Építészet
A legjelentősebb ókori építészeti emlék kétségkívül a kétezer km hosszan kanyargó, szabályos távolságokban őrtornyokkal ellátott kínai Nagy Fal. A hagyomány teljes egészében Csin Si-Huang-tinek tulajdonítja, de biztos, hogy építése halála után is folytatódott. Tágabb értelemben az építészethez sorolható a császár síremléke is. Alaprajza a síron túli fővárost szimbolizálja: több km hosszú külső fal veszi körül, ezen belül helyezkedik el a négyzet alakú belső fallal határolt sírhalom. A sír belsejében egy ókori forrás szerint rengeteg épületmakett kapott helyet, padlóján a világ térképe volt látható, mennyezetét csillagképek borították. A leglátványosabb leletegyüttes azonban az emlékművön kívül került elő 1974-ben: a külső fal bejáratától mintegy egy km-re négy földalatti teremre bukkantak, melyek közül háromban több mint 6000 életnagyságú, bronzfegyverekkel ellátott terrakotta-harcost temettek el. A katonák közt találunk különböző fegyverzetű gyalogosokat, lovasokat, közöttük hadfelszereléssel ellátott harci szekerek állnak.
A fából vagy mázas cserépből készült épületmakettek a Han-kornak is a legfontosabb építészeti forrásai (őrtornyok, magtárak stb.) Ezenkívül a sírokat burkoló domborműves kőlapok ábrázolásai is sok adatot szolgáltatnak: kiderül, hogy a tetőket nem annyira a vékony falak, hanem a faoszlopok és a rájuk fektetett gerendák tartották. E kőlapok mellett megfigyelhető még a bélyeges cseréptéglák használata is.