Bútordíszítő áttört elefántcsont Szíria

Szíria kultúrája több ezer éves múltra tekint vissza. Már a Kr.e. 3. évezredben hatalmas palotákat építettek, a legismertebb ilyen Ebla volt, ahol jelentős irattárra is bukkantak. A palota érdekessége, hogy oszlopos udvara volt, márpedig ez ebben a térségben ritkaságnak számított. A második évezred elejéről egy másik palota, az Euphratész partján fekvő Mári érdemel figyelmet Ez az épület a mezopotámiai palotaépítészet hatása alatt készült: két udvar köré csoportosult, a külső rész volt a nyilvános terület, itt állt a trónterem is, míg a belső egység a királyi lakosztályt és az adminisztrációt fogadta magába. A fogadóterem freskói jó állapotban maradtak fenn. A palotát a híres Hammurapi pusztította el. Az évezred közepén egy tengerparti kikötőváros, Ugarit emelkedett fel. Lakóházai és palotái igen gazdagok voltak, az itt talált arany- és ezüsttárgyak a helyi kézműipar fejlettségét mutatják. Ebben az évezredben alakult ki, és a következőben terjedt el egy templomtípus, melynek bejárata előtt két tartóoszlop állt: ez volt az ún. bít hiláni. Ez a megoldás a későbbi görög megaronnal rokonítható. Az első évezredből a hettitákkal rokon újhettita művészetet kell megemlíteni: ennek újítása volt az épületek lábazatának, az ún. orthosztátoknak a domborműves díszítése. E domborművek sokat köszönhetnek a korábbi hettita domborműveknek.