Az angolkertek alaprajza

Azok az eszmék, amelyek az angolkertek megtervezését, elrendezését meghatározták részben a felvilágosodás új társadalom- és emberképével, valamint természetfelfogásával voltak kapcsolatban. Ezek közül a kertek és az abban található növények formája szempontjából a legfontosabb az, ami az embernek a veleszületett tulajdonságaira alapozott, szabad nevelését és fejlődését tűzte ki célul. Ilyen értelemben az angolkert a barokk időszak uralkodó kerttípusának, a szabályozott franciakertnek több szempontból is az ellentéte. A kettő közötti különbség leginkább a kertek alaprajzain érhető tetten: míg a franciakerteket elsősorban egy geometrikus mustra vagy hálózat határozza meg, addig az angolkertek elrendezése szabálytalan, a kert egyes részeit vagy helyeit kacskaringós utak kötik össze.

Az angolkert és a szabadság

A tervező a kertet nem egy kiemelt vonatkoztatási pontra komponálta meg, hanem a kertben olyan helyeket alakított ki, amelyek váratlan látványokként tárultak fel a kertben sétáló néző előtt, aki önfeledten adhatta át magát az itt átélt élményeknek. A szabadságelvnek megfelelően a fákat és bokrokat sem vágták erőszakosan meg, hanem minden növény saját természete szerint növekedhetett. Alexander Pope, író, akinek kertje először képviselte Angliában ezt az új kerttípust, egyenesen párhuzamot vont a vágott fák és az udvaroncok között. Az új és a régi kerttípus és viselkedési módok közötti különbséget mutatja be Daniel Nikolaus Chodowiecki, német művész két grafikája is, amelyen a "természetes viselkedés" egyben a természethez való új fajta viszonyt is szemlélteti, amely a tájkerteknél meghatározó volt.