Gótika könyvfestészete – Az Arundel-zsoltároskönyv
A falképfestészet háttérbe szorulása miatt a gótikában nagy szerep jutott a könyvfestészetnek. Leginkább az evangeliariumok, zsoltároskönyvek és imádságos könyvek terjedtek el, ezeket másolták és díszítették. Viszonylag könnyű mozgathatóságuk miatt a kódexek váltak a gótikus stílus legfontosabb közvetítőivé. A 13-14. századra elterjedtek a művészi alkotást segítő mintakönyvek, melyekbe különféle tárgyak és személyek tipikus ábrázolásait gyűjtötték össze.
A könyvfestészet a korai gótika időszakában szakadt el, az azt nagyban befolyásoló bizáncias sémáktól. Az antikvitáshoz igyekeztek visszanyúlni az illuminátorok, és egy merev, szigorú stílus jött létre, amelynek formái a természetesség irányába továbbfejlődve fellazultak, lággyá váltak. Az itt leírt tendencia leginkább a gótikus francia és angol könyvfestészetre jellemző.
Az 1210 körül készített Arundel-zsoltároskönyv már az angol iskolát meghatározó lágy stílust képviseli. A lapon leginkább domináló díszítés a „B” iniciálé. A keretben kétoldalt szentek alakjai, sarkaiban a négy evangélista szimbóluma, a szöveg alatt a természet különösen jól megfigyelt állatai láthatóak.
Jean Pucelle
A francia gótikus könyvfestészet tárgyalásakor elengedhetetlenül fontos, hogy Jean Pucelle nevét megemlítsük. Művészetét most az 1323-1326 között készült Belleville-breviárium december hónapot ábrázoló lapján keresztül mutatjuk be. Míg Honoré mesternél a hangsúly az alakokon volt, s róluk a figyelmet semmi sem vonhatta el, a nála három-négy évtizeddel később alkotó Pucelle játékos könnyedséggel fokozza fel a díszítő motívumokat, keretdekorációt, és fantasztikus művészi érzékkel variálja az ornamentikus díszeket. A díszítésnek nem csupán dekoratív (díszítő), hanem illusztratív (magyarázó) funkciója is van, nem csupán a szemet gyönyörködteti játékos könnyedségével, hanem elmeséli, kommentálja a szöveg mondanivalóját. A december lap tetején, a sárga, kék ív alatt a favágó és a tűz utal magára a hónapra. Szintén a lap tetején Mária, mint a mennyek királynéja a jászolban fekvő gyermek Jézus képét ábrázoló zászlót lenget. Alul Zakariás próféta és Szent Máté kaptak helyet. Zakariás mellett a rommá dőlt zsinagóga az Ószövetségre épített Újszövetséget, egyszersmind a keresztény vallást szimbolizálja. Jean Pucelle stílusának gyökerét Itáliában érdemes keresnünk, ahol valószínűleg járt a művész, és ahol a trecento festészet ekkorra már kibontakozott. Ezt a stíluspárhuzamot tovább erősíti az a tény, hogy Szép Fülöp szoros kapcsolatokat épített ki Franciaország és Itália között. Jean Pucelle klasszikus gótikus művészete már az internacionális gótika irányába mutat előre.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
