Tananyag választó:
A Barokk kor programzenéje

A Barokk kor programzenéjében, ugyanúgy, mint a középkorban és a reneszánszban is, a zenélés többnyire énekes muzsikát jelentett. A hangszerek jobbára a kíséret szerepét töltötték be. A zeneszerzők azonban komponáltak már olyan címmel megjelölt hangszeres műveket, amelyek a programzenére utalnak.

A bibliai zsoltárok énekes könyvei

KÁLVIN János hitújító tanítását követve a bibliai zsoltárok fordításait új dallammal látták el, és ezeket a gyülekezet kezdetben egyszólamban énekelte.

Később, már a XVI. századtól GOUDIMEL (gudimel) francia zeneszerző négy-szólamú zsoltárföldolgozásai is bekerültek a református egyházzenébe.

KÁLVIN János kezdeményezésére hozták létre a zsoltárok énekes könyvét. A benne lévő valamennyi zsoltár elnevezése: Genfi zsoltár. A magyar műfordítást SZENCI MOLNÁR Albert (1574-1639) Psalterium Ungaricum címmel készítette el. Ez a fordítás lett reformátusok legkedveltebb népénekes könyve.

A gregorián

A középkor uralkodó egyházzenei stílusa a gregorián. Hazánkban a kereszténység fölvétele után ennek magyar változata is kifejlődött. Ilyen a Szent László himnusz is.

A gregorián énekek szövegei

A latin nyelvű gregorián énekekhez a XVI-XVII. században szívesen írtak magyar szövegeket is, amelyek, mint népének éltek tovább.

A hármashangzat

Itt hat hang szólal meg, egyszerre, de csak három hang c-e-g különbözik egymástól, ezért a hangzat neve hármashangzat

A Hofgreff-énekeskönyv

A Hofgreff-énekeskönyv (1556 Kolozsvár)

Bibliai történeteket és oktató énekeket tartalmazó, a kiadóról HOFGREFF Györgyről elnevezett gyűjtemény.

A históriás énekeket sokszor egyházi szöveggel is énekelték. Ezekből és más középkori európai énekek – kanciók, gregorián himnuszok – fordításaiból alakult ki a jellegzetesen magyar gyülekezeti énekstílus.

A korai középkor zenei emlékei

A korai középkorból lejegyzett világi zene nem maradt ránk. Csak szájhagyományokban őrzött emlékeink vannak. A XV. századi följegyzésekben azonban már találtak szöveges töredékekből álló anyanyelvi egyházi népénekeket is. Ismeretes, hogy ezekhez dallamokat csak később társítottak.

A népdal és a műzene kapcsolata

NÉPDAL ÉS A MŰZENE KAPCSOLATA

A műzenei alkotások ihletadó forrása, az örökké mozgásban lévő, átalakulásra, új életre hívható őserejű népzene.

Kodály szerint „ Egy-egy magyar népdal és egy-egy beethoveni téma egymáshoz méltó testvérek.”

Ezt az ihletet adó testvériséget ott találjuk az egyetemes zenetörténet szinte vala-mennyi zeneszerző alkotóműhelyében.

Jól eső érzéssel sorolunk föl néhány műzenei példát a Kulcs a muzsikához tan-könyvcsalád közel 700 zenei idézetet tartalmazó hangzóanyagából, amelyben egyértelműen föllelhető a népzenei hatás.

Alla breve

2/2 jele is lehet alla breve = röviden

Az egyházi népének

Az egyházi népének zenei tartalma a liturgiában:

Művészi ihletettségből fakad, ünnepélyes, liturgiát követő, hálaadó és segítségkérő, nem erőszakos sem hangerőben, sem ritmusban, sem szövegben.

Dicsőítésre, önvizsgálatra, meditációra serkentő, közösségteremtő, múltat tisztelő, szolgáló és nem szórakoztató, ezért a zsinagóga, a templom, az imaház nem hangversenyterem, hanem az „imádság” háza.

KODÁLY Zoltán az egyházi népéneket a népdalhoz hasonlóan értékes nemzeti hagyományaink közé sorolta, kölcsönhatásukkal több tanulmányában foglalkozott.

Az egyházi népének

Az egyházi népének fogalomkörébe sorolható a történelmi egyházak és a különböző felekezetek szertartásrendjéhez kapcsolódó éneklés, zenélés.

Az egyházi népénekek

Az egyházi népének napjainkban is az egyházzene jelentős részét képezi. Ezeket a szertartásokon és a vallásos összejöveteleken ugyanúgy, mint a régmúlt időkben, most is közösen éneklik.

Az egyházi népénekek

Miután az egyházi népénekek tömegeket érintve zenei ízlést formálnak, szerepük meghatározó jellegű. Kimondhatjuk azt a napjainkban egyre szélesebb körben térhódító alapigazságot, amely szerint a zene bármilyen eredetű is, könnyű, vagy komoly, egyházi vagy világi, hangszeres vagy énekes, a lélek legmélyebb rétegeit érintve személyiséget formál.

Világhírű agykutatóink HÁMORI József és FREUND Tamás bebizonyították, hogy az iskolás korban átélt művészeti, zenei élmények valósággal előkészítik, megművelik az agy humán és reál ismeretek befogadásának területeit. Ebben a folyamatban a durva ösztönösség, a bántó ízléstelenség megannyi vadhajtása tompul sőt el is sorvadhat.

Az egyházi népénekek

AZ EGYHÁZI NÉPÉNEK

Az egyházzenélést aktívan művelő és féltő személyiségek állásfoglalásai

Tájékoztatásnak szánva idézzünk most néhány gondolatot az egyházzenélést aktívan művelő és féltő személyiségek állásfoglalásából!

— CSOMASZ TÓTH Kálmán: „ A Krisztus evangéliumát prédikáló egyház nem énekelhet kuplék modorában”

— LISZT Ferenc szerint „ A ’ledér’ zene nem illik az imádságok házába”

— ÁDÁM Jenő: „…a hangok közt lélekre lelni, az ami érdemes”

— KODÁLY Zoltán: „Zene voltaképpen csak kétféle van: jó és rossz”

— BÁRDOS Lajos: „ Liturgikus szempontból ideálom a tisztaság…”

— DOBSZAY László: „…A zene szépsége az Isten szépségéről ad hírt”