A nyelvtípusok elhatárolására vállalkozó kísérletek közül két, egymást többé-kevésbé fedő osztályozás bizonyult időtállónak.Az egyik négy csoportra osztja fel a világ nyelveit:
- a) Az izoláló (elszigetelő) típusba tartozó nyelvek változatlan, izolált szótövek egymás mellé helyezésével alkotják meg mondataikat. A nyelvtani viszonyokat a segédszók, a hangsúly és a szórend segítségével fejezik ki. Ilyen a kínai, a maláj, az indonéz, a vietnami, de a tőlük rokonságban igen távol álló angol is ebbe az irányba fejlődött.
A következő indonéz példákban megfigyelhető, hogyan is működik az izoláló nyelv.
orang=ember; saya=én; tahu=tud; sudah=régen
orang-orang=emberek
saya tahu=tudok
saya sudah tahu=tudtam
Keressetek az angol nyelvből az izoláló nyelvtípusra jellemző eseteket!
- b) Az agglutináló (ragasztó) nyelvek a szótőhöz ragasztott toldalékokkal fejezik ki a nyelvtani viszonyokat. Tipikus képviselője ennek a csoportnak a magyar nyelv. Amit a magyar csak egy szóalakkal ki tud fejezni, azt más nyelvek sokszor csak hárommal: látlak németül ich sehe dich, angolul I see you, franciául je te vois.
- c) A
- flektáló
- (hajlító) nyelvtípus a nevét arról a sajátosságról kapta, hogy a nyelvtani kategóriákat a szótő megváltoztatásával képes kifejezni. Az ismert indoeurópai nyelvekben találunk bőven példát.A németben:
- ich singe = énekelek
ich sang = énekeltem - die Tochter = valakinek a lánya
die Töchter = valakinek a lányai - d) A tőlünk helyileg távol eső és kevéssé ismert indián nyelvek egy része az ún.
- poliszintetikus
- (inkorporáló, bekebelező) nyelvtípusba tartozik. Az elnevezés arra utal, hogy egyetlen szóval sok nyelvtani vonatkozást képesek kifejezni, szómondatokat alkotnak. Ide sorolható az irokéz és az eszkimó nyelv is.
Az ismertetett felosztás csak nagy általánosságokban érvényes. Egy-egy példa elhangzása után sokszor azonnal lehet ellenpéldát mondani akár ugyanabból a nyelvből is. A nyelvtípusok tehát nem különülnek el élesen egymástól, és az egyes nyelvek történetük során akár típust is válthatnak.
A nyelvtípusok ismertetett csoportosításának van egy egyszerűbb, mindössze két típust elkülönítő változata. Ennek alapján a nyelvek egy része analitikus (tulajdonképpen izoláló, mint az angol vagy a kínai.) , más részük szintetikus (toldalékokat használ, mint például a latin, a német, az orosz vagy aa magyar; jellemző nyelvtani eszközei a szóképzés és a szóösszetétel.) .