Tapasztalataink alapján kell lennie egy olyan nyelvi egységnek, amelynek formája a textémára emlékeztet (néhány mondatból, mondattömbből épül fel, egy mikrotéma jellemzi stb.), funkciója, jelentéstani gazdagsága, illetőleg lezártsága viszont a szövegműre jellemző. A bekezdésnyi szöveg beszédmű értékű, "mert nemcsak grammatikailag teljes, hanem informatíve is benne van minden, ami lényeges."
Ez a helyzet áll elő, ha a textéma már nemcsak viszonylagosan önálló, hanem ténylegesen önálló, lezárt nyelvi egységként viselkedik. A bekezdésnyi méretű szöveg az átmeneteknek ezt a típusát képviseli.
BÉKÉSI IMRE

A bekezdésnyi terjedelmű szövegek jellegzetessége, hogy éppen terjedelmük miatt kevés bennük a tartalmatlan utalóelem, a mondanivaló lényegét tartalmazó "tételmondat" pedig rendszerint két részben, két mondatként jelenik meg: az indító információ (réma) és a záró gondolat együtt fogalmazza meg a bekezdés (alkalmilag zárt teljes szöveg) lényegét.

A réma szövegbéli megjelenésére találunk az alábbiakban példát:
"Mikor már semmi sem vigasz,
megmarad a négyzet.
Ha kétszer kettő négy igaz:
Háromszor három végzet."

CSOKITS JÁNOS

A bekezdésnyi szövegműnek átmeneti jellemzői vannak. A teljes szövegre emlékeztet a szerkezeti felépítése: jelentéstani szempontból előkészítő szakkal kezdődik, s a (rövid) kifejtés után lezárás, csattanó következik. A téma jelentéstani és grammatikai kapcsolóelemekkel történő lekerekítése is a teljes szövegre jellemző. S ha a textémának önálló címe is van, akkor tipikus szövegműnek tűnik. A textémára utaló sajátossága, hogy témája egyetlen mikrotémával kimerül, míg a teljes szövegművek tartalma többnyire több mikrotémából áll össze. Terjedelme a tipikus textémára jellemző. Jellegzetes műfajai az újságok rövidhírei, a rövid, csattanós költemények (epigrammák, japán haikuk), viccek, egypercesek, törvények, rendeletek, apróhirdetések stb.
A bekezdésnyi szövegmű terjedelme miatt alkalmasabb a szövegtani kutatásokra, a szöveggrammatikai jelenségek bemutatására, mint a terjedelmes regények, ezért erről a típusú szövegről készült a legtöbb felmérés.

A szövegtan tanulmányozásához ajánlott szakirodalom:
BÉKÉSI IMRE: A bekezdésnyi szövegmű tömbösödésének és szinteződésének kísérleti vizsgálatáról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. Budapest, 1976. 15-25. l.
DEME LÁSZLÓ: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Szerk.: Rácz Endre és Szathmári István. Budapest, 1983. 31-60. l.