(1589-1610)Franciaország egyik legnépszerűbb királyának, IV. Henriknek igen sok viszontagsággal kellett szembenéznie, mire végre révbe ért. Az a korszak, melyben élt, a reformáció, a vallásháborúk, a felekezeti türelmetlenség és a politikai machiavellizmus ideje volt. Hazája a határára sodródott annak az eshetőségnek, hogy egymással acsarkodó tartományokra hullik. Navarra ifjú királya, kinek politikai érdekből köttetett házassága, a "vérnász" lett a jeladás a 16. század egyik legkíméletlenebb mészárlására Szent Bertalan éjszakáján, kénytelen lett színleg megtagadni hugenotta hitét, ám ennek ellenére fogva tartották a királyi palotában, a Louvre-ban. Ő azonban kisvártatva megszökött, visszatért vallásához, és hol Navarrában, hol a harcmezőkön múlatta idejét. Nemcsak kiváló katona volt, hanem remek politikus is, felvilágosult szellemű férfiú, aki Franciaország egységét és békéjét sokkal inkább a szívén viselte, mint a tételes vallást, melynek kérdéseiben igazi türelmet tanúsított.

Rubens 1609-ben kapta a megbízást A kereszt felállítása ábrázolására, melyet 1611- ben triptichonná egészített ki. A triptichon három tábláját egetlen jelenetben egyesítette, de a középső tábla, de a középső tábla önállóan is megállja a helyét. A bal oldali szárnyon a Krisztust sirató asszonyok láthatók, mögöttük János evangélista vigasztalja Máriát. A jobb oldali előtérben római katonák vonulnak, hátul a latrokat szegezik a keresztre. A középképen 9 pribék húzza a magasba a Megfeszített keresztjét. A Megváltó felfelé tekint, ahol az eredeti oltárépítményen az Anyaisten alakja és Krisztus áldozatának szimbóluma volt elhelyezve.

(fr. "hátralökő") a kép előtérben elhelyezett figura, amely a térmélység érzetét fokozza.

Dolgokat,fogalmakat emberi tulajdonsággal lát el.

Két fogalom tartalmi hasonlóságán alapuló szókép.