát cizellálták, a ponctűt óvatosan vezetve apró kalapácsütésekkel rótták a felületbe a mélyített vonalakat.

Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas

Etruszk bronztükör

Kr.e. 350-300

A bronztükör hátoldalán mitológiai jeleneteket ábrázoltak, bekarcolt vonalakkal. Itt a hős Perseus szemléli a gonosz Medusa levágott fejét.

Battersea-pajzs

Kr. e. 1. század

A bronz pajzsdísz neve onnan ered, hogy a Temze folyóból Battersea-nél került elő. Díszítését tekergő indák, palmetták adják, melyeknek közepét vörös zománc hangsúlyozza.

Gemma Augustea - ónixkámea

Kr.e. 1. század, 12 körül

A Római Birodalomban Kr. e 12 körül készült művet ónixból, egy féldrágakőből alakították ki, csiszolással, faragással. A kő érdekessége, hogy anyagában kétféle színű. A sötét alapba egykor, a kő geológiai kialakulásakor egy repedésbe belekristályosodott a világos színű réteg (telér). A drágakőcsiszoló ezt az adottságot használta ki nagyon ügyesen. A kámea feltehetőleg Augustus fogadott fia és utóda, Tiberius számára készült.

Gemma Augustea ónixkámea

Császárfibula, Ónixfibula

Kr. u. 4. század harmadik harmada

Az egyetlen fennmaradt római császárfibula. A római uralkodó a vállon átvetett köpenyt ilyen, hatalmas csiszolt féldrágakővel díszített tűszerkezettel kapcsolta össze. Az előkelő ékszer hatalmi jelvény volt. A művet a gepida királyoknak ajándékozhatták kitüntetésként. A számos darabból álló kincslelet Szilágysomlyón került elő a két részletben: 1797-ben és 1889-ben. [B udapest, Magyar Nemzeti Múzeum]

Császárfibula, Ónixfibula

Díszlánc

5. század eleje, Díszlánc a szilágysomlyói kincsből

Az 52 miniatűr fegyverrel és munkaeszközzel díszített aranylánc szintén a szilágysomlyói kincslelet darabja. Fel tehetőleg az egyik római provinciában készült a Földközi-tenger vidékén. A lánc egyik végén füsttopáz (füstkvarc) gömb lóg, oroszlánokkal díszített foglalatban. Nem tudni, hogyan viselték: a mellkason keresztben, vagy díszövként. [Bécs, Kunsthistorisches Museum]

Theodelinda koronája

617 előtt

Agilulf lombard király feleségének koronája a monzai dómban az oltár fölé volt függesztve. A dóm kincstárát ő alapította. Halálakor, 617-ben a koronát fölajánlotta az Úrnak. A korona pántjának díszítése fehér és kék, foglalatos ékkövekből áll.

Tara-melltű

8. század

Dublinban őrzik, Írország nemzeti szimbóluma. Az ír ötvösségre jellemző a szalagfonatos díszítés. A világi ékszer rangjelzőként szolgált.

Galgóci tarsolylemez

10. század

Honfoglalás kori mű, ezüstből készült, trébeléssel, poncolással mintázták, ezután aranyozták.

„Attila kardja” vagyis „Nagy Károly szablyája”

10. század

Ez valójában egy honfoglalás kori kard, az egyetlen olyan, mely mindig kincstárakban volt, és nem régészeti leletként, földből került elő. Palmettacsokros díszítés. [Bécs, Shatzkammer]