Botta, Paul-Émile (1802-1870): Francia diplomata, keletkutató. Az első európai kelet kutató Mezopotámiában, az első asszír királyi palota, II. Sarrukín (Kr. e. 722-705) horszábádi palotájának feltárója. Az európai nagyközönség az általa küldött darabok párizsi kiállításán ismerhette meg az asszír kultúrát.

Budge, Wallis (1857-1934): Angol közel-keleti utazó, később a British Múzeum Egyiptomi és Asszír Gyűjteményének őre. Az 1800-as évek végén a British Múzeumot képviselte Mezopotámiában és Egyiptomban, számos műtárgyat és ékírásos táblát vásárolt a múzeum számára.

III. Sulmánu-asarídu (Kr. e. 858-824): Asszír király. Az újasszír időszak jelentős uralkodója, a bibliai Szalmanasszár, akinek nevéhez az ún. Fekete-obeliszk köthető.

Istár: Akkád istennő, a sumer Innin vagy Inanna. A sumer Innin, illetve Inanna Uruk város védőistene, később Istár néven a szerelem és a háború istene. Az uruki tradíció szerint Anu istenség és Szín istennő lánya, az alvilág istennőjének Ereskigalnak a nővére. Számos mítosz, pl. Inanna alvilágjárása, illetve a Gilgames eposz szereplője. Legfontosabb szentélye Urukban az Éanna szentélykörzet, szimbóluma az Esthajnalcsillag. Az uruki Istáron kívül Mezopotámiában ismert Arbela városának és Ninive városának hasonló nevű istennője.

Koldewey, Robert (1855-1925): Német régész. Nevéhez fűződik az ókori Babilón városának feltárása.

Lamastu: Mezopotámiai démon. A Babilóniában és Asszíriában nagy számban félt démonok egyike. A démont oroszlánfejjel, sas-karmokkal, skorpió farokkal ábrázolták. Lamastu egy női démon, akit Anu istenség lányaként említenek a szövegek. A kíséretében lévő démonokkal együtt a gyermekágyas anyákat és különösen az újszülött gyermekeket támadta meg. Lamastu bajelhárító amuletteken is megjelenik, gyakran Pazuzu démonnal együtt.

Layard, Austin Henry (1817-1894): Angol diplomata, régész. Nevéhez fűződik két asszír főváros Kalhu (Nimrúd) és Ninive feltárása. Két a nagyközönség számára írt munkája (Ninive és romjai, valamint Ninive és Babilón címmel) a mezopotámiai ásatásokról közönségsikert aratott Angliában.

Marduk: Babilóni istenség. Kezdetben Babilón város lokális védőistensége, később Babilónia nemzeti és politikai istensége lesz. Az istenség rangjának emelkedése egybeesik Babilón város hatalmának emelkedésével. Az Kr. e. 2. évezred közepétől a babilóniai istenek közt az első helyre emelkedik. A sumer-akkád mitológiában Enlil, illetve Éa helyére lép. Asalluhi isten alakját magába olvasztva a ráolvasások, a varázslás legfontosabb istenségévé válik. Legfontosabb szentélye a babilóni Ésagila és toronytemploma, az Étemenanki. A király részvétele az istenség Babilónban tartott újévi szertartásain biztosította az uralkodó Babilónia feletti uralmának legitimitását. Száma a hatvanas, amely a legmagasabb szám az istenek közt, szimbóluma egy emelvényen álló ásó és a mushussu nevű sárkány.

Nabu: Babilóniai istenség. Az írás, az írnoki tudás istensége. Legfontosabb babilóniai szentélye a Babilón városához közeli Borszippa városában álló Ezida, szimbóluma a stílus, az írnokok által használt íróvessző és az agyagtábla. Az ie. e. 1 évezredben az egyik legnépszerűbb istenség, számos személynévben előfordul. Különösen az újbabilóni időszak által kedvelt istenség, a babilóniai káld dinasztia uralkodói közül sokan viselnek az istenség nevét tartalmazó uralkodónevet. Nabu fontos szerepet játszik a babiloni újévi rítus során is, az ünnep szerves része Nabu látogatása Marduk isten szentélyébe.

Nabu-kudurri-uszur: babilóni király (Kr. e. 605-585). A bibliai káldeus Nabopoleszár, az újbabilóni birodalom legjelentősebb uralkodója, a káld dinasztia második királya. Uralkodása alatt Babilón vált az ókori Kelet elsőszámú nagyhatalmává, nevéhez fűződik a főváros, Babilón újjáépítése: a babilóni Marduk-szentély és zikkurrat, a Marduk-szentélytől a városfalon kívül fekvő újévi szentélyhez vezető felvonulási út és a királyi palota megépítése. Uralkodása alatt rombolták le a jeruzsálemi szentélyt és megkezdődött a zsidó nép babilóniai fogsága.

Pazuzu: Mezopotámiai démon. A Babilóniában és Asszíriában nagy számban félt démonok egyike. A démont rendszerint groteszk arccal, négy szárnnyal, madárlábakkal, állatmancsokkal és skorpiófarokkal ábrázolták. A félelmetes külső ellenére Pazuzu az ún. jó démonok egyike, a bajelhárító jellegű Pazuzu-fejes bronzamulettek különösen népszerűek voltak az újasszír és az újbabilóni időszakban. A démon alakja a Lamastu amuletteken is megjelenik.

Thompson, Reginald Campbell (1876-1941): Angol régész, asszíriológus. Régészként Karkemisben (1911), Eriduban (1918) és Ninivében (1927-31) dolgozott. Asszíriológusként számos, a British Múzeumban őrzött ékírásos szöveg kiadója.

Szín-ahhé-eriba (Kr. e. 704-681): Asszír király. A bibliai Szanhérib, az újasszír időszak jelentős uralkodója. Uralkodása alatt az asszír birodalom befolyása alá vonta a Szíria és Palesztina területét. A király új királyi központot hozott létre Ninivében, amely innentől kezdve lesz az asszír birodalom fővárosa. Emlékezetes tettei közt tartják számon Babilón Kr. e. 689-es lerombolását. A Bibliában Isten eszközeként jelenik meg, nevéhez fűződik Jeruzsálem Kr. e. 701-es ostroma.