A honfoglaló magyar férfiak viselete

Valószínű, hogy a férfi és a női viselet között nem volt nagy különbség, csak a nőké finomabb anyagból készült. A bársony és a brokát arab-perzsa és bizánci úton került a magyarokhoz, a vászon, bőr, nemez ruhaanyagokat és ruhákat maguk állították elő. A férfiak és nők felsőtestét legtöbb esetben felálló nyakú rövid finomkender- vagy lenvászonból készült dísztelen ing fedte, ezt csuklónál pánttal szorították le. A ruhák összekötésére gombokat, pitykéket, szalagot és kötőt használtak. A férfiak mokaszin típusú, félhosszú szárú csizmába befogott bő nadrágot viseltek, amilyent a hunok kecskebőrből készítettek. A férfiak felsőruhája ujjas, derékban átkötött övvel, textilből vagy bőrből készült combközépig érő, a módosaknál nemesfém veretekkel ékesített kabát, kaftán volt. A lovaglás miatt a kabát kétoldalt is felvágott volt. Elterjedt viselet volt még a kuzs (szőrös bőrből készült ködmön), szokmány (durva gyapjúból készült hosszú, bő felöltő), szűr (panyókára vetett ruha, suba/guba (pásztorviselet, galléros, csuklyás), kucsma (hegyes bőr- vagy nemezsüveg).

Előkelő magyar férfiak öltözete, László Gyula grafikája