Absztrakt expresszionizmus: Az elnevezést eredetileg Kandinszkij, illetve a Blauer Reiter munkásságára és elképzeléseire használták, ám mint iskola az 1940-es években Amerikában, New Yorkban alakult ki. Az első Európától függetlenül nagy befolyásra szert tett „amerikai irányzat”. A szürrealista indíttatás és a törzsi művészet hatása csaknem minden képviselőjére jellemző, de a (többnyire gesztusalapú) akciófestészettől a geometrikus irányokba mutató colorfield paintingig terjedő tendenciákat egyaránt ezzel a terminussal jelöljük.
Akciófestészet: (action painting) – Az absztrakt expresszionizmus Jackson Pollock által 1947 után művelt változata. Gesztusalapú, felfokozott expresszionista festésmód, a festék csurgatása, fröcskölése stb. („dripping”). A kép a művész „akciója” során készül, amelynek szemlélését az európai informel művész, Georges Mathieu közönség számára is lehetővé tette.
Art brut: (Jelentése: nyers művészet.) Jean Dubuffet nevéhez kapcsolódik, az informel elterjedésében nagy szerepet játszott. Dubuffet eredetileg a hagyományosan a művészet körébe nem utalható alkotásokból álló gyűjteményét nevezte így (1945), az elmebetegek, médiumok (különösen egy bizonyos skizofrén férfi, Adolf Wölfli, és egy angol médium, Madge Gill), gyerekek stb. alkotásait így emelve be a „magas művészetbe”.
Automatikus rajz: az automatikus írás képzőművészeti megfelelője, szinte valamennyi szürrealista képzőművész alkalmazta valamelyik formáját. Lényege a véletlennek az alkotás folyamatába történő beillesztése. Technikái közé tartozik a dörzsölés (frottage), a hajtogatás (pliage), a kaparás (grattage), a füstölés (fumage), a matricázás (decalcomania), a csorgatás (dripping) és a fotográfiában a rayogram.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
