Cano, Alonso: Noli me tangere
A kép a budapesti Szépművészeti Múzeumban van, még két, a mestertől származó bibliai témájú alkotás társaságában. C. (1601-1667), spanyol építész, szobrász és festő. Sevillában, Madridban, végül Granadában működött. Mint építész ő alkalmazta először az oszlopok, pillérek törzsén fent függő kartust. A granadai székesegyház homlokzatának 3 óriási íve (1651) és a kupolás Magdolna-templom tartozik jelentősebb művei közé. Mint szobrász J. M. Montanez, mint festő F. Pacheco és az id. F. Herrera tanítványa, a sevillai iskola tagja volt. Egyházi szobrai, mint ált. a spanyol szobrászokéi, realisztikus, színezett faszobrok. Legnagyobb sikerét, mint festő aratta, udvari festő volt. Számos templomot díszített freskókkal. Legjobb művei: a Prado Halott Krisztusa és ülő Madonnája, a Megfeszített Krisztus az Akadémián, a sevillai székesegyház Madonnája, a Madonna del Rosario a malagai dómban.