– A bé a hangot fél hanggal leszállítja. A törzshang nevéhez „esz” szótagot illesztünk, pl.: g –> gesz (Kivétel: a –> asz, e –> esz, h –> b )
A szolmizációs szótag a-val módosul, mi –> ma,re –>ra...
– A feloldójel a hangjegy előtt az előzőleg kiírt módosítójelet feloldja. Ha kettős módosítójel szerepelt, akkor csak az egyiket oldja. A módosítójelek csak egy ütemre érvényesek. Amennyiben az egész műre vonatkoztatjuk, akkor a sor elejére, úgynevezett előjegyzésként, a kulcs után kell kiírni. Pl. ebben sorban minden f-ből fisz, minden c-ből cisz lesz
A hexachord a XVIII. sz.-ra kiegészült a ti hanggal és a sorzáró dó-val, amely egyben a következő hangsor kezdő hangja is. (Egyes országokban az Ut = dóra, a sol = szóra módosult.)
– A kereszt a hangot fél hanggal felemeli. A törzshang nevéhez „isz” szótagot illesztünk, pl.: g –>gisz
A szolmizációs szótag i-vel módosul,dó –> di,re –> ri...
– A kettős bé a hangot egy egész hanggal leszállítja. A törzshang nevéhez „eszesz” végződést illesztünk, g–> geszesz (Ez a hang egyenlő az f hanggal.) (Kivétel: a –> aszasz, h –> bebé)
– A kettőskereszt (X) a hangot egy egész hanggal felemeli. A törzshang nevéhez „iszisz” végződést illesztünk, pl.: g –> giszisz (Ez a hang egyenlő az a hanggal.)
A relatív szolmizálás a lapról éneklést segíti.
Ehhez elegendő az egyetlen szolmizációs hangsor ismerete. Így az egyszer jól „bevésett” szolmizációs hangsorhoz kötődő hangközképzet a kottaolvasáskor automatikusan fölidéződik, mert a dó helye tetszőlegesen változtatható, s ezáltal az egész hangsor – szerkezetét megtartva –, följebb vagy lejjebb kerül.
A relatív szolmizálás meghonosítása és kidolgozása hazánkban KODÁLY Zoltán és nevéhez fűződik.
A szolfézs az ének-zeneelmélet alapismereteinek tantárgya, elnevezése a szolmizációból eredő szó.
Célja:
– A hallás és ritmusérzék fejlesztése
– A zenei írás-olvasás elsajátítása
– A blattolás, vagyis egy ismeretlen zenemű első látásra történő megszólaltatása
– A szép, kifejező éneklés gyakorlása, hangképzés
– Zeneelméleti ismeretek megszerzése
A SZOLMIZÁCIÓ
Arezzói GUIDO (areddzói guidó 992–1050 k.) bencés rendi szerzetes, zenetudós alkalmazta elsőként a hangok lejegyzésére szolgáló vonalrendszert, az abszolút betűjelek helyett a szolmizációs szótagokat, és a kézjeleket.
Mindezek együttesen a kottából való énektanítás legzseniálisabb módszerei.
A törzshangok rögzített hangmagasságát módosító jelekkel változtathatjuk meg.
Abszolút, ha a dó-re-mi-fa-szó-la-ti-dó a vonalrendszerben mindig ugyanarra a helyre kerül, és ugyancsak abszolút az abc-s, betűjeles hangsor is: c-d-e-f-g-a-h-c
Az abszolút hangnevek szerinti kottaolvasás gyakorlata főleg a hangszerjátékhoz kapcsolódik.