A németalföldi, flamand miniatúrafestészet stílusa rendkívül közel áll a francia terület emlékeihez. A késő középkorból számos művész nevét ismerjük, mivel a 14.századtól a művészek céhekbe tömörültek, s ott precíz számadáskönyveket vezettek.
Nem ismerjük a nevét azonban annak a festőnek, aki Miksa császár felesége, Burgundi Mária számára készített hóráskönyvet 1467-80 között, ezért a "Burgundi Mária Mestere" szükségnévvel illetik. Az ábrázolás előterében balra maga Burgundi Mária lehet, a kitárt ablakon át egy templombelsőben láthatjuk Szűz Máriát a gyermekkel, udvari kíséret és angyalok jelenlétében. A gótikus templomtér rendkívül részletgazdag, és ugyanez az aprólékosság jellemző a párkányra elhelyezett ékszer, virágok ábrázolására is. A flamand gótikus illuminátorok nagy figyelmet fordítottak a lapszéldíszek naturalisztikus ábrázolására, gyakorta jelennek meg virágok, bogarak, lepkék, ékszerek. Ám e részletesség ellenére nem vált "nehézkessé" a jelenet, sőt, nagyon is élő, és az arcok is finomak, bájosak.