Neolitikum: újkőkor; legkorábban a Kr. e. 8. évezredben kezdődő korszakot nevezzük így. Ennek legfőbb jellemzője nem a kőszerszámok finomabb megmunkálása, hanem a letelepedett életformának, a földművelésnek és állattenyésztésnek, ezzel együtt a társadalom összetettebbé válásának megindulása.

Paleolitikum:őskőkor, az emberiség korai története az eszközkészítés kezdetétől a földművelés és a megtelepedett életforma elterjedéséig. E korszak vége kb. a Kr. e. 10-8. évezredre tehető, amikor egy átmeneti periódus után felváltja a neolitikum, az eleje bizonytalanabb: az első emberfaj, aki biztosan készített eszközöket, a homo habilis volt, ő mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt bukkant fel, bár az adatok e téren igen gyorsan változnak.

Régészeti ipar: az őstörténetben a kőeszközök rendszeresen előforduló, azonos vagy hasonló technikával készített együttesét hívják így. (A későbbi korokban a leletanyag összetettebbé válásával régészeti kultúráról beszélünk.)

Régészeti kultúra: tárgyak és eszközök rendszeresen ismétlődő, területileg jól körülhatárolható együttese, amely meghatározott tevékenységi formákat jelenít(het) meg.

Szakóca:kőkori kőbalta, mely gyakran a magkőből készült.