Dekoratív: díszítménnyel ellátott vagy díszítményszerű dolog, amely nem bír jelentéssel vagy funkcióval.

Dombormű relief: a szobrászat egyik műfaja, amelynél a térben kialakított formák az alapsíkból csak részben emelkednek ki.

Evangélista szimbólumok: Az ókeresztény művészetben kialakult, a négy evangélistát helyettesítő jelképeket értjük evangélista szimbólumok alatt. Szent Máté jelképe a szárnyas emberalak, Szent Márk jelképe a szárnyas oroszlán, Szent Lukács jelképe a szárnyas bika, Szent János jelképe a sas. Gyakran ezeknek a szimbólumoknak a fejét dicsfény veszi körül. A középkori kódexfestészetben nem ritka, hogy emberi testeken jelennek meg az evangélistákat szimbolizáló állatalakok fejei.

Kódex: kézzel írott könyv, pergamen lapok ívekbe fűzve. Eleinte papirusz alapanyagra készültek (tekercsek), melyeket később a pergamen váltotta föl, míg a nyomtatás feltalálásával ezeket teljesen ki nem szorították az olcsóbb, papírból készült könyvek. Kötéstáblája készülhetett fából, bőrből, bársonyból, selyemből, faragott elefántcsontból, és a sarkokat olykor drágakővel kirakott fémveretek díszítették. Tartalma szerint lehet egyházi használatra készült mű, Biblia, vagy világi: lovagregény, dalok gyűjteménye, zenei mű (kottákkal), antik szerzők művei.

Miniatúra(latin, minium: cinóber, vörös festék) eredetileg a kéziratok szövegének cinóbervörös festékkel való díszítését jelentette. Általános értelemben a rotulusok és kódexek, pergamen vagy papír alapjára ecsettel felvitt, általában temperával, illetve arannyal (laparany vagy aranyfüst) festett figurális és ornamentális díszítést jelöli. A könyvnyomtatás megjelenése után, a 15. század második felében a nyomtatott lapok keretdíszeit is gyakran díszítették miniatúrával. A leggazdagabb miniatúradíszítést a középkorban általában a liturgikus kódexbe (missálé, psaltérium, breviárium Biblia stb.) festették. Nem szabad összekeverni a „miniatűrrel”, mely lényegesen későbbi, a 18-19. században népszerű, kis méretű festményt jelent. Ez a szó a latin „minimus” =legkisebb szóból ered.

Ornamentika: az ornamentum = díszítés, díszítmény szóból képzett elnevezés egyrészt a díszítő művészetre, másrészt az egy-egy stílust jellemző díszítések összességére.