Mintarajztanoda létrehozása

A Képzőművészeti Társulat célkitűzései között szerepelt a hazai művészképzés megoldása, és lépéseket is tettek a koncepció kidolgozására, amelyben fontos szerepet játszott Keleti Gusztáv. A kiegyezés után azonban ezt a feladatot az állam vállalta magára, és 1871-ben Keleti igazgatósága alatt megnyitotta kapuit az Országos Mintarajztanoda és Rajtanárképezde, amelynek épülete 1876-ban épült fel az Andrássy úton.

Művészetoktatás

Mint nevéből kitűnik, a Mintarajztanoda nem művészképző, hanem rajztanárképző intézmény volt, amelynek elsődleges célja az ország iskoláinak képzett rajztanárokkal történő ellátása volt. A szabadkézi rajz mellett a hallgatók mintázást, ékítményes rajzot (ornamentikát) és építészeti formatant tanultak. Ez volt az első felsőoktatási intézmény hazánkban, ahol nők is tanulhattak. Magasabb szintű képzést a művészjelöltek továbbra is külföldön kaptak egészen 1882-ig, amikor létrejött az első festészeti mesteriskola Benczúr Gyula vezetésével. Ezt 1897-ben a Lotz Károly vezette második festészeti-, és a Strobl Alajos vezette szobrászati mesteriskola követte, ahol már művészképzés folyt. 1880-ban az iskola kebelében alakult meg az Iparművészeti Iskola is, amely a millennium évében költözött át az újólag felépült Iparművészeti Múzeumba.