Aszerint, hogy egy alaptag mellett a bővítménynek feltétlenül ott kell-e lennie, vagy csak ott lehet, esetleg a nyelv szabályaival ellenkezik, tilos a megjelenése, kötelező (pl. ágál valami ellen), lehetséges vagy fakultatív (pl. este olvastam) és tilos (*sánta hanglemez, *témát vitatkoztunk) bővítményről (azaz vonzatról) beszélünk. Az említett kategóriák a nyelvhasználatban előforduló esetek gyakoriságának megfigyeléséből következtethetők ki. Ha egy bővítmény valamely alaptag mellett mindig ugyanúgy lép fel, akkor kötött bővítményről (pl. ért valamihez), ha több alárendelt tag is megjelenhet, akkor szabad bővítményről (pl. álmélkodik valaki valamin) beszélünk. Vonzatnak szűkebb értelemben (elsősorban idegen nyelvi tanulmányainkban szerzett tapasztalataink alapján) a kötelező és fakultatív kötött bővítményeket nevezzük.

A bővítmény fajtája elsősorban a szószerkezetet alkotó szavak önállóságától függ. Egy nyelvi elem önállóságának sok fokozatát láttuk már az eddig tárgyalt nyelvi szinteken is. A magánhangzó vagy a tőmorféma sokkal több lehetőséget adott a továbblépésre, mint a mássalhangzó vagy a toldalékmorféma. Az alsóbb nyelvi szinteken is esett már szó szabad, félszabad és kötött nyelvi elemekről. Hasonló jelenséggel találkozhatunk a szavak között is. Ha egy alaptag "kötött szóval" alkot szószerkezetet, akkor az nem is hagyható el.

Az alárendelő szószerkezetet alkotó két szó kapcsolata sokféle lehet. Vizsgálhatjuk ezt a kapcsolatot aszerint, hogy mennyire szilárd: állandó vagy éppen alkalmi. Ha az alaptagnak elsősorban tartalmi kiegészítésre van szüksége a közlés érdekében, akkor tartalmi bővítésről beszélünk (erre utal az alárendelt tagnak a bővítmény elnevezése is) , ha pedig inkább formai, mondatszerkesztési okai vannak a kiegészítésnek, akkor formai bővítéssel van dolgunk (ezt emeli ki a bővítmények egyik típusának, a vonzatnak a neve is) .

Az alárendelt tag neve lehet bővítmény, determináns, vonzat stb., s az elnevezések értelmezése a szakirodalomban nem egységes. Mivel a determináns (meghatározott tag) nem csak valódi szavakat jelöl, ezért használatát ebben a tankönyvsorozatban mellőzzük. A vonzatot tankönyvünk formai szempontokat figyelembe vevő kategóriaként tágabb értelemben alkalmazza, azaz mindenfajta alárendelt tagot jelölünk vele, de megemlítjük a szűkebb értelmezési lehetőségeket is.