Az absztrakció útjai Európában

A történeti avantgárdban a geometrikus alapú absztrakció, illetve a II. világháború után az egész világon a konkrét művészet, másrészt a gesztusalapú absztrakció, azaz “forró” művészet (informel, illetve az azt megelőző-párhuzamos absztrakt expresszionizmus az USA-ban) gyűjtőnéven szereplő irányzat egymással állandó vitát folytató kettőssége határozza meg az absztrakció útjait 1945 után. Hans Arp és Joan Miró biomorf alkotásai főként a második úton hagytak nyomot, és kimutathatóak Henry Moore “organikus absztrakt” szobraiban is. Corneille (Cornelis Guillaume van Beverlo) a háború után Magyarországra látogatott, ahol az újjáépítés és a formálódó új társadalom hatalmas inspirációt jelentett a számára. Koppenhágából (Asger Jorn), Brüsszelből (Pierre Alechinsky) és Amszterdamból (Karel Appel) származó művészekkel megalakította a CoBrA (az említett városok kezdőbetűiből létrehozott szó) csoportot, melynek tagjaira az északi expresszionizmus nyomán a mitológia, a szürrealizmus, a naiv művészet, a gyermekrajzok, az elmebetegek művészete és Paul Klee egyaránt hatott, hasonlóan a Jean Dubuffet által életre hívott art bruthöz (nyers művészet).

Karel Appel: Kérdező gyerekek