Arthur HONEGGER (1892–1955) svájci születésű, német zenén nevelkedett, francia neoklasszikus irányhoz tartozó zeneszerző. Művészetére hatott: Bach, R. Strauss, Stravinsky, jazz, népdal, régi és modern zenekari hangzások, gregorián stb., de mindezek ellenére művei önálló egyéni színekben pompázó, tömegekhez szóló alkotások: Johanna a máglyán, Dávid király, Judith, Pacific 231, Rugby.

Honegger így ír erről: „Mindig szenvedélyesen szerettem a mozdonyokat, számomra ezek olyanok, mint az élőlények.”

A svájci származású francia zeneszerző, HONEGGER Pacific (peszifik) 231 c. művében valósággal dicsőíti a gőzmozdonyt. Nem csoda, mert az ő korában, 1920 táján a lovas kocsi teherbírásához szokott embert valóban ámulatba ejthette egy több száz tonnával száguldó gőzmozdonyóriás.

Hogy jobban átélhessük a zenét, képzeljük magunk elé a történet színhelyét, a holdfényes erdei tisztást! A mágikus erejű varázsló a bódító füst fölé hajol, és a túlvilágot idézi. A zene is társul ehhez. Ezt a gomolygó, fokozatosan erősödő muzsikát hallgatva, szinte mi is a félelmetes szellemidéző bűvöletébe kerülünk.

HONEGGER (onegger) Dávid király c. oratóriumából vett idézettel tanúi lehetünk annak, hogy a muzsika képes elvontabb jelenségeket, például egy léleklátó asszony szellemidézését is bemutatni.

[Ez a történet megtalálható a Bibliában, Sámuel első könyvében.]

A zeneszerző az észak-amerikai Pacific vasútvonalakról és a gőzmozdonyról nevezte el szimfonikus költeményét Pacific 231-nek. A zene szinte elénk varázsolja a zakatolva száguldó gépóriást.