Az adathalmaz a vizsgált tulajdonság alapján összegyűjtött adatok halmaza.

Számadatokat, összetartozó értékeket megjeleníthetünk diagramokkal. Ha az értékekhez megfelelő méretű oszlopokat rendelünk, akkor oszlopdiagramról beszélünk.

A módusz az adathalmaz leggyakoribb eleme. Egy adathalmaznak több módusza is lehetséges.

Adatsokaság, statisztikai sokaság azon halmaz, amelyek köréből elemeket gyűjtünk.

Ha az adatok összegét elosztjuk az adatok számával, akkor az adatok átlagát, vagy más néven számtani közepét kapjuk. Az átlag szó helyett a hétköznapi szóhasználatban használjuk az átlagos kifejezést is.

A kísérletek száma az a szám, ahányszor megfigyeljük, vagy végrehajtjuk azt. Az összes kísérlet számát gyakran n jelöli.

A kísérlet abból áll, hogy egy véletlen szituációt ismételten előállítunk, s valamely kitüntetett esemény előfordulási gyakoriságát figyeljük, azaz azt, hogy adott kísérletszámból (tehát az elvégzett véletlen szituációk számából) hányszor következett be az adott esemény.

Középértéknek tekintjük azon dolgokat, melyek valamely értelemben jellemzőek egy adathalmaz átlagos értékére, középső értékére. Három ilyennel találkozunk, ezek a módusz, a medián és az átlag.

Egy elem előfordulásainak számát az elem gyakoriságának nevezzük. Például ha 13-szor dobtak 2-est a kockával, akkor azt mondjuk, hogy a 2 gyakorisága 13.

Minimális elem az adatok közül a legkisebb. Lehet több minimális elem is.

A véletlen szituáció valamely kimenetelét eseménynek nevezzük. Például egy pénzérme feldobásakor két esemény lehetséges, az egyik az, hogy az eredmény „fej”, a másik az, hogy az eredmény „írás”. A pénzérme esetében érezzük, hogy ugyanakkora eséllyel bír mindkét esemény, ezért is használjuk a pénzfeldobást két kimenetelű dolgok eldöntésére.
Egy véletlen szituációban lehetnek természetes alapesemények, de meghatározhatunk úgymond származtatott eseményeket is. Az esemény meghatározásakor egy a fontos, az esemény bekövetkeztét a véletlen szituáció lebonyolítását követően egyértelműen kell tudni észlelni. Más szóval egy eseményről egyértelműen kell tudni eldönteni, hogy bekövetkezett vagy sem.
Például ha a dobókocka dobása jelenti a véletlen szituációt, akkor az egyes számok egytől hatig az alapesemények. De emellett meghatározhatok eseményt úgy is, hogy azt mondom, az egyik esemény az, ha az eredmény páros, a másik az, hogy az eredmény páratlan. Ezek más, úgymond származtatott események, nyilvánvalóan más bekövetkezési eséllyel bírnak, mint az alapesemények, de kísérletezésre teljesen megfelelők, hiszen a dobást követően a kimenetel ismeretében mindig el tudom dönteni, hogy a páros dobás mint esemény bekövetkezett vagy sem.