A kép a budapesti Szépművészeti Múzeumban van, még két, a mestertől származó bibliai témájú alkotás társaságában. C. (1601-1667), spanyol építész, szobrász és festő. Sevillában, Madridban, végül Granadában működött. Mint építész ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén fent függő kartust. A granadai székesegyház homlokzatának 3 óriási íve (1651) és a kupolás Magdolna-templom tartozik jelentősebb művei közé. Mint szobrász J. M. Montanez, mint festő F. Pacheco és az id. F. Herrera tanítványa, a sevillai iskola tagja volt. Egyházi szobrai, mint ált. a spanyol szobrászokéi, realisztikus, színezett faszobrok. Legnagyobb sikerét, mint festő aratta, udvari festő volt. Számos templomot díszített freskókkal. Legjobb művei: a Prado Halott Krisztusa és ülő Madonnája, a Megfeszített Krisztus az Akadémián, a sevillai székesegyház Madonnája, a Madonna del Rosario a malagai dómban.

A festményt Murillo 1678-ban készítette a sevillai Hospital de los Venerables (Idős papok menhelye) ebédlője számára készült Don Justino de Neve kanonok megbízásából. A kanonok, aki a sevillai egyházi élet egyik vezető alakja volt, több feladattal is megbízta barátját, Murillót. Feltételezések szerint az ő portréját festette meg a művész a gyermek Jézusra áhítatosan feltekintő, előtérben álló idős férfi alakjában. Az átlós felépítésű képen, melynek témája különösen alkalmas volt refektórium díszítésére, hosszan elnyúló tájháttér fölött, a felhőkön trónol Mária, mellette a gyermek Jézus egy angyal segítségével kenyeret oszt a zarándokoknak. A gyengéd líraiság, a meleg színezés és az alakok méltóságot sugárzó alakja a festő késői korszakára jellemző.

A művész 1680-ban festett képe, amely a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. Mesteréhez, Murillóhoz hasonlóan a művész szeretett utcagyerekeket festeni, az ilyen képeinek kedves, eleven példája ez az alkotás.

Az Esterházy hercegek gyűjteményét, melyet az állam 1871-ben megvásárolt, a Tudományos Akadémia épületében Országos Képtár néven külön kezelték. A következő évben Ipolyi Arnold gyűjteményét és a Pyrker-anyagot sz Országos Képtárhoz csatolták.

A képtár kb. 3000 darabból álló kollekciójának legnyagyobb és legjelentősebb része az Eszterházy- gyűjteményből származik. 637 festményből, több mint 3500 rajzból és 51000 metszetből álló együttest 1871-ben vásárolta meg a magyar állam. Létrehozva vele az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum jogelődjét.

A legjelentősebb magyar műgyűjtemény, melyet az Esterházy család tagjai hoztak létre a 17. sz.-tól a 19. sz. közepéig. Legértékesebb kép-, rajz- és metszetanyagát a 18-19. sz. fordulóján Esterházy Miklós szerezte meg. 1815-től 1865-ig a gyűjtemény Bécsben volt. 1871-ben a magyar állam megvásárolta s ezzel megalapozta az Országos Képtár, majd a Szépműv. Múz. anyagát.

Spanyol művészek alkotásainak egy tulajdonban kezelt együttese.