A bolgár ritmus olyan összetett aszimmetrikus ütemfajta, amelyben kisebb ritmusértékek párosan és páratlanul csoportosulnak. Ez a jelenség gyakori a bolgár és a délszláv népzenében, de ismeretes a görög és a román népdalokban is.
A csonka ütem nem tévesztendő össze a felütéssel, amíg a felütésben a zene az ütem utolsó hangsúlytalan ütemrészével, esetenként annak is a töredékével kezdődik, addig a csonka ütemben a kezdéshez több ütemrész is tartozik.
A menzurális hangjegyírás idejéből átvett jel, gyorsítást jelentett, a semibrevis helyett brevis lett az alapérték. Ma is azt jelenti, hogy az alaplüktetés nem negyed, hanem fél érték.
A szinkópa = (görög szó összevonás, rövidítés)
A grammatikában egy betű vagy egy szótag kihagyása. A zenében egy hangsúlytalan ütemrész hangsúlyoshoz való kötése, amelynek következtében a zenei hangsúly a mértékadónak érzett lüktetéshez viszonyítva előbbre kerül. (A reneszánsz többszólamúságban kapott először nagy szerepet, majd a XX. sz.-ban a szimmetrikus ütemek föllazításában, valamint a dzsesszmuzsikában.
Aszimmetrikus ütemeket páros és páratlan lüktetésű csoportok alkotják.
Az ostinató egy bizonyos dallam vagy ritmusképlet makacs ismétlődése, többnyire az alsó szólamban. Eredete a XVI. sz.-i chaconne (sakon), illetve passacaglia (passzakalja), amelyben ott találjuk a spanyol táncritmusra épülő; rendszeresen ismétlődő basszustémát, a basso ostinatót.
AZ ÜTEM
A hangzó zene hangsúlyos és hangsúlytalan részek lüktetéséből áll. Ezeknek legkisebb összetartozó egységei az ütemek, amelyeket függőlegesen húzott ütemvonal választ el egymástól. Az ütemek első lüktetése általában hangsúlyos.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
