A populáris grafika hatása

A húszas évek végétől kezdve, elsősorban Franciaországban, majd máshol is, nagy lendületet vett az alsóbb társadalmi rétegek tájékoztatását és szórakoztatását egyaránt ellátó és kielégítő sajtó. A tömegmédia robbanásszerű fejlődése addig soha nem látott mennyiségű kép megjelenéséhez vezetett, amelyek közlésével a kiadók a folyóiratok példányszámát is növekedni kívánták. A litográfia, majd később az acélmetszet feltalálása révén a technikai sokszorosítást egyszerűbbé, a levonatok példányszáma pedig elvileg korlátlanná vált. A képes magazinokban, illusztrált folyóiratokban, élclapokban publikált képek mellett, egyes kiadók önálló albumokban litográfiai sorozatokat jelentettek meg, amelyek a külön erre szakosodott üzletekben megvásárolhatók voltak. A harmincas és negyvenes években a népszerű, vagyis populáris grafikáktémái között egyre nagyobb számban voltak megtalálhatók a korabeli életet, a polgárok mindennapjait bemutató ábrázolások, amelyek magasabb igényű feldolgozására a festészetben legtöbbször csak évtizedekkel később került sor. Nem csupán Franciaországban volt ez így, hanem hazánkban is, ahol a polgárok hétvégi kirándulásának az ábrázolására már a negyvenes évekből is találhatunk példát az Életképek című folyóiratban, míg önálló festményként a témát Szinyei-Merse Pál a hetvenes évek elején dolgozta fel.

Honoré Daumier

Tömegszórakozás egyik kedvelt formája a cirkusz volt, amelyet kikiáltók népszerűsítettek. A cirkuszi kikiáltók vagy egyéb mutatványosok, valamint a harsány propagandisták gyakori témái voltak a népszerű grafikáknak, többször ábrázolta őket Honoré Daumier is, aki a harmincas évektől kezdve az egyik legjelentősebb illusztrált folyóirat, a Le Charivari munkatársa volt. A harmincas évek második felében a politikai jellegű szatírát megtiltották, és akkor fordult Daumier figyelme a társadalmi szatíra felé, amelynek mindmáig a legnagyobb mestereként tartjuk számon. A polgárság legkülönfélébb rétegei és típusai jelennek meg több ezer grafikáján, amelyek összességükben - hasonlóan Balzac Emberiszínjátékához - a korabeli társadalom átfogó képét, panorámáját nyújtják.