Az Amarna-kor után jelentős változás figyelhető meg a királysírok alaprajzán: az ívelt vagy derékszögben megtörő folyosók helyett most nyílegyenes járatok vezetnek a sírkamrához. Az új elrendezés előképe Ehnaton király amarnai sziklasírja. A Királyok Völgyében Tutanhamon utóda, Ay király (Kr. e. 1325 – 1321, XVIII. dinasztia) sírja képviseli először ezt a típust. Egyetlen díszített helyiségében, a sírkamrában az Amduat részletei mellett egy a magánsírokból ismert jelenettípus (mocsári vadászat) is látható. Horemheb király (Kr. e. 1321 – 1194, XVIII. dinasztia) sírjának felépítését követi – néhány kivételtől eltekintve – az összes ramesszida kori királysír: a bejárat után előbb három folyosó következik, majd az akna, a felső pilléres terem, két további folyosó, az előtér, és végül a sírkamra (I. Széthi, II. Ramszesz, Merneptah, Ramszesz Sziptah királyok, XIX. dinasztia; III. Ramszesz, VI. Ramszesz királyok, XX. dinasztia). Van olyan sír, amelyből bizonyos helyiségek hiányoznak (II. Széthi, XIX. dinasztia; IX. Ramszesz és XI. Ramszesz, XX. dinasztia: a 4.-5. folyosó és az előtér; IV. Ramszesz, XX. dinasztia: az akna, a felső pilléres terem és a 4.-5. folyosó), más sírokat nem fejeztek be (Amenmessze, XIX. dinasztia és VII. Ramszesz, XX. dinasztia).

Tényleges eltérés csupán II. Ramszesz sírjában figyelhető meg, ott jelentkezik egyedül az Amarna-kor után a derékszögben megtörő folyosó; és Tauszert királynő (Kr e. 1186 – 1185, XIX. dinasztia) sírja, amely eredetileg szabályos sírnak épült, de utóda, Szétnaht király (Kr. e. 1185 – 1182, XX. dinasztia) az eredeti sírkamrához újabb két folyosót és egy további sírkamrát csatolt.

A sírkamrában lévő pillérek száma II. Ramszesz sírjában nyolcra nő, és ez megmarad III. Ramszeszig. A következő uralkodók sírkamrája lehet pillér nélküli vagy négypilléres. A felső pilléres kamrához és a sírkamrához csatlakozó helyiségek száma változó.