– A bé a hangot fél hanggal leszállítja. A törzshang nevéhez „esz” szótagot illesztünk, pl.: g –> gesz (Kivétel: a –> asz, e –> esz, h –> b )

A szolmizációs szótag a-val módosul, mi –> ma,re –>ra...

– A feloldójel a hangjegy előtt az előzőleg kiírt módosítójelet feloldja. Ha kettős módosítójel szerepelt, akkor csak az egyiket oldja. A módosítójelek csak egy ütemre érvényesek. Amennyiben az egész műre vonatkoztatjuk, akkor a sor elejére, úgynevezett előjegyzésként, a kulcs után kell kiírni. Pl. ebben sorban minden f-ből fisz, minden c-ből cisz lesz

A hexachord a XVIII. sz.-ra kiegészült a ti hanggal és a sorzáró dó-val, amely egyben a következő hangsor kezdő hangja is. (Egyes országokban az Ut = dóra, a sol = szóra módosult.)

– A kereszt a hangot fél hanggal felemeli. A törzshang nevéhez „isz” szótagot illesztünk, pl.: g –>gisz

A szolmizációs szótag i-vel módosul,dó –> di,re –> ri...

– A kettős bé a hangot egy egész hanggal leszállítja. A törzshang nevéhez „eszesz” végződést illesztünk, g–> geszesz (Ez a hang egyenlő az f hanggal.) (Kivétel: a –> aszasz, h –> bebé)

– A kettőskereszt (X) a hangot egy egész hanggal felemeli. A törzshang nevéhez „iszisz” végződést illesztünk, pl.: g –> giszisz (Ez a hang egyenlő az a hanggal.)

A relatív szolmizálás a lapról éneklést segíti.

Ehhez elegendő az egyetlen szolmizációs hangsor ismerete. Így az egyszer jól „bevésett” szolmizációs hangsorhoz kötődő hangközképzet a kottaolvasáskor automatikusan fölidéződik, mert a dó helye tetszőlegesen változtatható, s ezáltal az egész hangsor – szerkezetét megtartva –, följebb vagy lejjebb kerül.

A relatív szolmizálás meghonosítása és kidolgozása hazánkban KODÁLY Zoltán és nevéhez fűződik.

A szolfézs az ének-zeneelmélet alapismereteinek tantárgya, elnevezése a szolmizációból eredő szó.

Célja:

– A hallás és ritmusérzék fejlesztése

– A zenei írás-olvasás elsajátítása

– A blattolás, vagyis egy ismeretlen zenemű első látásra történő megszólaltatása

– A szép, kifejező éneklés gyakorlása, hangképzés

– Zeneelméleti ismeretek megszerzése

A SZOLMIZÁCIÓ

Arezzói GUIDO (areddzói guidó 992–1050 k.) bencés rendi szerzetes, zenetudós alkalmazta elsőként a hangok lejegyzésére szolgáló vonalrendszert, az abszolút betűjelek helyett a szolmizációs szótagokat, és a kézjeleket.

Mindezek együttesen a kottából való énektanítás legzseniálisabb módszerei.

A törzshangok rögzített hangmagasságát módosító jelekkel változtathatjuk meg.

Abszolút, ha a dó-re-mi-fa-szó-la-ti-dó a vonalrendszerben mindig ugyanarra a helyre kerül, és ugyancsak abszolút az abc-s, betűjeles hangsor is: c-d-e-f-g-a-h-c

Az abszolút hangnevek szerinti kottaolvasás gyakorlata főleg a hangszerjátékhoz kapcsolódik.