A Biblia és a régészet

A Biblia szerint a letelepedő zsidó népesség első jelentős királya Dávid volt, aki nagyhatalommá tette Izráelt. Utóda, Salamon építette meg a jeruzsálemi templomot, melyet majd II. Nabú-kudurri-uszur babilóni király rombolt le. Salamon nevéhez a hagyomány nagy építkezéseket is kapcsol. A régészet azonban nem ezt állapította meg. A Dávid-kori Jeruzsálem (Kr.e. 10. század) jelentéktelen kis városka, és a Salamonnak tulajdonított épületek egy évszázaddal később épültek. A terület kultúrája semmilyen eltérést nem mutat a szomszéd térségekétől, és sorsuk is ugyanaz lett – a mezopotámiai hatalmak játékszerévé váltak. Ugyanakkor a Kr.e. 9. századból, az Omri-dinasztia időszakából jelentős építkezések nyomai maradtak fenn Megiddóból, Szamáriából, Hácórból. Az itteni erődítések jellegzetessége pl. az ún. háromosztatú kapu, melynek háromkamrás bejárata többszörös védelmet nyújt az esetleges ostromlókkal szemben.