A fentiekben bevezettünk néhány fontos alapfogalmat, melyeket a szóhasználatunkban is igyekezzünk alkalmazni, mivel a gyakoriság megállapítása során fontos építőkövei további gondolkodásunknak. Nincs azonban még módszertanunk arra, hogyan hasonlítsuk össze események gyakoriságait. A következőkben erre fogunk részletesebben kitérni. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, vizsgáljuk meg rendelkezésre álló alapeseményeinket!

A golyóhúzós játékban az alábbi alapeseményekkel kell számolnunk:
SPP, SPZ, SZZ, PPP, PPZ, PZZ, ZZZ
Ezen események mindegyike egy konkrét lehetséges kimenetellel van meghatározva: Mit mondhatunk a gyakoriságukról? Vajon egyformán gyakoriak ezek az alapesemények?
Az események gyakoriságának latolgatásakor a nagy számú kísérletvégzés mellett még egy módszer áll rendelkezésünkre a gyakoriságok összehasonlítása kapcsán. Ez azaz elv, ami azt mondatja velünk, egy pénzérme feldobásakor a „fej” és „írás” végeredmények azonos gyakoriságú események. Az elv neve pedig szimmetriakeresés. A pénzérme szimmetriája biztosítja számunkra, hogy a két alapesemény, érzésünk szerint azonos gyakoriságú.
A szimmetria azonban nem csak a tükörkép illetve a kétoldalúság sugallata. Másfajta szimmetria is fellelhető a korábbiakban érintett véletlen szituációk szemlélésekor. Hiszen a dobókocka nem „kétoldalú”, mégis mivel oldalai között nincs kitüntetett, s valamelyik oldalára biztosan esik, összességében mégis a szimmetria elve mondatja velünk, hogy a dobókocka dobása során az egyes oldalak azonos gyakorisággal fordulnak elő nagyszámú dobás esetén.
Fennáll-e ilyen fajta szimmetria a golyóhúzós játék alapeseményei között?
SPP, SPZ, SZZ, PPP, PPZ, PZZ, ZZZ
Nem. Mégpedig azért nem, mert az alapkészletben eltérő golyószámok álltak rendelkezésünkre az egyes színekből, s megérzésünk azt sugallja, ha egy színből több áll rendelkezésre az alapkészletben, akkor ennek a színnek a részvétele a kihúzott golyók között gyakoribb, mint a kis golyószámú színek esetében. Mivel 4 db piros és csak 3 db zöld golyó van a készletben, az a sejtésünk, hogy a „PPP” esemény gyakoribb, mint a „ZZZ” esemény.

Az összetett események vizsgálatakor még bonyolultabb a helyzet, hiszen az összetett események több alapesemény bekövetkeztekor is előállhatnak, gondoljunk csak az előnyös és hátrányos események vizsgálatára, gyakoriságuk összehasonlításakor tehát figyelembe kell vennünk a nekik kedvező valamennyi alapesemény gyakoriságát.

Ennek kapcsán érdemes meghatároznunk két ismét csak szóhasználatunkat alakító fogalmat. Két eseményt gyakorlatilag azonosnak nevezünk, ha alapeseményekre visszavezetve őket megállapíthatjuk, hogy mindkettő eseménynek ugyanazon alapesemények kedveznek.
Ugyancsak fontos fogalom a következő: Két eseményt kizárónak nevezünk, ha nincs olyan alapesemény, amelyik mindegyiknek kedvezne.