A templom funkciója
A templom nem feltétlenül jelentette valamelyik isten házát. A mükénéi világban, és valószínűleg egész a Kr.e. 8. századig a görögségnél nem volt más, mint az áldozat színhelye. Ezután azonban alapvetően megváltozott a funkciója: megszületett ugyanis a kultuszszobor, és a templom ennek őrhelyévé vált. A templomok jelentős része nem magában, hanem egy szentélykörzetben állt. E körzetben más épületek is helyet kaptak, mint pl. az egyes poliszok fogadalmi épületei, az istennek felajánlott szobrok, az áldozóhelyek, de egyes esetekben hálóhelyiségek is a messziről érkezettek rendelkezésére álltak. Ez utóbbira különösen a híres jóshelyeken vagy a gyógyulási szándékkal gyakran felkeresett szentélyeknél volt szükség. (A szentélykörzeten belüli alvás ugyanis nemcsak a pihenést szolgálta, hanem lehetőséget adott az odaérkezőnek, hogy az isten közvetlenül szólhasson hozzá.)