Colorfield painting: (színmező festészet) - Az amerikai absztrakt expresszionizmus leginkább Mark Rothko, Clyfford Still és Barnett Newman nevével fémjelzett irányzata, amely közel áll a korábbi geometrikus absztrakcióhoz, de egyben Al Reinhardt munkáival együtt meg is alapozza az újabb geometrikus tendenciákat. A vászonra felvitt egynemű színfelületet nevezzük színmezőnek.

Konceptuális művészet: (idea art, Ideenkunst, fogalomművészet) – A hatvanas évek végén főként nyelvfilozófiai kutatások nyomán kibontakozó irányzat, amelyet inkább „művészetről alkotott felfogás” értelemben kellene használnunk, már csak széles megjelenési skálája miatt is. Elanyagtalanítja a művészetet: gyakran csupán hordozó (papír, írás, fotó) lép a hagyományos műtárgy helyébe, a kivitelezéssel szemben az ötletet (konceptet) helyezi előtérbe. A műalkotás hagyományos, fizikai megvalósítását elveti, helyette a gondolati tényezőt helyezi előtérbe. Jelentős képviselői: Joseph Kosuth, Terry Attkinson, a magyarok közül Erdély Miklós, Szentjóby/St. Auby Tamás, Tót Endre.

Performance: („előadás”, „teljesítmény”) – Megközelítés kérdése, hogy az összes „új előadásmódot” értjük-e rajta a futuristák–dadaisták tevékenységétől kezdve, vagy szűkebben értelmezve a happeningnél tudatosabb, megtervezettebb, jobban a performerre/előadóra koncentráló „előadást”. Ez utóbbi felfogásra mutató művészeti tevékenység a posztmodernnel került a középpontba.

szürnaturalizmus: Bernáth Aurél tanítványai által, az 1960-as években elindított irányzat. A szürrealisták visszakaparós, „cuppantós” technikáját felhasználva alakították ki a naturalista részletekből felépülő, montázsokhoz hasonló kompozícióikat. Jelentős képviselői: Csernus Tibor, Szabó Ákos, Kóka Ferenc, Korga György.