Sznofrut a trónon Kheopsz követte, ő Gizában építette fel piramisát. Ez a legmagasabb létező piramis, magassága 146 m. Az építéshez használt kőtömbök súlya átlagosan 2,5 t, de akad közöttük 15 tonnás is. Belső helyiségeinek terve módosult az építkezés során. Az északi oldalon lévő bejárattól egy folyosó vezet az első, még föld alatti sírkamrához. A kamra kivájását nem fejezték be. A módosult terv szerint az új sírkamrát a piramis belsejébe helyezték, ehhez a bejárati folyosószakaszból nyílik egy felfelé vezető folyosó. Ebből két irányba lehet továbbhaladni: egy vízszintes folyosó vezet egy középső kamrába, az ún. „Királyné sírkamrájába”. Ez valószínűleg szerdab volt, a király szobrát tartalmazó kamra. A sírkamrába egy 8,5 m magas, felfelé haladó járat vezet, a „Nagy Galéria”. A sírkamra lapos mennyezetét 9 db, 40–50 tonnás gránittömb alkotja, ezek fölött öt tehermentesítő kamra található. A sírkamrában áll Kheopsz gránit szarkofágja.

Kheopsz fiának, a rövid ideig uralkodó Dzsedefré királynak Abu Roasban található befejezetlen piramisa. Utóda, Khephrén viszont Gizában építette fel piramisát, Kheopsz piramisától délre. Habár kicsit alacsonyabb (magassága 143,5 m), mivel magasabban elterülő sziklafelületre épült, magasabbnak tűnik. Az északi oldalon egymás fölött lévő két bejáratból induló folyosók összefutnak, majd egyenes járat vezet a nyeregtetős sírkamrához. Itt található Khephrén padlóba süllyesztett feketegránit szarkofágja.

A következő uralkodó, Mükerinosz piramisa délebbre áll Khephrén piramisától. Jóval kisebb, mint a másik két gizai piramis, magassága 65,5 m. Két szinten elhelyezkedő belső helyiségei bonyolultabb rendszert képeznek. Az alsó szinten lévő, dongaboltozatos sírkamrából eltávolították a szarkofágot, de a hajó, amellyel Angliába akarták vinni, elsüllyedt.

Mükerinosz utóda, a IV. dinasztia utolsó királya, Sepszeszkaf, Szakkarában temetkezett, de nem piramist épített, hanem hatalmas masztabát.

A gízai piramisok