Hild József (1789-1867): A magyar klasszicizmus Pollack mellett legtöbbet foglalkoztatott építésze. Apjánál, Hild Jánosnál tanult. Nevéhez fontos pesti középületek (Lloyd palota (elpusztult), Európa szálló (elpusztult), lipótvárosi templom) mellett a kor egyházi építészetének két legfontosabb emléke (egri és esztergomi székesegyház) kapcsolódik. Irodalom: Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve, Budapest. 1959.

Kós Károly (1883 –1977): Építész, író, grafikus, könyvkiadó, közéleti ember volt, életműve áttekinthetetlenül gazdag. A budapesti Műszaki egyetemen szerzett építészi diplomát 1907-ben. Kós Károlyra a 19. sz. közepének angol építészete és építészetelmélete (elsősorban J. Ruskin), valamint európai követői (spanyol és finn építészet) voltak nagy hatással. A századforduló után a sajátos nemzeti építészet megteremtésére törekvő Fiatalok csoportjának tagja lett. Tervező munkájában az erdélyi népművészet és történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. Erdélyi építészeti kutatóútjainak eredménye az Erdély népének építőművészetecímű műve. Első építészeti munkája a Zrumeczky Dezsővel közösen tervezett óbudai református parókia és imaház (1908-9), ugyancsak vele dolgozott együtt az Állatkert pavilonjainak tervezésén. Párhuzamosan készült el a zebegényi római katolikus templom. Fontosabb művei: Városmajori iskola, Székely Nemzeti Múzeum (1911-12) Sepsiszentgyörgyön. A kispesti Wekerle tisztviselői telep fő terén épült ikerháza az egész telep stílusát meghatározta. Isztambuli útja után 1918-ban visszaköltözött Erdélybe, grafikai munkákkal és sztánai birtoka művelésével kereste kenyerét, s közben önálló kiadóvállalatot alapított, Erdélyi Szépmíves Céh néven, s meghatározó módon részt vett az erdélyi közéletben.

Lechner Ödön (1845-1914): A 19. sz. egyik legegyénibb hangú építésze. Tanulmányai Berlinben és Párizsban végezte. Idehaza előbb francia neoreneszánsz stílusban épített (ld. MÁV Nyugdíjintézet bérháza), utóbb, a 1880-as 1890-es évek fordulójától a későhistorizmusnak egy sajátos franciás változatából fokozatosan a századforduló mozgalmas építészetének egyéni formáját alakítja ki, melyben az indiaias elemek fontos szerepet kapnak. A keleties motívumok szerepeltetése mögött a magyar nemzeti építészet keresése van („magyar formanyelv”). Fontosabb művei melyeknél ez a szemlélet felfedezhető: Földtani Intézet, Iparművészeti Múzeum, Kőbányai templom.