Mai nyelvünk különféle változatai közül említettük már az irodalmi és köznyelvet, valamint a nyelvjárásokat. A nyelvhasználat azonban nemcsak földrajzi okok miatt térhet el a normától, hanem foglalkozásunk, iskolázottságunk, baráti körünk, hobbink és életkorunk is befolyásolhatja beszédünket. Ezt a fajta rétegződést nevezzük a szakirodalom hagyományait tiszteletben tartva függőleges tagolódás szerintinek.

A nyelv függőleges tagolódásának eredményeképpen létrejött nyelvváltozatok a csoportnyelvek és a rétegnyelvek. Csoportnyelven az azonos foglalkozású és érdeklődésű emberek nyelvhasználatát értjük, amely elsősorban szóhasználatában tér el a köznyelvitől.
Rétegnyelvnek nevezzük a szókészletnek társadalmi osztályok, rétegek szerint létrejövő tagolódását.

Feladat csak kíváncsiaknak!

Olvassátok el, hallgassátok meg, majd jellemezzétek az alábbi szakmai szövegrészletet!

"Észterhidrolízis
Az észterek tiszta víz hatására csak lassan hidrolizálnak. Ha savat is adunk az észter-víz elegyhez, akkor a reakció jelentős mértékben meggyorsul. A sav ugyanis, amely katalizálja az észterképződést, az észter hidrolízisét is katalizálni képes, mivel a katalizátor mindkét irányú reakcióit meggyorsítja. (Fontos tudni, hogy a katalizátor az egyensúly helyzetét nem befolyásolja, csupán annak kialakulását gyorsítja meg.) Ezért az észtereket nem egyszerűen vízzel, hanem vizes savval (pl. sósavval) szokták hidrolizálni. Ilyen körülmények között a vízfelesleg a hidrolízis irányába tolja el az egyensúlyt.
A hidrolízis nemcsak vízfelesleggel, hanem úgy is teljessé tehető, hogy az észtert vele azonos moláris mennyiségű (illetve kis moláris feleslegben vett) nátrium-hidroxid vizes oldatával hagyjuk állni. Ilyenkor a képződött karbonsav a NaOH-dal nátriumsójává alakul, s ezáltal "elvonódik" az egyensúlyból. (Egy karbonsav nátriumsója alkohollal nem alakul észterré.) Így az egyensúly teljesen a hidrolízis irányába tolódik el."

Részlet egy kémiatankönyvből