A 19. század ma
Ha mai környezetünkben, például Budapesten vagy más európai nagyvárosokban, megpróbáljuk felsorolni azokat a legfontosabb épületeket és létesítményeket, amelyeket a 19. században építettek vagy hoztak létre, akkor elsősorban magát a városszerkezetet, az egyes középületeket, a köztéri szobrokat és a múzeumokat emelhetnénk ki. Ezek részben mindennapjaink vagy a közigazgatás mindennapjainak helyszínei (város- és megyeházak, parlamentek, akadémiai épületek, bankok, tőzsdék stb.), vagy épp ellenkezőleg a mindennapok nyüzs gésétől elkülönített emlékek őrzési helyei. A köztéri szobrok környékén, a tereken leginkább találkozókat szervezünk, sokszor nem is nagyon gondolunk arra, kit is ábrázol az alkotás, ha csak nem megemlékezésről, koszorúzásról vagy politikai megmozdulásról van szó, ahol az ábrázolt személy(ek) által képviselt eszmék kerülnek előtérbe. Mint műalkotásra a legritkábban tekintünk rájuk. A városokban sétálva egyes épületekről első pillantásra nem is gondolnánk, hogy a 19. században épültek, mivel stílusuk a korábbi századokból ered (például Budán a Mátyás-templom, Bécsben a Votivkirche). Szintén nem gondolunk talán arra sem, hogy azok a korszerű eszközök és létesítmények, amelyek ma életünk fenntartásának és bonyolításának elengedhetetlen eszközei, mint például a fotó, a film, a vásárcsarnokok, a pályaudvarok, a földalattik, a magas épületek, szintén ebben az időszakban jelentek meg először. A nagyvárosok a 19. században jöttek létre a korábban nem tapasztalt népvándorlás és népességnövekedés, a gazdasági és a technikai fejlődés eredményeképpen. Ebben a folyamatosan alakuló, új közegben a művészet korábbi funkciói is megváltoztak.