A hosszház freskójának ikonográfiája

A templom freskóit az építész fivére, Johann Baptist Zimmermann készítette. A freskóegyüttes középpontjában a gyülekezeti tér mennyezetképe áll, amely az idők végezetének eseményeit tárja a hívő szeme elé. Az égbolton szivárvány ível át, amelynek közepén Krisztus trónol. Jobb kezét a magasba emeli, baljával oldalsebére mutat, feje körül fénysugarakból formált glória. Fölötte angyalok emelik a glóriába foglalt keresztet mint győzelmének jelvényét. Ezek a motívumok az utolsó ítélet evangéliumi leírását követik: „Akkor feltűnik az égen az Emberfia jele, és a mellét veri a föld minden népe, mert látja, amint az Emberfia eljön az ég felhőin, nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24. 30.) Krisztust angyalok, a freskó hosszanti szélein pedig a felhőkön trónoló apostolok kísérik. Hódoló angyalok állnak a szivárvány alatt is. A csoport bal szélén Szent Mihály arkangyal látszik, pajzzsal és hosszú kereszttel a kezében, másik attribútumát, a mérleget kis angyalok tartják mögötte. Mihálytól jobbra az Egyház alakja jelenik meg, sugárkoszorúval a feje körül. A felhő alatti freskómezőben a szentély árkádíve fölött hatalmas trónszék áll. Támláját hatalmi jelvények, korona, pallos és pálmaág, arany baldachinjából kék drapéria csüng alá. A trónus nem más, mint a világbíró Krisztus fejedelmi széke, amelynek két oldalán egy-egy angyal tartja azokat a könyveket, amelyekbe a jó és gonosz cselekedeteket jegyezték föl. A Bíró számára előkészített trónus olyan ősi ikonográfiai motívum, amely már az ókeresztény és a bizánci művészetben is megjelent. A trónussal szemben, a freskó másik oldalán nagy kapu látszik, bezárt ajtószárnyakkal. A kapu szemöldökének felirata,Tempus non erit amplius(„Nincs többé haladék”) a Jelenések könyvéből való, ahogyan az angyal is, aki János leírását követve a tengerben és a földön áll, jobbját az égre emeli, és bejelenti, hogy az ítélet ideje megkezdődik (Jel. 10. 5-6.). A felirat fölötti szimbólum, a saját farkába harapó kígyó, teszi egyértelművé, hogy az örökkévalóság kapujáról van szó. A freskó ikonográfiájában ezt egy pogány motívum is megerősíti: jobbra látszik Kronosz, az idő atyja és mozgatója, amint a földre zuhant, és homokórája is kiesett a kezéből, vagyis a földi idő véget ért.

Johann Baptist Zimmermann: Utolsó ítélet, 1748. Wies, zarándoktemplom. Freskó.