A Ptolemaiosz-kori templomépítészet lenyűgöző mesterműveket hozott létre. A templomokat gyakran évszázadokon keresztül építették, az eredeti tervek alapján. Az alaprajzok átláthatóságra és arányosságra törekszenek. A falakon hatalmas mennyiségű vallásos szöveget rögzítettek hieroglif írással– ezeknek az épületeknek feladata az egyiptomi műveltség számbavétele és megőrzése. A legjelentősebb Ptolemaiosz-kori templomok Felső-Egyiptomban (Philae szigetén, Kom Ombo-ban, Edfuban, Esznában és Dendarában) találhatók.
Az edfui Hórusz-templom építése Kr. e. 237. augusztus 23.-án kezdődött. Kr. e. 142 szeptember 10-én avatta fel a belső szentélyt VIII. Ptolemaiosz II. Euergetész király (Kr. e. 144 – 116). Az építkezés végső befejezése Kr. e. 71-ben volt (a pülón elkészülte). A pülón mögötti oszlopos udvar után előre nyitott oszlopcsarnok, a pronaosz található. Homlokzatát szekrényfallal összekötött oszlopok alkotják. A keleti szekrényfal kis fülkéjében volt a templom híres könyvtára. A katalógust a falra írták fel hieroglif írással, és így ma is elolvasható. A pronaosz mögött hüposztül csarnok, majd az áldozati asztal terme következik. A szentélyrész közepén lévő bárkaszentélyt kápolnák veszik körül. Középen, a leghátsó a szentély, abban állt Hórusz szobra. Edfu már az Óbirodalomban jelentős kultuszhely volt. A templom mellett volt az a liget, amelyben Hórusz szent sólyma fészkelt.
A dendarai Hathor-templom alaprajza nem véletlenül hasonlít az edfui temploméra. A két templom szoros kapcsolatban állt egymással, az edfui Hórusz szobra bárkán évente Dendarába hajózott, hogy meglátogassa a dendarai Hathort. A szentélyrészt a Ptolemaiosz-kor végén (esetleg Kr. e. 54-ben, XII. Ptolemaiosz), a pronaoszt már a római korban építették. A pronaosz homlokzatán az oszlopokat szekrényfal köti össze. Néró császár (Kr. u. 54 – 68) alatt tervbe vették az oszlopos udvar és a pülón megépítését, de az alapozáson kívül más nem készült el. A templom tetején kápolna található, ahová az újévi ünnepkor körmenet vonult fel.